Az irodánk évek óta készít ingatlan adásvételi szerződéseket, mely miatt szükségesnek tartottuk ezen szerződések érvényességi feltételeire felhívni a figyelmet. A legfontosabb szabály ezen szerződések esetében, hogy mind az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (rPtk. ) mind pedig a jelenleg hatályos 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk. Ingatlan adásvételi szerződések érvényességi szabályai. ) szabályai szerint az ingatlan adásvételi szerződéseket írásba kell foglalni. Írásba foglaltnak akkor tekinthető az ingatlan tulajdonjogának átruházásra irányuló szerződés, ha a szerződései nyilatkozatát mindegyik szerződő fél aláírta. A következőkben bemutatott jogeset ezen szabály kiemelkedő fontossága mutat rá. Az általunk bemutatni kívánt jogesetben a későbbi felperes az alperessel ingatlan adásvételi szerződést kötött, az alperes örökségének a tárgyában. Az önkormányzat hirdetőtábláján az ingatlanokra vonatkozóan vételi ajánlat került kifüggesztésre, melyet az alperes és 2 tanú látott el az aláírásával. A szerződés 3 ingatlanra vonatkozott, azonban tekintettel arra, hogy a hagyatéki eljárást, mely alapján az alperes megörökölte az ingatlanok tulajdonjogát nem került lefolytatásra, az adásvételi szerződésben pontosan nem került mind a három ingatlan megjelölésre.
A másodfokú bíróság ítéletében helyt adott az elsőfokú bíróság ítéletének, álláspontja szerint is a felek akarata a vételi ajánlatnak megfelelően mind a három ingatlan felperes tulajdonába adására irányult, így a felek szándéka alapján a vitás ingatlanok a felperes tulajdonát képezik. Az alperes nem érett egyet a másodfokú ítélettel sem és felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaposnak tartotta. Kifejtette, hogy az ingatlan adásvételi szerződések érvényességi feltétele az írásba foglalás, hivatkozott tovább a XXV. számú Polgári Elvi Döntésre, mely meghatározza az ingatlan adásvételi szerződések érvényességi feltételeit. Ezt tedd, ha a rekkenő hőség idején a társasház nem engedi, hogy használd a klímádat - Metropol - Az utca hangja. Ezen elvi döntés alapján a felek személyének a feltüntetése mellett ki kell tűnnie az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításnak, továbbá az okiratnak az ingatlant és az ellenszolgáltatás megjelölését is tartalmaznia kell, valamint azt írásba kell foglalni. Ezek alapján a Kúrai megállapította, hogy nem található olyan okirat, mely a felperes és az alperes aláírását is tartalmazza, és melyben a vétel tárgya a vitatott ingatlan.
Az így kapott eredményt mindenképpen dokumentálni kell, abban az esetben pedig, ha az illető rajta van a szankciós listán, külön jelenteni kell, aminek szintén megvan a meghatározott menete. Érdemes szakértőhöz fordulni De milyen formanyomtatványokat kell kötelezően kitölteni? Prim hírek - Szemléletváltás szükséges a digitális társadalom kialakításához. Hogy néz ki az ügyfélátvilágítási adatlap, és angolul vagy magyarul elérhető? Az ingatlanosok sokszor nem tudják kezelni az ügyfélátvilágítási rendszert, amiben mostantól már nekik kell eligazodniuk, így maga az ingatlaneladás is bonyolultabbá vált. Szigorúbban kell átvilágítani az EU-n kívül érkezőket (Fotó: Pixabay) Az ENSZ szankciós listáját folyamatosan frissítik, fegyverkereskedők, de az orosz kormány tagjai is szerepelnek rajta. A procedúra ráadásul nem csak az ingatlanok eladására, hanem a kiadásra is vonatkozik az 500 ezer forintos bérleti díj fölötti luxusingatlanok esetében. Eközben a vagyonosabb ukrán menekülők folyamatosan veszik ki a lakásokat – ők a migrációs hullám miatt jelentenek kockázati tényezőt, ezért a kiadó vagy eladó fél őket is köteles átvilágítani.
Antall-Horváth Veronika Cél, hogy a digitalizáció minden eleme az állampolgárok kényelmét szolgálja Taavi Kotka, Észtország első Chief Information Officere hangsúlyozta az eseményen, hogy a digitális társadalom létrehozásának alapvető feltételei közé tartozik a stabil internet szolgáltatás, az erős "digitális identitás" megalapozása, megfelelő infrastruktúra a biztonságos adatkezeléshez, valamint az adatbirtoklás kérdésének megoldása és a "digitális bizalom" kiépítése. Az észtek még a 90-es évek elején kezdték el saját digitális társadalmuk kiépítését és mára már a közszolgáltatások és az ehhez kapcsolódó ügyintézések 99%-a online zajlik az országban. A digitális kormányzás azonban nem jelenti azt, hogy egy orwelli disztópiát hoznak lére, ehelyett az a cél, hogy a digitalizáció minden eleme az állampolgárok kényelmét szolgálja. Taavi Kotka Szemléletváltás lehet a digitalizáció kulcsa Az e-kormányzásról szóló panelbeszélgetésen Marten Kaevats, az észt kormány nemzeti digitális tanácsadója hangsúlyozta, hogy valójában nem az infrastruktúra megteremtése a legnehezebb a digitális fejlődés szempontjából, hanem az, hogy mennyire sikerül az emberek hozzáállását megváltoztatni, így a kormányoknak a szemléletváltáson szükséges dolgozniuk.
A következő években várhatóan kissé átalakul majd az ingatlanpiac: egyre jellemzőbb lesz a kriptovalutában történő vételárkiegyenlítés, ami abszolút kockázatosnak minősül, és ugyanaz vonatkozik rá, mint a készpénzes kifizetésekre. Aki ráadásul ingatlanosként, irodaként vagy generálkivitelezőként elmulasztja az átvilágítást, annak büntetéssel kell számolnia. De van rá mód, hogy bebiztosítsák magukat a hibák ellen. "Érdemes olyan szakértőt keresni, aki segít végigvinni a folyamatokat, beszerezni a működéshez szükséges dokumentumokat, sablonokat. Akár egy új gyakorlati módszert is kidolgozhat, hogy megkönnyítse a minősítést, és eligazítson azt illetően, kit milyen szankciós listán kell keresni" - zárja Dr. Tóth Judit Lenke.
2022. ápr. 22. Az orosz-ukrán háború jócskán megnehezíti az ingatlanirodák -és értékesítők dolgát, ugyanis mind az ukrán menekülők, mind az orosz vevők nagyobb biztonsági kockázatot jelentenek, mint korábban. Aki elmulasztja a vevő vagy bérlő átvilágítását, arra büntetés várhat. De pontosan milyen terheket ró a megváltozott helyzet az ingatlanosokra, és ki tud nekik segíteni? Az elmúlt hetekben ukránok tömegei érkeztek Magyarországra. Ezt tanúsíthatják az ingatlanosok, akik azzal szembesültek, hogy a menekülők jóformán bármilyen lakást kivesznek. Az adminisztratív terheket pedig csak tovább tetézi, hogy az orosz és ukrán vevőket még jobban át kell világítani, mint korábban. Mik ilyen esetben a bérbeadók, ingatlanosok, sőt a magánkiadók kötelezettségei? "Ha a vevő vagy bérbeadó harmadik országból, tehát az EU-n kívülről jött, akkor eleve szigorúbban kell átvilágítani. Létezik egy úgynevezett szankciós lista, ahol le kell kérdezni, hogy szerepel-e a terrorizmusgyanús adatbázisokban" – mondja Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi szakjogász.