Egy hely az örökkévalóságból
Egy-egy csodálatos szobornál, emlékműnél megállva abszolút az az érzés kerített hatalmába, hogy itt állok a béke és az örökkévalóság földjén. File:Boltváll, Kisboldogasszony-bazilika, 2017 Máriaremete.jpg - Wikimedia Commons. A templom és környéke sohasem kihalt, teli van élettel, olyan, minta az idők kezdetétől itt állna. Olyan természetességgel simul bele a kertváros életébe, mint a kisgyermek az anyja ölébe. Feltölti az embert élettel, bizakodással és hittel. Fotók: Páli Zsuzsanna
Felhasznált irodalom: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon, Panoráma, Budapest, 1990
- Máriaremetei kisboldogasszony bazilika facebook
- Máriaremetei kisboldogasszony bazilika nedir
- Máriaremetei kisboldogasszony bazilika budapest
Máriaremetei Kisboldogasszony Bazilika Facebook
A templom az orgonáját Ferencz József császártól és Erzsébet királynétól kapta adományként. II. János Pál pápa 1991-ben a "basilica minor" címet adományozta a máriaremetei templomnak. A "Mária-tisztelet" ápolása
A kegyhely fő célja a "Mária-tisztelet" ápolása. Ezt erősítik a húsvétkor megrendezett búcsúk és a naponta több órán át nyitott ajtók. Ebbe a páratlan kisugárzású templomba bárki bemehet megpihenni, imádkozni, minden nap. A kapuk nem csak a szentmisék ideje alatt vannak nyitva, hanem hétköznaponként egész délelőtt, hétvégi napokon pedig, reggel héttől este hét óráig. A hely szépsége vonzza a jegyespárokat is, igen sok házasságkötés történik a templomban. A plébánia területén két szociális otthon is van, az egyházközség nagy hangsúlyt fektet a karitatív tevékenységekre is. Máriaremetei kisboldogasszony bazilika budapest. Hálafalak, Szent Korona Domb, stációk és szabadtéri események
Bár a templom és az ősfás park a főút mentén terül el, ez a székelykapun át belépve egyáltalán nem zavarja az embert. Eltűnik az autók zaja, megszűnik a rohanás, a nyüzsgés, csak madárcsicsergés és nyugalom van.
Máriaremetei Kisboldogasszony Bazilika Nedir
Az egylet főleg német, óbudai és vízivárosi kisiparosok és szatócsok kezdeményezésére, Eberling Antal, Szentkirályi Antal és Gallauner Károly vezetése alatt jött létre. Páratlan tett volt ez akkor Magyarországon, hogy egy templomot nem püspök vagy földesúr, hanem a hívő közösség építsen. Külön említést érdemel Gebhardt Jozefa, aki 33 000 forintot áldozott a százezer forintos építkezésre. Az egylet első elnöke dr. Pauer János székesfehérvári püspök volt. A templomot 1898-ban kezdték építeni úgy, hogy a teljesen épen álló kápolna körül felrakták a falakat, és a kápolnát csak akkor bontották le, amikor a templom már készen állt. [1]
A tervet Schönner Ferenc és Hauszmann Alajos készítette, az építkezést Hauszmann Sándor építőmester felügyelte. Máriaremetei Kisboldogasszony Bazilika. Az új kegytemplomot 1899. október elsején szentelte fel Steiner Fülöp székesfehérvári megyés püspök, Wolafka Nándor és Bogisich Mihály címzetes püspökök, számos pap és mintegy tízezer hívő jelenlétében. II. János Pál pápa 1991-ben a bazilika ("basilica minor") címet adományozta az egykor önálló Pesthidegkúton álló máriaremetei templomnak.
Máriaremetei Kisboldogasszony Bazilika Budapest
1899. október 1. volt a nagy nap, amikor Steiner Fülöp székesfehérvári püspök, Wolafka Nándor és Bogisich Mihály c. püspökök, nagyszámú papság és mintegy 10 000 hívô jelenlétében ünnepélyesen felszentelte az új kegytemplomot. A neogót stílusban épült templom 700 m2-en áll. Hossza 44 m, szélessége 15 m, magassága ugyancsak 15 m, a toronyé pedig 54 m. A templom tervezője Schönner Ferenc. II. kerület | Máriaremetei Kisboldogasszony-bazilika. Az építkezést Hauszmann Sándor vezette. A templomépítés összesen 100 000 forintba került. Külön is meg kell említeni Gebhardt Jozefa adományát, aki 33 000 forintot áldozott a templom építésére. A templomszentelés végeztével a püspök karjára vette a kegyképet, és elhelyezte annak a kőrisfának az ágain, amelyen eredetileg is függött az erdőszélen. A fa ma is ugyanazon a helyen áll, bár az idők folyamán annyira tönkrement, hogy műanyaggal kellett pótolni. A kőrisfa maradványait elégették, és a hamut belekeverték a műanyagba, amibôl a ma látható fa készült. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Külön is meg kell említeni Gebhardt Jozefa adományát, aki 33 000 forintot áldozott a templom építésére. A templomszentelés végeztével a püspök karjára vette a kegyképet, és elhelyezte annak a kőrisfának az ágain, amelyen eredetileg is függött az erdőszélen. A fa ma is ugyanazon a helyen áll, bár az idők folyamán annyira tönkrement, hogy műanyaggal kellett pótolni. Máriaremetei kisboldogasszony bazilika nedir. A kőrisfa maradványait elégették, és a hamut belekeverték a műanyagba, amibôl a ma látható fa készült. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez. Fotó: Thaler Tamás