Itt kapja Kukorica Jancsi a királytól a János vitéz nevet. Egy tarisznya arannyal hajóra ül, hogy hazamenjen Iluskájához, de a viharban minden odavész. Ő egy felhőbe kapaszkodva megmenekül, ami leteszi a partra, és egy griffmadáron elrepül hazáig. Felkerekedik hát újra az immár János vitézzé érett Kukorica Jancsi, hogy újabb ezer veszélyben, boszorkányokon, óriásokon és egy hatalmas sárkányon is áttörve megkeresse szíve szerelmét, Iluskát… A magyar egész estés animációs filmek gyártása a János vitézzel indult el 1971–ben, amely Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült, Jankovics Marcel és Richly Zsolt tervezésében. Az ismert elbeszélő költeményt adaptáló filmet 1973. május 1–jén mutatták be a hazai mozik. János vitéz rövid tartalma. A film látványában a szecesszió, a pop art, valamint a magyar népi díszítőművészet sajátos ötvözete. A kápráztatóan színes képi világa és a road movie–szerű cselekménye miatt a filmet az 1968–ban berobbant kultikus Beatles–animációval, A sárga tengeralattjáróval szokták párhuzamba állítani.
Helyszínek: (magyar) falu; majd erdő; mező; Tatárország; Taljánország; Lengyelország; India; Franciaország; Óriások földje; sötétség országa; Óperenciás-tenger; Tündérország. A rövid tartalom: Jancsi juhászbojtár, Iluska pedig szegény árva, aki a mostohája kénye-kedve szerint él. Felkerekedik hát újra az immár János vitézzé érett Kukorica Jancsi, hogy újabb ezer veszélyben, boszorkányokon, óriásokon és egy hatalmas sárkányon is áttörve megkeresse szíve szerelmét, Iluskát… A magyar egész estés animációs filmek gyártása a János vitézzel indult el 1971–ben, amely Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült, Jankovics Marcel és Richly Zsolt tervezésében. Az ismert elbeszélő költeményt adaptáló filmet 1973. május 1–jén mutatták be a hazai mozik. Petőfi Sándor - János vitéz - Olvasónapló - Oldal 23 a 27-ből - Olvasónaplopó. A film látványában a szecesszió, a pop art, valamint a magyar népi díszítőművészet sajátos ötvözete. A kápráztatóan színes képi világa és a road movie–szerű cselekménye miatt a filmet az 1968–ban berobbant kultikus Beatles–animációval, A sárga tengeralattjáróval szokták párhuzamba állítani.
Ő egy felhőbe kapaszkodva megmenekül, ami leteszi a partra, és egy griffmadáron elrepül hazáig. Jankovics Marcell rajzfilmklasszikusa digitálisan felújítva szeptember 19-től visszatér a mozikba, a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum Igazgatósága és a Pannonia Entertainment együttműködésében. Az ismert történetben Kukorica Jancsi, az egyszerű juhászbojtár szerelmes a gyönyörű árvába, Iluskába, ezért ahelyett, hogy a rábízott nyájat őrizné, inkább párját öleli a patakparton. Ezért hamar összetűzésbe is kerül Iluska gonosz mostohájával, az azonban még nagyobb gond, hogy mire lemegy a nap, szétszélednek a rábízott juhok, így Jancsinak bujdosnia kell. Korábban még szép házat, kertet és rózsákat ígért a szerelmének, és hogy ezt megtehesse, elhatározza, hogy meggazdagodva tér majd vissza. Útja során számtalan veszélyes és izgalmas kalandban lesz része, zsiványokkal verekszik, beáll katonának és bejárja Tatárországot, Taljánországot, Lengyelországot, Indiát és Franciországot, majd onnan a törököket kiverve dicsőségben és gazdagságban tér haza szerelméhez.
A találmány maga valójában egyszerű, egy cső, amelynek a végén egy pici golyó a tintát egyenletesen a papírra keni. Pontosan ugyanúgy működik, mint egy golyós dezodor. Nem véletlen, hiszen a golyós dezodort is Bíró találta fel, igaz a golyóstoll után. Bíró László József (Budapest, Terézváros, 1899. szeptember 29. – Buenos Aires, 1985. október 24) 1978-ban Ha ennyire egyszerű, akkor miért kellett egy, már-már kalandornak tekinthető, valódi képesítéssel nem is rendelkező "szerencselovag" ennek a használati tárgynak a megalkotásához? Azért, mert a golyóstoll ellentmond mindennek, amit addig az írásról és a tollakról gondoltak. BÍRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF, A GOLYÓSTOLL FELTALÁLÓJA - SZINESFÉM ÉRME | ÉrmeCentrum. A hagyományos tollakba szánt tintánál sokkal sűrűbb tintát egy hihetetlenül pontosan megmunkált, egy milliméternél kisebb golyó viszi fel a papírra. Bíró a személyében volt alkalmas arra, hogy a sémáktól eltérően gondolkodjon. Mielőtt megalkotta volna a golyóstollat, volt festőművész, autóversenyző, katonaszökevény (19 évesen, 1918-ban, a háború végén sorozták be, de megszökött), orvostanhallgató, grafológus, biológiai kutató, hivatásos hipnotizőr, biztosítási ügynök, vámügyintéző, szobrász, lapszerkesztő és újságíró.
