A három nagyobb könyvre osztott korpusz újabb kiadása szórakoztató források és értelmezések jegyzéke, hamisítatlanul azon a hangon, amely Krúdy Gyula stilárisan gazdag prózai életművére oly jellemző. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
Gyakran szenvednek gyomorelrontásban. " Az Álmoskönyv egykori sikeréhez hozzátartozott, hogy az első kiadás megjelenése után, 1921–22-ben, Krúdy sok száz levelet kapott olyanoktól, akik egy-egy álmuk megfejtését várták tőle. A most megjelent kötet függelékében olvashatók azok a válaszok, amelyeket a Színházi Élet s az Újság közölt. Krúdy Gyula művei: 144 könyv - Hernádi Antikvárium - Online antikvárium. Ezek csak megerősítik, hogy Krúdy nyersanyagot keresett az álmoknak s hiedelmeknek a leírásában. A beavatott olvasó tudhatta, hogy Márkus Emília álomleírásán s Krúdy tiszteletteljes megfejtésén egyaránt mulatni kell, hiszen a nagyszerű s mellesleg igencsak józan színésznő történetéhez nem az idézetekkel tarkított álmagyarázat adja a kulcsot. A korabeli közönség számottevő része tudta, hogy amikor Márkus Emília a lányáról nyilatkozott, akit "ismeretlen, vad külsejű, állatbőrbe öltözött férfi ragadott magával a tenger felé", Vaclav Nizsinszkijre célzott, aki feleségül vette Pulszky Romolát. Más példát is lehet idézni annak sejtetéséhez, hogy a levelek sokszor nem álomleírások.
"…doktor lehet mindenki, akinek diplomája van, de a kuruzsláshoz […] az kell, hogy a kuruzsló gyógyítani is tudjon" – mondja a szerző a babonák taglalása közben. Az úgynevezett műértő – kinek elvileg doktori címe is van – csakis nagy tisztelettel adózhat a magyar irodalom egyik legnagyobb kuruzslójának.
2016. július 14. 12:17 Csernus Szilveszter Nagy Imre újratemetése, Kádár János halála és elhantolása, a demokratikus országgyűlés összeülése és a szovjet csapatok kivonása - mindezek az 1989-1991-es, rendszerváltásnak nevezett időszak talán legfontosabb állomásai, mérföldkövei. Kádár János temetése ezek közül azért is jelentős, mert az 1989-es közép- és kelet-európai rendszerváltások, forradalmak közül csak a magyarnak "adatott meg" a lehetőség, hogy a pártállami diktatúra legemblematikusabb figuráját és vele az elmúlt rendszert szertartásszerűen szinte egyszerre kísérjék utolsó útjára. Az öreg, rigorózus, korszakoknak nevet adó pártállami vezetők a térségben mind túlélték a korszakot (Ceaușescut kivéve), egyedül Kádár végső nyughelyre helyezése esett egybe a régi rendszer bukásával – annak ellenére, hogy Kádár addigra nem volt az ország első számú embere – sőt már politikai hatalma sem volt. Kik vettek részt a szertartáson? Nagy Imre vagy Kádár temetésén voltak többen? Egyáltalán tényleg Kádár volt a világon a leghosszabb ideig hatalmon lévő szocialista vezető?
Hihetetlen, de az eset jogilag még csak nem is minősül kegyeletsértésnek, a nyomozást már rég lezárták eredmény nélkül. Kádár Jánost, aki több mint három évtizedig volt az ország első számú vezetője, 1989. július 14-én temették el állami ceremóniával az akkori Kerepesi úti (ma Fiumei út) sírkertben, a Munkásmozgalmi Pantheon közelében. Az 1992. március 30-án elhunyt felesége, Kádár Jánosné Tamáska Mária urnáját végakaratának megfelelően a férje sírjába helyezték el. A vörös gránit síremléket 2000 novemberében érte először támadás. Egy 69 éves asszony zöld színű festékkel összemázolta a Munkásmozgalmi Pantheon falát, valamint három kommunista vezető, köztük az egykori főtitkár síremlékét. Tettét azzal magyarázta, hogy a kommunisták, és Kádár lelkén sok ártatlan ember halála szárad. Aztán 2007. május 2-án arról adott hírt a Magyar Távirati Iroda, hogy az éjszaka leple alatt ismeretlenek a Fiumei úti sírkertben FELDÚLTÁK KÁDÁR JÁNOS, A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT EGYKORI ELSŐ EMBERÉNEK SÍRJÁT, ÉS ELLOPTÁK A NÉHAI FŐTITKÁR KOPONYÁJÁT, VALAMINT CSONTVÁZÁNAK EGY RÉSZÉT.
