A XII. kerületi ingatlan természetvédelmi területen fekszik. A beruházás három tömb építésével járna, a tervekkel kapcsolatban a napokban indult környezetvédelmi hatósági eljárás. Egy azóta már lebontott iskolaépület állt korábban a XII. 125/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. kerületben, Budakeszierdőn a Konkoly-Thege Miklós út 19/B alatti ingatanon, ahol most egy 78 lakásos épületegyüttest építenének. A Pest Megyei Kormányhivatal nemrég indította el a környezetvédelmi hatósági eljárást az ügyben, ugyanis a beruházás természetvédelmi területen valósulna meg – írja az Építészfórum. A projekt helyszíne a Budai Tájvédelmi Körzet, a Budai-hegység kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területe. A területet kelet felől lakóövezet, a többi oldalról laza beépítésű intézményi övezet, illetve erdőterületek határolják, az ingatlanon jelentős növényállomány található. A Konkoly-Thege útnak azon az oldalán, ahová a lakótömböket elképzelték, egy olyan intézményi tengely alakult ki a második világháború után, amelynek északi pontját a Csillagvizsgáló, déli pontját az 1950-ben alapított Központi Fizikai Kutatóintézet képezi – derül ki az előzetes vizsgálati dokumentációból.
Kezdőoldal Villa ÖRÖKPANORÁMÁS VILLA BUDAI TÁJVÉDELMI KÖRZET SZOMSZÉDSÁGÁBAN Pasarét, II. kerület, Budapest, Közép-Magyarország, 1280, Magyarország 349. 000. Budai tájvédelmi körzet. 000 Ft Áttekintés Ingatlan azonosító: HZ-19434 Villa Ingatlan típusa 10 Szobák száma 4 Fürdőszoba 282 m2 1760 Sok 1940 Építés éve Leírás ÖRÖKPANORÁMÁS VILLA BUDAI TÁJVÉDELMI KÖRZET SZOMSZÉDSÁGÁBAN! II. kerületben, kínálom megvételre ezt a különleges adottságú, 1760 m2-es, ősfás, gyönyörű, parkosított telken lévő, 282 m2-es, 2 szintes, több generációs 8 + 2 félszobás, napfényes, átlagos állapotú ÖRÖKPANORÁMÁS ingatlant. A telek az utca szintje fölött helyezkedik el, az ingatlannal szemben az utca túloldalán lévő szurdokot határoló hegyoldalt látjuk, déli, délnyugati irányban a Budai hegyekre (János-hegy, Hárshegy) van panoráma. Mivel az építési övezetben, ahol az ingatlan található a beépíthető terület csak 10%, a környék nem zsúfolt, a házakat egymástól nagy kertek választják el. A szomszédokhoz nem látni be és nekik sincs rálátásuk az ingatlanra.
8. ) KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek minősülnek. 2. ) KvVM rendelethez A Budai Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területének ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai Budapest II.
KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek minősülnek.
A területre jellemző néhány madárfaj: nagykócsag, szürke gém, barna és hamvas rétihéja, fekete gólya, rétisas, cigány réce, kis vöcsök, bíbic, sárszalonka, piroslábú cankó, jégmadár, nádirigó, fülemülesitke, tücsökmadarak, nádiposzáták stb. Az emlős állatfajok közül jellemzők az apró rágcsálók (törpe egér, csíkos egér), szőrmés ragadozók (menyét, hermelin, nyest), a vidra, vaddisznó, őz, és gímszarvas, az utóbbi időben pedig megjelent a hód is. Főbb veszélyeztető tényezők, speciális védelmi feladatok A védett értékek fennmaradását leginkább a terület kiszárítása veszélyezteti. Budai Tájvédelmi Körzet | hvg.hu. A Duna-völgyi főcsatorna épp itt, az ócsai és a dabasi turjános között szeli át a vidéket. Szerencsére a Dunát a Tiszával összekötő csatorna is csak Dunaharaszti és Dabas között készült el. A talajvízszint csökkenéséhez e mellett a vízgyűjtőben létesített öntöző kutak is hozzájárultak. Az 1990-ben elkészült bukógátakból, tiltós átvezetésekből, zsilipekből álló vízszintduzzasztó rendszertől a csökkenő tendencia megállítását várjuk.
kis szarvasbogár), a százlábút, illetve a ritka reliktumfajként ismert szárazföldi ászkarákot. Barangolás során szemünk elé kerülhet a számtalan lepkefaj közül a ritka ezüstsávos szénalepke, a nádas, gyékényes területen a kis gyékénybagoly lepke is. A vizes lápfoltokban, csatornákban a közönségesnek számító halfajok mellett megtalálható a lápokra hajdan oly jellemző réti csík és lápi póc. Hazai kétéltűfaunánk jeles képviselője a mocsári béka tömegesnek mondható. Kora-tavaszi nászi időszakában égszínkék színével kápráztatja el a szerencsés arra járót. Budai Tájvédelmi Körzet. Találkozhatunk még barna varanggyal, vöröshasú unkával, erdei békával, ásóbékával, zöld levelibékával, a vizekben kecskebékával, tarajos és pettyes gőtével. Gazdag madárvilágának köszönhetően a tájvédelmi körzet nagy része kiemelt jelentőségű, nemzetközileg is védelem alatt álló ún. Ramsari egyezmény alá tartozó terület. A madarak megfigyelését, tudományos felmérését, az érdeklődők számára történő ismertetést 1983 óta az Öreg-turján területén lévő Madárvárta kutatói végzik, ahol az év bizonyos időszakában előzetes bejelentkezés után bárki részt vehet a tudományos munkában.
A szigorúan védett Fáni-völgy párás, hűvös területe különösen érdekes, mert a hidegkedvelő bükkös a szubalpin flóra jellegzetes fajain túl – amilyen a gím páfrány vagy a havasi nyúlhere –, a kifejezetten melegigényes virágos kőrissel él együtt. A domboldalak melegebb részeit molyhostölgyes elegyesek, a hűvösebb területeket gyertyános tölgyesek, míg az északi oldalakat bükkösök, bükkelegyes erdők fedik, magyar szegfűvel és babérboroszlánnal. A hegység állatvilágának talán legértékesebb, de mindenképpen leglátványosabb tagjai a madarak. A Vértesben még rendszeres fészkelő a parlagi sas, a kerecsen- és a kabasólyom, a darázs- és a kígyászölyv, de a ritka kövirigó, fekete harkály is költ a területen. A hegység lábánál húzódó Csíkvarsai-rét mocsaras, lápos világa a vízi madarak kedvelt élőhelye: nagy goda, pajzsos cankó, bíbic él a területén. Valamint a Vértes déli részén él az öves szkolopendra nevű, mintegy hat-hét centiméteres százlábú, amelynek mérge azonban hosszan tartó, fájdalmas gyulladást okozhat.