A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2019. december 12. csütörtök 16:26 Kihűlt világ címmel a 75 éve Auschwitzban meggyilkolt Farkas István életművét bemutató kiállítás nyílt csütörtökön a Nemzeti Galériában. Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára köszöntőjében a 20. századi magyar festészet meghatározó alakjának, legnagyobb, magányos festőjének nevezte Farkas Istvánt, akinek minden képe olyan "mint egy dráma végjátéka, az utolsó felvonás utolsó színei". Fekete Péter hozzátette: Farkas István magánya nem elsősorban emberi, inkább művészi vagy létmagányosságként fogható fel. Ennek legfőbb oka édesapja, Wolfner József, a Singer és Wolfner könyvkiadó egyik alapítója és igazgatója, aki kiadóigazgatót akart faragni a fiából. Farkas István a túlzott apai szigor és az édesanya korai elvesztésének lelki terhe alatt nevelkedett, folyamatosan bizonyítania kellett, hogy festőnek született és nem igazgatónak.
Ennek az 1943-as évnek a képei alkotják a kiállítás utolsó, még festészeti tartalmú egységét. Az utolsó teremben már csak három Farkas István által írt levelezőlapot láthatunk, mely arról tanúskodik, hogy a Rökk Szilárd utcai gyűjtőtáborban egyre kétségbeesettebben, de még reménykedve várta a sorsát. Utolsó segélykiáltását Herczeg Ferencnek közvetlenül a bevagonírozása előtt írta. De e levél nem érte el időben a címzettet, Farkas élete az auschwitzi haláltáborban ért véget. Kiállításunkat eddig ismeretlen fotókkal és dokumentumokkal egészítjük ki, hogy még közelebb kerüljünk Farkas művészetéhez és személyiségéhez. A kiállítást 344 oldalas, gazdagon illusztrált magyar és angol nyelvű katalógus kíséri. A kiállítás kurátora: Kolozsváry Marianna művészettörténész. A tárlatot a Soá című kamarakiállítás egészíti ki, amely a 75 évvel ezelőtti vészkorszak áldozatainak állít emléket. A tárlat együttműködő partnerei a Farrow & Ball és a Hotel Zenit Budapest Palace.
Farkas 1932-ben az Ernst Múzeumban rendezett retrospektív kiállítást, elsősorban azzal a céllal, hogy édesapjának megmutatva munkáit bizonyíthassa, számára a festészet a helyes út. A megnyitó előtt néhány nappal azonban meghalt Wolfner József. Farkas István nemcsak az édesapát veszítette el, hanem nagy álmát is, azt, hogy teljesen a festészetnek szentelhesse magát. Haza kellett térnie, hogy átvegye a cég vezetését. "Apám meghalt és vele, azt hiszem a festőéletem is" - idézte Fekete Péter a művész barátjának írt sorait. Baán László ünnepi köszöntőjében úgy fogalmazott: a ázad legnagyobb magyar festőjének mély és örökérvényű életműve tárul a látogató elé a 170 képet felvonultató kiállításon. "Felkavaró és nyugtalanító világ az övé, amely emléket állít mindannak, ami ott settenkedett és settenkedik az emberi létezés sötét bugyraiban. Nekünk és a gyermekeinknek is dolgunk, hogy soha többé ne lehessen úr a mindennapjainkon, ahogy ez megtörtént 75 évvel ezelőtt, amikor a rettenet ült tort hazánkban, sok százezer honfitársunkat megalázva és elpusztítva" - mondta Baán László, az intézmény főigazgatója köszöntőjében.
A megnyitó ünnepségen a meghívottak egyperces néma csenddel tisztelegtek a holokauszt áldozatai emléke előtt. Az életmű-kiállításon Farkas István munkái mellett mesterének és kortársainak munkáival is találkozhat a közönség. A tárlatra, amelynek kurátora Kolozsváry Marianna, a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményén kívül öt külföldi és 11 hazai gyűjteményből érkeztek alkotások. A tárlatot a Soá című kamarakiállítás egészíti ki, amely a 75 évvel ezelőtti vészkorszak áldozataira emlékezik. A Kihűlt világ és a Soá című tárlatok 2020. március 1-jéig látogathatók a Nemzeti Galéria C épületében. – MTI – (A nyitókép illusztráció, nem a Farkas István életművét bemutató kiállításról készült)
A legkisebb összegű emelés tehát idén 2. 850, - Ft, a legnagyobb összegű nyugdíjemelés ezen a jogcímen 7. 125, - Ft. lehet. A 2015-ös nyugdíjminimum még nem ismert. Méltányosságból is emelhető a nyugdíj. Az emelés " beépül " a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá. A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni. Az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság a kérelem alapján a döntéséről a kérelmezőt írásban értesíti. A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek. Méltányossági nyugdíjemelés – Kormányhivatalok Méltányossági nyugdíjemelés (PDF) Kérelem adatlap (ONYF méltányossági) (PDF) Bejegyzés navigáció
A kérelemhez mellékelni kell a kérelmet megalapozó dokumentumokat (pl. gyógyszerköltségekre vonatkozó igazolások) is. A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető, azaz az ügyfélkapun keresztül, ha az érintett személy rendelkezik az ennek használatához szükséges azonosító kóddal. Rendkívül indokolt esetben a Magyar Államkincstár Központja állapíthat meg méltányosságból nyugdíj-emelést, egyszeri segélyt a Tny. végrehajtási rendeletének 72/B § (20) bekezdésében foglaltak szerint. Fentiek mellett kapcsolódik a méltányosságból engedélyezhető esetekhez a nyugellátás kivételes méltányosságból történő megállapítása is. Ebben az esetben a nyugdíjra jogosító egyik feltétel (nyugdíjkorhatár betöltése) már teljesült, a szükséges mértékű szolgálati idő követelmény azonban nem. Kivételes nyugellátás állapítható meg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére. Nem részesülhet a lehetőségben, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, meghatározott bentlakásos szociális intézményben él, illetve gyermekvédelmi otthont nyújtó ellátásban részesül, vagy javító intézetben van elhelyezve.
Az öregségi nyugdíjban részesülő személynek, a megváltozott munkaképességű özvegynek, a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermekről gondoskodó özvegynek, és az árvának kivételes esetekben nyugellátás-emelés engedélyezhető. Fontos tudni, hogy nem engedélyezhető a kivételes emelés a nyugdíj megállapítását, illetve a korábbi kivételes nyugellátás-emelést követő 3 éven belül. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek a kivételes nyugellátás-emelést indokolják. Az elbírálás során előnyben kell részesíteni például nők esetében a 30 évnél, férfiak esetében a 35 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt, a 70 éven felüli személyeket, aki gyermeket nevelt, és azt a kérelmezőt is, aki korábban nem részesült kivételes nyugellátás-emelésben. A nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonöt százalékát, de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál, azaz 2.