Nemcsak őshonos növényekkel lehet megismerkedni a Füvészkertben, hanem számos pálmát, broméliát, szukkulenst, kaktuszt, orchideát és egyéb különleges virágokat is megismerhetünk. Itt található az ország legidősebb gingko fája is, mely éppen most pompázik sárga színben. Cím: Budapest, Illés u. 25, 1083 BUDAI ARBORÉTUM A Móricz Zsigmond körtér szomszédságában elhelyezkedő 7, 5 hektáros arborétum elsődleges célja, hogy a Szent István Egyetem díszkertészetet tanuló hallgatóit megismertesse a növényekkel. Számos őshonos növény található itt, és rendszeresen rendeznek különböző témában kiállításokat is. Cím: Budapest, Villányi út 29-43, 1114 VÁCRÁTÓTI ARBORÉTUM A 27 hektáros Nemzeti Botanikus kertben közel 13 000 növényfajt ismerhetünk meg. A kertet a vácrátóti kastélyparkból alakították ki. Kanyargós utak és ligetszerű tisztások övezik a gazdag növényvilággal rendelkező tavat. Cím: Vácrátót, Alkotmány út 2-4, 2163 ALCSÚTI ARBORÉTUM A 40 hektáron elterülő angolkertben több mint 300 fajta növény található.
Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest Melegszik az idő, ki-kisüt a nap, lassan az órát is átállítjuk – minden jel arra mutat, hogy jön a tavasz. Éppen ezért időszerűnek találtunk feltérképezni néhány budapesti arborétumot, ahol már megállíthatatlanul elindult az élet. Nevesítve: a Füvészkertben, a Budai Arborétumban és a Soroksári Botanikus Kertben járunk, ahol most még hóvirágot és hagymás növényeket láthatunk, de elég egy melegebb nap, és jönnek az újdonságok. Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest Az 1771-ben alapított Füvészkertet Józsefvárosban, a Klinikák metrómegállótól 10 percre találjuk. 8000 különféle növényfaj és -változat él itt, közte a dinoszauruszok korából ismert sárkányfenyővel és virágzó varázsmogyoróval, de már illatozik a lonc is. A tavaszi vadvirágok miatt mindenképp érdemes már most tenni egy nagy sétát a 3, 1 hektárnyi területen. Minden ki van táblázva, sőt egy mobilapplikáció (FiloGuide) további információval lát el bennünket. Ha még ezután is hiányérzetünk lenne, vezetett sétát is kérhetünk.
Skip to content Személyautóval A Nemzeti Botanikus Kert közúton Budapestről az M3-as út Fót–Csomád–Őrbottyán–Vácrátót útvonalon, Gödöllő felől a Veresegyház–Őrbottyán útvonalon, Vác felől a Vácrátótra vezető úton vagy az M2-es (2/A) úton a Vácrátót–Gödöllő lehajtóról közelíthető meg. Vácrátót Budapest központjától 35 km, Váctól 11 km, Gödöllőtől 15 km távolságra található. A Nemzeti Botanikus Kert környezetében a parkolóhelyek száma korlátozott, és a településen egyes helyen fizetős. Részletes tájékoztatás helyszínekről, a fizetős időszakokról és árakról itt található. Tömegközlekedéssel Menetrend szerinti autóbuszjáratokkal a Vác–Gödöllő, Vác–Fót, Vác–Galgamácsa vonalakon, valamint Budapestről a 3-as metró vonalán elérhető Újpest központból az Őrbottyán–Vácrátót–Vácduka–Vác útvonalon közlekedő járattal közelíthető meg. A buszjáratoknak a botanikus kert főbejárata előtt megállója van. A botanikus kert vasúton a Budapest Nyugati pályaudvar–Vácrátót–Vác- vagy a Budapest Nyugati pályaudvar–Szob-vasútvonalon Vácig utazva és onnan átszállással Vácrátótig érhető el.
