Bizonyára senki nem volt büszke sem a kulcsok elcserélésére, sem az alkalmazott módszerekre, sem pedig a korona esetleges sérüléseire. Miért ferde a kereszt a Szent Koronán? Miért ferde a kereszt a korona song Miért ferde a kereszt a korona o Csata a labirintusban Ráckevei vízparti nyaraló kiadó Oregon powersharp láncfűrész Görög teknős terrárium ár Wtn jód és szelén komplex
Március 27-én, 23:15-től az M5 műsorán! Miért ferde a kereszt a Szent Koronán? Ferdinánd magyar király (1637-1657) első felesége, Mária Anna királyné koronázására készülődött az udvar. Esterházy Miklós nádor vezetése alatt közel tucatnyian a templom sekrestyéjébe gyűltek össze, hogy a királyné koronázásához szükséges jelvényeket előkészítsék. Itt kezdődött az a bonyodalom, amelyről filmünk szól. Magyar ismeretterjesztő film, 2004 A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 888. oldalán. Szerkesztő: Sályi András Operatőr: Marossy Géza Rendezte: Ordódy György
A szabványos, pénzeinken és iratainkon is szereplő magyar címeren látható Szent Korona teljességgel szimmetrikus és hibátlan, a valóságban azonban számos sérülés, benyomódás látható rajta. Ezen sérülések közül mindenki számára a legismertebb a korona különleges ismertetőjegyévé vált ferde kereszt. Pálffy Géza történész elmúlt években végzett kutatásai szerint ráadásul a kereszt elferdülése egy nyugodt korszakban bekövetkezett szerencsétlen baleset eredménye volt. Eredetileg egyenes volt A kutatók többsége számára nyilvánvalónak tűnik, hogy a Corona Latinához eredetileg nem kapcsolódott kereszt ott, ahol ma látható. Ha felülről szemléljük a koronát, láthatjuk, hogy a kereszt "talapzatául" szolgáló rész valójában egy zománckép, amely a mindenható Krisztust ábrázolja. A keresztet fölszerelésekor pontosan a mindenható Krisztus hasának a közepébe illesztették. A fölszerelés helye és nyers módja a kutatók szerint inkább az utólagos hozzátoldást jelzi. Egyes feltételezések szerint ráadásul a ma ismert keresztet csupán a 16. században helyezték el egy korábbinak a helyére.
A kutatócsoport a közelmúltban több önálló kötettel jelentkezett. A Tóth Gergely szerkesztette Clio inter arma. Tanulmányok a 16–18. századi magyarországi történetírásról című kötettel, valamint a rövid idő alatt jelentős pozitív visszhangot kapó, tudományos népszerűsítő kismonográfiával, Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban - Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei című kötetével. A soproni epizódok egyikét dolgozza fel az Egy új együttműködés kezdete - Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés című kötet is. Mindezekkel együtt a napokban mutatták be továbbá a csoport Coronatus Posonii... A pozsonyi magyar uralkodókoronázások érmei című könyvét, mely szlovák együttműködéssel készült. Áder János köztársasági elnök felkérésére elvégezték az Országgyűlés Kupolacsarnokában őrzött koronázási kard eredetének és történetének és történelmi zászlóink használatának tudományos vizsgálatát, ennek eredményei publikálás előtt állnak. Terveik közt szerepel továbbá, hogy a kutatási ciklus végére, 2017-re egy nagy koronatörténeti kiállítást rendezzenek a Nemzeti Múzeumban.