Az asszonyok messze földön híres konyhakertészek voltak, akik piaci kofaként is tevékenykedtek nemcsak Csongrádon, hanem másutt is. Ezt elősegítette a vízi úton való szállítás lehetősége is. Kutatásai alapján Gyöngyössy Orsolya leszögezi: a módosabb és kiterjedtebb egyházpártolói körrel, impozáns berendezéssel büszkélkedő plébániatemplomtól alig másfél kilométerre fekvő Szent Rókus-templomon csekély nyomot hagytak az elmúlt évszázadok. A belsővárosiak mindig is tudták, hogy templomuk a díszes Nagyboldogasszony-plébániatemplom "ősanyja", a csongrádi katolikus hitélet kicsiny magja. A Szent Rókus-templomot pótolhatatlan hely- és művészettörténeti értékei teszik "óvásra, megőrzésre méltó közkinccsé, valódi ékkővvé". A rengeteg színes fotót tartalmazó kötetet lapozgatva az olvasó meggyőződhet ennek igazságáról. Nagyboldogasszony templom, Csongrád. A könyvhöz Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök írt előszót. Bara J., Béres M., Gyöngyössy O., Kelemen É., Belsőváros ékköve – Szent Rókus-templom, Csongrád, Csongrád Város Önkormányzata – MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, Csongrád-Szeged, 2016.
Helyszín Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Cím: 6640 Csongrád, Kossuth tér
A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása: 1762-ben, a mai Nagyboldogasszony-templom alapkövének letételével a település fejlődésének új szakasza vette kezdetét. A templom kegyura a gróf Nagykárolyi Károlyi család volt, akik jelentős összeggel járultak hozzá az építkezéshez. A templom 1769-re felépült, kezdetben csak két mellékoltárral. 1784-ben a torony is elkészült. 1792-re elkészült a főoltár, és a korábbi zsindelytetőt cserépre cserélték. A templomot csak 1842-ben, a pünkösd utáni harmadik vasárnapon szentelte föl gróf Nádasdy Ferenc váci püspök. 1871-ben épült a torony körerkélye a tűzfigyelő őrség számára. 1886-ban a tornyot átépíttették, megemelték. 1910-ben készült el a kórus, és új orgonát vásároltak. 250 éves a csongrádi Nagyboldogasszony Templom – Cs3.hu. 1913-ban villanyvilágítást szereltek fel. Egy évvel később a templombelső terét Lohr Ferenc és Tary Lajos festőművészek átfestették, ezzel egyidőben új, színes üvegablakok készültek. Az első világháborúban négy harangot elvittek hadicélokra, csak a lélekharang maradt meg.
Családunk van gyerekeink és mint mondta, gyorsan fejlődnek a gyerekek, de a világunk is, Elhangzott az összefogás és jóság fontossága, A körülöttünk lévő tárgyak és élőlények lenyűgöző látványa, amelyek mellett gyakran elmegyünk és észre sem vesszük annak szépségét, értékeit. Igen fontos gondolatokat intézett a hallgatóság felé, hiszen a vírus helyzetben fokozottabban kell figyelnünk egymásra. Sok-sok érték amely a sajátunk, a gyökereink, ahonnét elindultunk, a hazánk és lakóhelyünk szeretete, mind olyan ismérvek, amelyeket nem szabad elfelejtenünk. Említést tett hazájáról, a 6000 örökbe fogadott gyermekről, akiket segít és támogat. Csongrád Nagyboldogasszony Templom / Nagyboldogasszony Plébánia, Kossuth Tér 4., Csongrád (2020). A lehetőségekről, amelyeket észre kell vennünk és élni vele. A felénk áradó szeretet befogadása, értékelése és még számos gondolat, amely arra ösztönözte a jelenlévőket, hogy mélyen nézzünk a saját lelkünkbe, tegyük rendbe a gondolatainkat és találjuk meg önmagunkban és másokban is az értékeket, a jót, a szeretetet. Felhívta a jelenlévők figyelmét többek között arra is, hogy, segítsük egy-egy imával az országunkat a jó úton haladni.
A templomban végzett régészeti feltárás adatai (2010) és az írott források egyöntetűen megerősítik, hogy az épületet 1722 után, újonnan emelték, vagyis a szentély nem épülhetett egy korábbi dzsámi alapjaira. Az építkezés kezdetének évében került Csongrád a Károlyi család birtokába. Valószínűleg a korábbi földesúr, Schlik Lipót is adományozott a leendő templom javára, de a munkálatok kivitelezése és befejezése Károlyi Sándor gróf nevéhez kötődik. Az 1724-25 tájékán elkészült plébániatemplomot Mária mennybevétele tiszteletére szentelték fel. Szent Rókus, pestis ellen óvó patrónus kultuszaegy évtizeddel később, a járvány kitörésének hatására jelent meg Csongrádon. 1738-ban az akkori plébános, Vintze Gergely maga gondozta a gugahalál tüneteitől szenvedő betegeket. A 700 léleknél is több áldozatot követelő gyilkos kór megfékezésére Vintze plébános felszólította a csongrádiakat, hogy tegyenek fogadalmat egy Szent Rókus kápolna építésére. A járvány nem sokkal később megszűnt, és a lakosok a mai Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola helyén építettek fel egy Szent Rókus, Rozália és Sebestyén kápolnát (utóbbi két szent szintén pestis ellen védő patrónus).