A művészi világ sem igen tudta, hogy mit kezdjen Kádár alakjával. Utolsó beszédének Kornis Mihály-féle színpadi adaptációján és Csaplár Vilmos Kádár-regényén kívül nemigen született olyan alkotás, ami a magyar társadalom hozzá fűződő viszonyát befolyásolhatta volna. Több filmrendező is jelezte, hogy huszadik századi nagy traumáink feldolgozásához elengedhetetlen szükség lenne egy Kádár-filmre. Ehhez képest ez a mai napig nem született meg, csupán egy paródiát láthattunk róla a Drakulics elvtárs ban. Kádár sírját 2000-ben és 2007-ben érte vandalizmus. A Fiumei úti sírkertben található Munkásmozgalmi Panteon épületét első alkalommal egy idős hölgy kente össze vörös festékkel, hét évvel később azonban ismeretlen tettesek már Kádár és felesége, Tamáska Mária földi maradványait is ellopták. Kádár és Orbán Érdemes elidőzni azon is, hogy a 2010 óta fennálló Nemzeti Együttműködés Rendszere hogyan viszonyul Kádár alakjához. A válasz zavarba ejtő semmitmondás. Ha vezető politikusok beszédeit, nyilatkozatait vizsgáljuk, akkor a nevét ugyan gyakran megemlítik, azonban bűneiről, felelősségéről vajmi kevés szó esik.
Mi lehet tehát a Kádár-nosztalgia oka? Válaszból igen sokféle akad. A legtöbben azt az anyagi biztonságérzetet és kiszámítható életpályát sírják vissza, amiről azóta jobbról és balról is bebizonyították, hogy látszólagos volt, hitelekre épült. Ahogy egykori tanárom, Salamon Konrád találóan megfogalmazta: "jólét a jövő árán". Hogy maga Kádár legbelül mennyire gondolhatta úgy, hogy az általa fenntartott rendszer megfelel a marxista-leninista eszményeknek, azt nem tudhatjuk. A legközelebb talán Tamás Gáspár Miklós jutott hozzá tavalyi írásában, aki szerint Kádár elfogadta, hogy "kompromisszumot" kötött a magyar társadalommal, de valójában ő is érezte, hogy ez csupán lekenyerezés, nem pedig a létező szocializmus. Lélektani szempontból azonban nem tartom elhanyagolhatónak azt az érvet, miszerint a rendszer propagandája mindvégig azt hirdette magáról, hogy a "kisember" oldalán áll. Bár ez a szó napjaink politikai szótárából sem hiányzik, 1989 előtt ez olyan jelenségekben testesült meg, mint "maszekolás", azaz a szürkegazdaság engedélyezése, kifehérítése.
Kádárnak mennie kell! Ennek magyarázatához a '70-es évekig kell visszanyúlnunk, amikor az olajválságokkal kezdődő gazdasági visszaesés hazánkba is begyűrűzött, és a hetvenes évek végétől itthon is megszorításokat kellett bevezetni. A társadalmi jogkorlátozások ellentételezéseként kínált viszonylagos jólét a kádári belpolitika szíve közepe volt, az életszínvonal "feladását" maga Kádár is nehezen viselte. Következményeként pedig népszerűsége csökkenni kezdett. Amikor pedig 1985-ben erőteljesebben próbált visszatérni a korábbi – számára sikereket hozó – jóléti politikához, a gazdasági helyzet olyan mértékben romlott, hogy 1987-re Magyarország a csőd szélére került – magyarázza a szakember. Ehhez jött Moszkvában a dinamikus pártvezető, Mihail Gorbacsov fellépése, aki egyre kendőzetlenebbül célzott rá: Kádárnak már csak kora okán is el kellene gondolkodnia az utódlás előkészítésén, lényegében a visszavonuláson. A harmadik tényezőt pedig, ami megalapozta a fotón látható hangulatot '87. június 25-én, a két héttel korábban, a Beszélő különszámaként megjelent Társadalmi Szerződés jelentette.