A zenekar tajai vallják, hogy másokkal kétszáz év alatt sem történik annyi minden, mint velük 30 év alatt, hogy a zene öröm és a közönség élteti őket és hogy leginkább így lehet lebontani az előítéleteket. Magyarország legeredetibb tradicionális cigány zenét játszó zenekara hatalmas bulikat zenél a világ minden pontján, lemezeik rendre felkerülnek a toplisták dobogósai közé, ők pedig a mai napig visszajárnak Paszabra, ahol a családi zenekar egy része ma is él. Cigány zene video game. Az évfordulót a Budapest Park színpadán ünneplik meg 2022. július 21-én olyan vendégekkel együtt, mint Mező Misi (Magna Cum Laude), Járai Márk (Halott Pénz), Punnany Massif, a Bohemian Betyars és Szirota Jennifer (Zenevonat). A koncertet különleges és a zenekar életében eddig soha nem látott látványvilág kíséri majd! A Parno Graszt körülbelül 30 éves, mert attól függ, honnan számoljuk az együttes létrejöttét: amikor a paszabi fiatalokból a mostani zenekarvezető, Oláh József édesanyja megalakította az akkori együttest összeszedve a faluban élő gyerekeket, vagy amikor az első lemezük megjelent és elkezdtek koncertezni.
A vándorkiállítás célja, hogy bemutassa a magyar cigányközösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos és büszke magyar roma közösség felépítéséhez, Magyarország kulturális fejlődéséhez, színesebbé tételéhez, vagy hazájuk szabadságáért áldozták életüket. Csupán néhány név azok közül, akiknek élettörténetét a kiállítás segítségével megismerhetjük: Cziffra György zongoraművész, Szakcsi Lakatos Béla zeneszerző, Szentandrássy István és Péli Tamás festőművészek, Rézműves Mihályné Lina óvodaalapító, Szirtes Zoltán orvos, Bogdán János, a világ első roma gimnáziumának egyik alapítója, Lakatos Menyhért író, költő, Nagy Gusztáv költő, műfordító, Kovács József Hontalan költő, újságíró, Debre Istvánné Magdolna pedagógus, Bari Károly költő, Choli Daróczi József költő, műfordító és az 1990-es marosvásárhelyi Fekete március hőse, Puczi Béla. A Terror Háza Múzeum és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány elkötelezett abban, hogy megemlékezzen a roma hősökről és felhívja a szélesebb közönség figyelmét a magyar romák helytállására, bemutassa, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével, művészetükkel közösségüket és Magyarországot egyaránt szolgálták.
Még >>>