Az egyesítési szerződés teljes szövege Római Szerződések: az EGK-Szerződés és az Euratom-Szerződés Aláírás dátuma: 1957. március 25. Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. Nem tévesztendő össze a következővel: Európai Közösségek. Európai Közösség Alapítva 1993. november 1. Megszűnt 2009. december 1. Európai Unió Alapító Tagjai. Jogelőd Európai Gazdasági Közösség Az Európai Közösség (EK) egy nemzetközi szervezet. Az Európai Unió (EU) három pillére közül ez az első pillérnek, az Európai Közösségeknek a legfontosabb része. Tartalomjegyzék 1 Története 1. 1 A 12 alapító ország 2 Gazdaságpolitikája 3 Kapcsolódó szócikkek Története [ szerkesztés] Az EK-et a Maastrichti szerződés hozta létre 1992 -ben az Európai Gazdasági Közösségből (EGK) úgy, hogy nevéből kivette a "gazdasági" jelzőt.
Az EK szinte azonos az 1992 előtti Európai Közösségekkel, mivel abban az EGK melletti másik két közösség hatásköre nagyon korlátozott volt. A fő uniós szerződések a legutóbbitól a legelsőig: Lisszaboni Szerződés Aláírás dátuma: 2007. december 13. Hatálybalépés dátuma: 2009. Európai Unió Alapító Tagjai: Az Europai Unio Alapito Tagjai. Tárgy: az EU demokratikusabbá és hatékonyabbá tétele, valamint annak biztosítása, hogy képes legyen jobban, egységes fellépés keretében kezelni a globális problémákat, például az éghajlatváltozást Főbb változások: az Európai Parlament hatáskörének kibővítése, a tanácsi szavazási eljárások módosítása, polgári kezdeményezés, az Európai Tanács állandó elnöke, új külügyi főképviselő, új uniós diplomáciai szolgálat A Lisszaboni Szerződés meghatározza, hogy mely hatáskörök: – tartoznak az EU-hoz, – tartoznak az EU tagállamaihoz, – közösek. Az Európai Unió céljai és értékei a Lisszaboni Szerződésben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában vannak lefektetve. A Lisszaboni Szerződés teljes szövege Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést (2004) – amelynek céljai hasonlóak a Lisszaboni Szerződés céljaihoz – a tagországok aláírták, azonban nem ratifikálták.
Hatálybalépés dátuma: 1952. július 23. Lejárat dátuma: 2002. Tárgy: a szén- és az acélipar terén kölcsönös függőség kialakítása annak érdekében, hogy egyetlen ország se mozgósíthassa haderejét a többi ország tudomása nélkül; ezzel sikerült enyhíteni a második világháborút követő időszakra jellemző bizalmatlan és feszült légkört. Az ESZAK-Szerződés 2002-ben hatályát vesztette. Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés teljes szövege Az alapító szerződéseket az EU minden egyes bővítése során módosították: 2013 (Horvátország) 2007 (Bulgária, Románia) 2004 (Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia) 1995 (Ausztria, Finnország, Svédország) 1986 (Portugália, Spanyolország) 1981 (Görögország) 1973 (Dánia, Egyesült Királyság, Írország)
Ez a szócikk a Jack Lang és Giorgo Strehler által alapított szervezetről szól. Nem tévesztendő össze a másik nagy színházi szövetséggel! Európai Színházi Unió Alapítva 1990 Székhely 92022 Párizs ( Nanterre), Pablo Picasso sugárút, 7. szám Tagság #Tagszínházak, #Egyéni tagok, #Tiszteletbeli tagok Nyelvek francia, angol, a tagszínházak nyelvei ( görög, olasz, orosz, magyar, román, ivrit, stb. ) Vezető Ilan Ronen (2015) Az Európai Színházi Unió weboldala Az Európai Színházi Unió (más néven Európai Színházak Uniója vagy Európai Színházak Szövetsége, eredeti, francia nevén Union des Théâtres de l'Europe, angolul Union of the Theatres of Europe) egy európai szintű színházi szervezet. Célja a tagszínházak közötti kommunikáció erősítése, Európa legjobb színházainak párbeszédbe állítása, átfogó kulturális programok, események, fesztiválok szervezése. A Színházi Unió egyik legfontosabb feladatának az európai integráció elősegítését tartja, a kultúra (szűkebben a színházművészet) eszközeivel. A szervezet tagszínházai intenzív nemzetközi alkotómunkát folytatnak, egymással együttműködve számos vándorfesztivált ( UTE-FESZT), kiállítást, kollokviumot és workshopot szerveznek.
