45, 00 lei A Római Birodalom – Felemelkedése és bukásaA Római Birodalom a történelem egyik legnagyobb államalakulata volt, amely ereje teljében Európa és a Földközi-tenger térségének nagy része, és ezzel közel 100 millió ember felett uralkodott. Rendelésre Ha sikerült beszereznünk értesítjük Ez a kiadvány olvasmányos, mégis pontos írásokkal, látványos képekkel, érdekes infografikákkal enged bepillantást a legfontosabb kérdésekbe a római politika útvesztőitől a hadi sikerek és vereségek okain át a mindennapi életig. ISBN 9789630992404 Kiadás éve 2018 Kiadó Kossuth Kiadó Kötés kemény kötés Oldalszám 159
Nemrég került a kezembe Bryan Ward-Perkins Róma bukása és egy civilizáció vége (The Fall of Rome and the End of Civilisation, 2005) című könyvének francia nyelvű kiadása, amely a megszületése óta eltelt évtizedek ellenére napról napra időszerűbb. A brit történész, egyetemi tanár és régész műve radikálisan szakít az uralkodó ideológia kánonjával, és egy kiváló oxfordi professzor visszafogott nyelvezetével száll szembe a kortárs ortodox történetírással, azt állítva, hogy a Római Birodalom és tágabb értelemben a rómaiság (romanitas) bukása valójában egy civilizációs hanyatlás volt, amelyet tíz évszázad alatt sem sikerült teljesen helyrehozni. Tézise azt a csodálatot tükrözi, amelyet a nosztalgikus középkortól egészen a XIX. századig tanúsítottak a felsőbbrendűnek tartott görög–római ókor iránt. A szerző szerint a katasztrofális V. századtól, vagyis a középkor kezdetétől a "postromanitas" gyakorlatilag minden területen a civilizáció visszaesését eredményezte, egyes régiókban, például a Brit-szigeteken, egyenesen a vaskorhoz való visszatérést.
A brit miniszterelnök is támogatja Emmanuel Macron szélesebb kontinentális közösségre vonatkozó javaslatát. Boris Johnson Emmanuel Macron európai politikai közösségre vonatkozó javaslatát követve azt javasolta, hogy a regionális egység megerősítése érdekében hozzanak létre egy modern, a római birodalomra emlékeztető, Törökországot és más kulcsfontosságú észak-afrikai államokat is magába foglaló kontinentális közösséget – írja a Financial Times. A hét elején a G7-ek németországi csúcstalálkozóján az Élysée-palota azt sugallta, hogy a brit miniszterelnök egy kétoldalú találkozó során "érdeklődést" mutatott a francia elnök terve iránt. Macron javaslata egy olyan politikai közösségről, amely szélesebb lenne, mint a 27 tagú EU, elsősorban arra irányul, hogy Ukrajnát és más kelet-európai országokat is bevonja a "családba", még akkor is, ha még nem, vagy talán soha nem lesznek a blokk tagjai. A francia elnök szerint az új csoport lehetővé tenné, hogy az EU "alapértékeihez" ragaszkodó európai országok együttműködjenek a biztonság, az energia, a közlekedés, az infrastruktúra és a személyek mozgása terén.
Kép
Petőfi Sándor - Az alföld (előadja Latinovits Zoltán) - YouTube
A csárdánál törpe nyárfaerdő Sárgul a királydinnyés homokban; Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan. Ott tenyészik a bús árvalyányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek. Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. – Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Petőfi sándor az alföld verselemzés. Itt borúljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sir is fölöttem.
Mivel ekkorra már a szerelemben csalódott, kiábrándult és érzelmileg magányos költő volt, a lelke visszatükröződésének látta a tájat, ettől sugárzik a versből az érzelmi azonosulás. Itt, az alföldön született, itt érzi magát otthon és itt akar meghalni. (Ekkor még nem érkezett meg a nagy szerelem, Szendrey Júlia, mert ő 1846-ban lett meg, e vers pedig 1844-es. Petőfi sándor alföld elemzés. ) megszemélyesítés: "képzetem hegyvölgyedet nem járja" képzetem=képzeletem hasonlat: "mint halvány ködoszlop" metafora: a sas... "sas lelkem" hangutánzó és hangfestő szavak: "kolompol", "pattogása hangos ostoroknak" a jelzők prózaiak, pátosz nélküliek: "nyargaló", "lágy", "kalászos", "bús" Az egész vers dísztelen és egyszerű, mint az alföld. Az alföld kisbetűvel egy domborzati fogalom, azt jelenti alacsonyan fekvő, baromira sík vidék. Az Alföld a tájegység neve, konkrétan Magyarországon a Tisza melletti baromira sík vidéket jelenti. Petőfi nem járta be az egész Alföldet, ezért inkább kisbetűvel írta a címben, mert a nagy Alföld ezeknél e kis semmi jeleneteknél sokkal lenyűgözőbb látnivalókat is ad az embernek, pl.
A rímképlet az élőbeszéd-imitációt erősíti, mert a négysoros strófákban mindig csak az utolsó sor végén derül ki, hogy van rímválasz a második sor rímhívó szavára, pl. tája, járja; világom, látom; közelébe, képe…) Az alföldi vidékeken parasztszekérrel -- vagy gyalog -- kóborló Petőfi olyan képeket lát és láttat lírai gondolatmeneteiben, amelyekkel egy évszázadra az otthonosság, a szabadság és a nemzeti identitás jelképévé avatja a pusztát. Petőfi Sándor: Az Alföld - Divatikon.hu. (Majd Ady Endre bírálja felül ezt a képzetet 1905-ben, nála a Hortobágy és a puszta az elmaradottság és a műveletlenség szimbóluma lesz. ) Ha tájleíró alkotásként kezeljük az elemzett Petőfi-verset, akkor feltűnik, hogy milyen rendben halad a világ szemügyre-vétele. Először az Alföld határait "rajzolja meg" a költő egy nagy körben (hiszen arrafelé vannak hegyek és vadregényes tájak), majd mintegy madártávlatból, "repülés közben" szemlélteti az olvasóval a nagyobb, később egyre kisebb, majd ismét távoli, nagyobb tájrészleteket. Nem csupán azt érezzük rendjénvalónak, hogy a sasmadár (a lírai én metaforikus madara) magasból is ilyen jól láthatja a legkisebb részleteket (a sas köztudottan igen élesen és messzire ellát), hanem azt is, hogy emberi érzelmek, kötődések kapcsolódnak a leírásokhoz.