A luxus főoltár tömör tölgyből készült, a réz szimbolikus elemeivel. 1776-ban a leuveni jezsuiták bemutatták H. Verbruggen által készített katedrálist Saint-Michel-e-Güdüll katedrálisnak. Az oltár előtt egy hófehér márványlap mutat rá Albert főherceg és felesége, Isabella sírjára, aki 1621-ben és 1633-ban halt meg. A Goyers testvérek szobrászai a faragott tölgyből gótikus stílusú oltárképet készítettek. 1656-ban Jean de la Bar T. Vann Tulbden tervének megfelelően szokatlan színes üvegablakokat teremtett az Isten anya oldalkápolnáján. A művész az epizódokat ábrázolta a Szűz életéből. A bírósági építész és a részmunkaidős J. Szent mihály szekesegyhaz. Duchenois tanítvány Jean Vorspuhl fekete-fehér márvány oltárt épített. A brüsszeli Szent Mihály székesegyházban gyönyörű színes üvegablakok vannak, amelyeket Jean Haiek készített a reneszánszban. A fal mellett fenséges sír. Van egy mauzóleum is, ahol a belga nemzeti hős Frederic de Merode nyugszik. A katedrális területén van egy kis kincstár. A jegyár 1 euro. A kiállítások az egyházi eszközök, valamint a középkori fegyverek.
Ezt II. András király, midőn a keresztes hadba menet Veszprémben megfordult, Róbert püspöktől megkapta s keleten száznegyven ezüst márkáért értékesítette - viszonzásul a veszprémi káptalannak meg a Balaton mellékén több birtokot adott. 1276 augusztusban Csák Péter hadai elfoglalták Veszprémet, kifosztották és felgyújtották. Ekkor pusztult el a káptalan messze földön elismert jogi főiskolája. 1380-ban tűzvész pusztított Veszprémben, a székesegyház is leégett. Gótikus stílusban építették újjá, 1400-ban szentelték altemplom és a szentély ma is ezt a korszakot idézi. 1473-ban Vetési Albert püspök reneszánsz festményekkel és faragványokkal díszítette. Veszprém 1552-ben török kézre került, az Egri csillagokból is ismert Ali budai pasa csapatai 10 napos ostrom után foglalták el. A török korban a vár gyakran cserélt gazdát, a székesegyházból török imaház lett. Az ostromok során a vár és épületei többször is leégtek. Szent mihály székesegyház veszprém. ezekben a vérzivataros századokban a vár 17-szer cserét gazdát! A romokban heverő székesegyházat 1637 után Sennyei István püspök restauráltatta.
Mindez évszázados hagyomány. Ma erre nincs szükség? A bazilikában megváltozhatnak az akusztikai viszonyok, nem csak az oltár, berendezési tárgyak eltüntetése, de a mikrofelületek megváltozása miatt is. A kiváló orgonista és kórusvezető szenvedni fog, ha egyáltalán Ön igényt tart majd az ő művészi munkájára. Persze az is kérdés, hogy mennyi hívő lesz. Most sokan fogadkoznak, hogy nem mennek oda többé. Lesz ebben majd megszokásból eredő elfogadás, bár a számuk csökkenni fog. Ez is felelősség! Ők alkotják a nyájat! A nyáj pásztorolása és a kapcsolattartás a főpásztor elsődleges feladata! Nem magaslatról, hanem közöttük, velük. Ön nem válaszol aggódó kérdéseikre sem szóban, sem írásban. Ez megalázó, nem gondolja? Pedig fontos lenne. Inkább megparancsolja, hogy ne is olvassák az ilyen anyagokat? Mert azok talán a sátán művei? Nos, erről is lehetne beszélni! Szent Mihály Székesegyház. Érsek Úr! Ön nem ismeri Veszprémet, nem ismeri annak múltját, lakosainak lelkét, szellemét, a város "zenéjét"! Próbáljon közeledni az Önre bízott lelkekhez!
A székesegyház románkori portikuszából alakíttatta ki 1512-ben Lászai János kanonok a Hívő Lelkek oltára számára. Az észak-olasz quattrocento stílusában alakított homlokzaton az építtető disztichonos feliratai világították meg az értő humanista számára, a ma már aligha megfejthető program elemeit, a kápolnaalapító elhunyt és élő jótevőinek (Mátyás és II. Ulászló király, II. A Szent Mihály-székesegyház védelmében - Veszprém Kukac. Gyula és X. Leó pápa, Bakócz Tamás esztergomi érsek, Geréb László, Bachkai Miklós és Perényi Ferenc erdélyi püspökök, Perényi Imre nádor, Szapolyai János erdélyi vajda, Barlabási Lénárd erdélyi alvajda) valamint humanista barátainak és rokonainak (Barlabási János kanonok, Wolphard Adorján, Budai Udlarik, Sánkfalvi Antal nyitrai püspök) a címereit. A kápolna igényes külső díszítését a klasszikus mitológia és biblia alakjait, illetve a magyar szent királyokat ábrázoló domborművek díszítik. [16] A székesegyház külső, északi oldalán a keleti szentély felé haladva a kereszthajó homlokzatán néhány másodlagosan beépített, románkori faragvány tűnik fel [17], majd az északi mellékapszis következik.