Csala Kégl-kastély Közigazgatás Település Székesfehérvár Városhoz csatolás 1960 Irányítószám 8000 Népesség Teljes népesség 244 fő (2011. okt 1. ) [1] +/- Földrajzi adatok Tszf. magasság 135 [2] m Távolság a központtól 10, 8 km Elhelyezkedése Csala Pozíció Fejér megye térképén é. sz. 47° 13′ 39″, k. h. 18° 28′ 57″ Koordináták: é. Székesfehérvár-Csalapuszta rekreációs és sportközpont | Paulinyi and Partners. 18° 28′ 57″ Csala Székesfehérvár városrésze. A már megszűnt Bicske–Székesfehérvár-vasútvonal halad el mellette; egykor vasútállomása is volt. [3] Itt található a neoreneszánsz stílusban épült Kégl-kastély. Története [ szerkesztés] Székesfehérvár határában található települések közül talán a legjelentősebb Csalapuszta, mely egykor a csókakői váruradalom része és a Csákok birtoka volt. Kisnemesi birtokosai, mint királyi emberek a megyei közélet résztvevői voltak. 1453 -ban V. László a csókakői birtokokat, a Rozgonyiaknak adományozta, melyet Mátyás király is megerősített. A XVI. században Csala elszakadt a csókakői uradalomtól. 1588 -ban az örökös nélkül elhalt Havassy Györgytől a birtok a koronára szállt.
Csalapuszta területét Kégl György nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Júlia grófnőtől vette 1873 -ban, 390 ezer forintért. A kastély 1876 és 1878 között Hauszmann Alajos tervei szerint, neoreneszánsz stílusban épült. A kastély körül kialakított park belesimult a Velencei-hegység nyugati oldalának festői környezetébe. Csalapuszta kégl kastély belépő. A parkban halastavat és kápolnát is létesítettek, a kastély főhomlokzata előtt márvány szökőkút állt, ennek medencéje még látható. A kastély pusztulása [ szerkesztés] Egykor kiterjedt parkjának nagy részét kipusztították. 1945 után mezőgazdasági célokra használták az épületet. A kastély körüli épületekben agrártörténeti szakgyűjtemény található. A kastély 1992 óta egy német cég magántulajdonában van. [1] Nem látogatható.
Az épület közepén két pillér és két oszlop által tartott erkély helyezkedik el. A főbejáraton belépve az előcsarnokban találjuk magunkat, amely mögött a szalon helyezkedett el. Jobbra oldalt volt, az ebédlő, a dohányzó és az úri szoba, a balszárnyban pedig a kisasszonyok – négyen voltak – és a nevelők szobája volt. Az emeleten középen a táncterem helyezkedett el, jobbra a biliárd szoba, az úriszoba, és három vendégszoba, balra pedig a kisszalon a nagyszalon és a vendégszobák épültek. A pincében gazdasági helységek és a személyzeti szobák feküdtek. Kégl-kastély - Székesfehérvár - KASTELYOK.COM. A kastély a kor minden vívmányával el volt látva, a központi fűtéstől a csatornáig mindennel. A kastély Kégl György 1895-ben bekövetkezett halála után, fia, Kégl Dezső örökölte. A család birtokában 1945-ig állt a kastély, ezután mezőgazdasági célokra használták, állapota jelentősen romlott, a díszkert a kápolna és a gazdasági épületek egy része megsemmisült. Jelenleg a régi uradalomból a kastély a díszkút és a kapuőr ház romjai láthatóak. A kastély magán tulajdonban van.
A Csalához közeli Csalapusztán áll az 1876-1878 között, neoreneszánsz stílusban emelt Kégl-kastély, amit Kégl György földbirtokos megbízásából, Hauszmann Alajos tervei alapján építettek. Kégl György országgyűlési képviselő volt, aki jelentős szerepet játszott a Fejér vármegyei közéletben, a megyei közkórház alapításához is jelentős összeggel járult hozzá (az ő nevére is utalva lett a kórház neve, Szent György Kórház). Csalapuszta területét Kégl György Nádasdy Júlia grófnőtől vette 1873-ban, 390 ezer forintért. A kastély még romosan is lenyűgöző látványt nyújt (Molnár Zoltán fotói) A kastély körül kialakított park belesimult a Velencei-hegység nyugati oldalának festői környezetébe. Csalapuszta kégl kastély keszthely. A parkban halastavat és kápolnát is létesítettek, a kastély főhomlokzata előtt márvány szökőkút állt, ennek medencéje a mai napig látható. A kastély előterében nagy füves tisztás, jobbra és balra honos fa- és cserjefajokból álló tájképi kert övezi. A fák első példányait 80-100 éve telepítették, az eredeti erdőállományból megmaradt példányok kora a 120 évet is meghaladja.