Magyar katalin 1956 full Akciós bejárati ajtó A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Nem érhető el nagyobb felbontású változat. Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd. Dátum/idő Bélyegkép Felbontás Feltöltő Megjegyzés aktuális 2014. október 26., 16:59 306 × 504 (41 KB) Szenti Tamás User created page with UploadWizard Fájlhasználat Az alábbi lap használja ezt a fájlt: A költő verset írt a bátor, önfeláldozó diáklányról, Magyar Katalin címmel. "Valahol itt, valamelyik fiókban oszlik / barna homállyá, valahol fényes földi / lakk pácolja nyakcsigolyáit. / Nem látom, mintha látnám ballonkabátba / csavartan, homlokán csuklya gyapja, / szelíd arcával lepke-bárány, / Jeanne d'Arc és Zója negatívja / hanyatt a pesti járdán" (részlet a versből). A forradalmakat szinte mindig fiatal értelmiségiek kezdeményezik, így volt ez 1956-ban is. Budapesten a műegyetemisták voltak azok, akik október 23-án békés felvonulást tartottak a belügyminisztérium engedélyével.
Csak kétszázan vesztették az életüket vagy ezerkétszázan, ahogyan a legtöbb kutatás ezt igazolja. Miért ez a titkolózás? Milyen bálvány ledöntésétől tartanak? A felelős arcok itt éppúgy rejtve maradnak, mint ahogy a legtöbb sortűz elrendelőinek parancsnokai. Miért nem tesszük rendbe történelmünket? Huszonöt évvel a rendszerváltás után mi ennek az akadálya? Miért van az, hogy a korabeli statisztika és a jelenlegi feldolgozások alapján az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a megtorlás összes halálos áldozatainak számát 2500-3000 főben állapítják meg. 11. 07. 8. p Salamon Nándor: Kisalföldi művészek lexikona. Győr, 1998. p. 196-197. Suba György: Magyar Katalin vértanúsága: főhajtás egy mosonmagyaróvári hős diáklány emléke előtt Kiskőrős, 2014. 111 p. Általános iskolai bizonyítvány másolat kézirat A szócikk szerzője: Kimlei Péter Eladó mtz 50
Magyar Katalin súlyos sérüléseket szenvedett. Mikor társai kihúzták a kocsiból a fehérköpenyes lányt, a tank újabb sorozatot lőtt a fehér köpenyes sebesültre. Utolsó szavai ezek voltak társaihoz: "Szevasztok, én meghalok! " Ilyen tragikus történet az ötvenhatos forradalomról számtalan volt. Miért egy jogászprofesszornak, Jobbágyi Gábornak kell kiderítenie és nem egy történésznek, hogy mi történt a valóságban a forradalom napjaiban? Ezek a kérdések a rendszerváltás utáni évtizedek után talányosak. Miért nem történik lépésről-lépésre a forradalom eseményeinek valódi tisztázása? – játék- vagy dokumentum filmek, akár regények által. Mert Himnuszt, áhítatot jelentettek azok a csodálatos napok a magyar nép számára akkor október 23-tól november 4-ig, a véres megtorlás kezdetéig. Hogy milyen nagy a zűrzavar jól jellemzi, hogy máig nem tisztázódott: kik lőttek 1956 október 25-én, azon a véres csütörtökön a Parlament elé terelt védtelen tömegbe – a Földművelésügyi Minisztériumból, a Parlamentből (ahol Nagy Imre tartózkodott) avagy a szovjet tankokból- és hányan haltak meg.
Magyar Katalin holttestét előbb Mosonmagyaróváron, később Győrben helyezték nyugalomra. Síremlékét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 35/2018. 05. 11-i határozatával a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. Emlékét Ágh István költő is megörökítette egyik versében. Mosonmagyaróvári és budapesti iskolája falán tiszteletére emléktáblákat helyeztek el. A szócikkhez használt forrás(ok): Burkus Zoltán: Tizenhat évesen, mindörökké: Magyar Katalin, a forradalom mártírja Kisalföld Győr, 1956- 1996. 11. 07. 8. p Salamon Nándor: Kisalföldi művészek lexikona. Győr, 1998. p. 196-197. Suba György: Magyar Katalin vértanúsága: főhajtás egy mosonmagyaróvári hős diáklány emléke előtt Kiskőrős, 2014. 111 p. Általános iskolai bizonyítvány másolat kézirat A szócikk szerzője: Kimlei Péter Nem Nagy Imre, nem a reform-kommunisták robbantották ki a forradalmat, nem a csalódott párttitkárok, párttagok harcoltak a szovjet tankok és a pufajkások ellen, hanem a pesti és budai srácok, az egyetemisták, a munkások és a magyar értelmiség nagy része, amihez csatlakozott a parasztság, és a vidéki városok döntő többsége.