Skip to content 78 évvel ezelőtt, Bíró László József Argentínában, szabadalmaztatta a véglegesített technológiájú, ma is használt golyóstoll változatot. A Bíró-féle golyóstoll gyorsan elterjedt, például az U. S. A. hadserege 20000 darabot rendelt. A gazdaságos és megbízható golyóstollak gyártását a hosszas kísérletezés mellett a modern kémia és a huszadik századi precíziós gyártás tette lehetővé. A tollbetét ha kifogy, azt eldobjuk, házilag nem lehet tintával újratölteni, mivel a viszkózus tintának a tartályba juttatását speciális, nagy sebességű centrifugálással végzik. Bíró László József nyughatatlan ifjúkorában szinte az összes létező szakmában kipróbálta magát. A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig sokmindennel. Bíró László és a golyóstoll találmány. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe. Ott aztán addig-addig nézegette a nyomdagépeket, míg kitalálta, hogyan lehet összeállítani a folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból.
A találmányt az amerikai cég megvette, de, ahogy azonnal közölték is a feltalálóval, nem azért, hogy gyártsák, hanem pont, hogy ne kerüljön forgalomba, ne jelentsen konkurenciát a már régóta, hatalmas költségekkel fejlesztett hidraulikus automata sebességváltójuknak. Bíró László József születésének 100. évfordulójára kiadott 1000 forintos érme () Zárásként hadd idézzünk még egy részletet Bíró 1935-ben beadott találmányi leírásából, amelyre a szabadalmat 114985-ös számon meg is kapta: Mágneses erővonalakat átbocsátó anyagból csővezetéket készítünk, melynek külső felületére egy mástól bizonyos távolságban solenoidokat (egy tekercs a közepén egy vasmaggal DCS) szerelünk. A csővezetékbe vasból vagy acélból készült tárgyat helyezünk el és a tárgyhoz legközelebb eső solenoid elektromos áramot vezetünk. Az áram hatására a solenoidban elektromágneses erő lép fel, amely a tárgyat helyzetéből kimozdítja. Kinek jutott eszébe, hogy legyen golyóstoll? - Hát persze, hogy egy magyarnak! - Tudás.hu. (…)Ha sorozatosan egymás után következő solenoidokat be-, illetőleg kikapcsoljuk, úgy a solenoidok okozta elektromágnesség a lövedéket, illetőleg a kocsit a kívánt sebességgel továbbítja a csővezetékben.
Négy nagy gyár uralta a piacot: a Parker, a Sheaffer, a Waterman és a Wahl-Eversharp. – 1912-ben Németországban, Wilhelm Braun is tett kísérleteket arra, hogy továbbfejlessze a töltőtollat. Sajnos a tollak csak elvben működtek, a gyakorlatban nem. – 1924-ben G. L. Lorenz, Drezdában egy új tollat fejlesztett ki, melyet "Mungo" néven gyártottak, s mintadarabjait a Lipcsei vásáron árusították. Ezek a tollaknak azonban csak 1-2 napig voltak használhatóak. – 1938-ban Wenczel Climes cseh feltaláló szabadalmaztatott egy új típusú tollat, mely szintén csak a tervezőasztalon működött, gyakorlatilag azonban használhatatlan volt. Bíró László József áttanulmányozta a cseh Wenczel Climes szabadalmaztatott ötletét, majd továbbfejlesztette azt. Arra, hogy hogyan is ötlötte ki a golyóstoll elvét, többféle történet is napvilágot látott. Egy olasz folyóirat a következőket közölte hasábjain: "Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton.
Hazai, európai uniós és nemzetközi szabadalmi bejelentéssel és védjegyekkel kapcsolatos ügyekben szakértő partnereink nyújtanak segítséget ügyfeleinknek. Ha Önnek is fontos termékének levédése, kérjük keressen minket a kapcsolat menüpontban található elérhetőségek valamelyikén – hívjon telefonon vagy írjon emailt –, és készséggel válaszolunk kérdéseire.
Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete …" Önéletrajzi regényében – a "Csendes forradalom"-ban – így reagált a fantáziaszülte történetre: "Elismerem, ez a feltevés valóban tetszetős… csak éppen semmi köze sincs az igazsághoz. " Egy másik feltevés szerint, miközben felelős szerkesztője volt az "Hongrie -Magyarország-Hungary" című művészeti jellegű folyóiratnak, illetve ennek megszűnése után az "Előre" című lap munkatársa lett, nap mint nap látogatta a nyomdákat és eközben a nyomdagépek rotációs hengereinek egyenletes munkáját figyelte. Hasonló megoldásról álmodozott, de kisebb méretben és töltőtoll alakkal. Egy újabb történet szerint találmányához az ötletet az adta, hogy egyszer az asztala lapján felborult a tintásüveg, s a kifolyt tintába guruló apró acélgolyócskák nyomot rajzoltak maguk után. Bárhogy is történt, az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatta egy nagyméretű golyóval ellátott ládaszignáló tollát. Ezzel nagyon rossz minőségben, és nagy méretben lehetett csak "írni".
Egy argentin, Agustín Pedro Justo, akivel már külföldön ismerkedett meg, javasolta neki, hogy költözzön Argentínába, és csak a külképviseleten, ahová beutazási engedélyért folyamodott, tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök. Argentínába való kivándorlása után, 1940-től önállóan kísérletezett. Ottani letelepedése után megfelelő módosítással az öntvényrepedést jelző festéket alkalmazta a golyóstoll töltésére. Argentínában benyújtott találmányára 1943. június 10-én kapott szabadalmat. Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat 1945-től Eterpen néven árusították. Az új íróeszköz – Biropen néven – gyorsan elterjedt az egész világon, és már életében halhatatlanná tette feltalálója nevét. A golyóstoll elterjedése Az angol kormány azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. 1944-ben a Royal Air Force Bíró-féle golyóstollakat használt. A franciák részvénytársaságot (BIC) alapítottak a találmány hasznosítására, amely napjainkig fennáll, és nagy mennyiségben forgalmazza.