Élőzenés táncköltemény két felvonásban Közreműködnek: Szirtes Edina "Mókus" és Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák A mű Kacsóh Pongrácz örököseinek engedélyével, a Proscenium Szerzői Ügynökség közvetítésével kerül előadásra. Az esztendő egyik legkülönlegesebb darabjával, egy élőzenés tánckölteménnyel készül a Varidance és a Bartók Táncszínház társulata: a Vári Bertalan vezette csapat Petőfi Sándor, 1844 novemberében pár hét alatt papírra vetett művét, a János Vitézt viszi színpadra. Az 1904-es, Kacsóh Pongrác által megzenésített darab hangszerelését Szirtes Edina "Mókus" alkotta meg, aki mindezt a kultikus "Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák" zenekarának tagjaival kiegészülve adják elő. Nemzeti színház jános vitéz. A kivételesen szerencsés csillagzat alatt megköttetett társulás egészen egyedi hangzást, látványvilágot varázsol az egyik legismertebb magyar irodalmi alkotásból. Ezzel pedig sikerül elérnie azt a különleges bravúrt, hogy a mindenki által ismert darabot egy teljesen új, egyedi nézőpontból mutatja be és ejti ezzel rabul a minőségi magyar kultúra rajongóit.
Amíg Kukorica Jancsi Iluskát öleli a folyóparton, az őrzésére bízott nyáj szétszéled. Ezért Jancsit elüldözi gazdája a faluból. A fiú vándorlása alatt találkozik zsiványokkal, óriásokkal, beáll lovashuszárnak, harcol a háborúban, ahol megmenti a francia király lányát, meglesi a boszorkányok gyűlését, és még a sárkánykígyót is legyőzi, hogy végül János vitézként beléphessen Tündérországba, és ott újra ölelhesse kedvesét. János vitéz - egy előadás születése | Békéscsabai Jókai Színház. A kalandokkal teli előadás játékosan hozza közel a gyerekekhez a tánc, a színház és Petőfi Sándor klasszikusának világát.
Heltai Jenő vígjátékai kifinomult technikával, ironikusan jelenítették meg a polgári létforma erkölcsi ferdeségeit. Verses színműveiben (A néma levente) különböző korok vígjátéki hagyományait újította meg. Kacsóh Pongrácz zeneszerzőt, Csipkerózsika című daljátékára felfigyelve Bakonyi Károly felkérte a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el. János vitéz nemzeti színház. "Bakonyi 1903 tavaszán szűk baráti körben hozta szóba először, hogy a Petőfi János vitézének színpadra alkalmazásának gondolatával foglalkozik. Ez azonban meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezett, hiszen a »verses népmese« nagyon sok olyan elemet tartalmazott, amelyek alkalmatlanok voltak a színpadra. Például az eredeti mese folyamán sűrűsödő vad és erőszakos, később pedig fantasztikus epizódok. Végül is két cselekmény-motívum maradt meg a számára: Iluska és Jancsi szerelmének kezdeti és a halált legyőző csoda árán végül is elért boldogsága, illetve a törökverő-franciamentő hadi kaland. A daljáték harmadik felvonásának librettója mintegy »továbbírta« Petőfi meséjét, amelyben eredetileg »A tündérnemzetség gyönyörű körében / S kedves Iluskája szerető ölében / Mai napig János vitéz őkegyelme / Szép Tündérországnak boldog fejedelme.
A társulat az elbeszélő költemény és a zenemű eredeti szellemiségének megtartásával, lenyűgöző színpadi látvánnyal Petőfi Sándor születésének közelgő 200. évfordulója előtt kíván tisztelegni.
A Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született daljáték 1904-es, Király színházbeli ősbemutatóján a darab elsöprő sikere még az alkotókat is meglepte. János vitéz – Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, Budapest. A színpad hol felpezsdült, hol megnyugtató vidámságot árasztott, a közönség derült, nevetett, majd Bagó meghatóan szép dala alatt már a sírás kerülgette a nézőket. A dal befejeztével újrázást követeltek, de az ismétlés egy kicsit váratott magára, mert a Bagót alakító Papp Mihálynak is könnyek peregtek az arcán. Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak - negyven év után ismét látható a Budapesti Operettszínházban.
Az előadásban stroboszkóp szerepel. Stáblista: