Elmondta még: a tájfajtákról szóló rendelet és a korábban alkotott más jogszabályok segítik, hogy a magyar falusi turizmus is olyan legyen mint másutt Nyugat-Európában: helyben, hagyományos technológiával feldolgozott tájfajtákat lehessen kínálni családi környezetben. Kovács Gyula, a sajtótájékoztatónak helyet adó szőlőhegyi birtok gazdája arról beszélt, hogy a területén több mint százfajta őshonos gyümölcsfa oltványát gyűjtötte össze és ezeket neveli, akad köztük olyan, amelyikből ez az utolsó fa. Reményét fejezte ki, hogy "a féltő gondosság" elterjed és a gasztrokultúra is újból elnyeri régi fényét. Forrás:
A Nemzeti Adó és Vámhivatal adatai szerint a szeszüzemek idén eddig nem kevesebb mint 85 százalékkal kevesebb pálinkát főztek a múlt év azonos időszakához képest. Az országosan számlált 640 bér- és kereskedelmi főzde mindössze 800 ezer liter 50 fokos pálinkának megfelelő párlatot állított elő. Vagyis csaknem 4 millió literrel kevesebbet, mint tavaly ötven Bács-Kiskun megyei főzdében hasonló arányú az elmaradás. A főzdék szakemberei az eddig 50 literig biztosított adómentesség megszüntetésével magyarázzák a visszaesést és úgy vélik: nagyobb mértékű lesz az otthoni pálinkafőzés. Igaz, a házi párlás sem mehet már fű alatt, be kell jelenteni a hatóságnak az otthoni desztilláló berendezést. A fő kérdés ezután tehát az, hol olcsóbb a főzés? – fotó: A szeszfőzdében egy liter 50 fokos pálinka után újabban 835 forint jövedéki adót kell fizetni, költsége megduplázódott, így 50 liter 50 fokos pálinka kifőzetése körülbelül 80 ezer forintba kerül. Ugyanennyi szesz otthoni lepárlása három palack PB gáz árával számolva, 15 ezer forint.