A zöld rendszámos autók tulajdonosai egy sor kedvezményre jogosultak, azonban fontos tudni, hogy attól, mert egy autón ott a hibrid felirat, még nem biztos, hogy meg is kaphatja a különleges hatósági jelzést. Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, aki új, korszerű autót szeretne vásárolni, jól teszi, ha tájékozódik a különféle technológiákról, ugyanis a korábbi benzin-dízel tengely mára alaposan kibővült további lehetőségekkel. Hazánk egyik legnépszerűbb autómárkája, a Suzuki például ma már minden modelljét kínálja hibridhajtással, ezek között azonban jelentős különbségek vannak, így érdemes végigmenni az egyes kategóriákon, hogy megnézzük, melyikre mi a jellemző, és ami a legfontosabb: kaphat-e zöld rendszámot, ez ugyanis nem mindegyik hibrid típusnak jár. Csapjunk is az elektromos lovak közé! A zöld rendszámot 2016-ban vezették be Magyarországon, a jelenlegi szabályozás szerint pedig azok a járművek kaphatnak ilyen hatósági jelzést, amelyek tisztán elektromos üzemmódban legalább 25 kilométert meg tudnak tenni.
Ha viszont egyáltalán nem töltik őket, akkor jóval szennyezőbbek. A valóságban valahol a két érték között lehet az igazság, de ekkor egyáltalán nem számítanak környezetbarátnak ezek az autók. A zöld rendszámos autóknál a fent leírt, a magyarországi áram előállításához szükséges kibocsátást és átlagos áramfogyasztást vettük figyelembe. Ez is jóval magasabb a valóságban, ha valaki sportosabban, dinamikusabban közlekedik. Az idehaza második legnépszerűbb típus, a Mitsubishi Outlander semmiképp sem tekinthető környezetbarát autónak: ez egy kifejezetten nagy, nehéz, kicsi hatótávú városi terepjáró, józan ésszel felfoghatatlan, miért kell ezt kedvezményekkel a magyar államnak támogatnia. De még érdekesebbek azok az első ránézésre is benzintemetőnek kinéző luxusterepjárók, amelyeknek az EPA * -tesztek szerint el se éri a hatótávja a Magyarországon törvényileg meghatározott értéket. (A magyar törvény szerint az ENSZ-EGB 101. számú előírása alapján kell mérni. ) Ilyen például a Mercedes GLC, BMW 225 XE (19 kilométeres hatótáv), a Volvo XC 90 (22 km) és az utcai versenyautó BMW i8 (24 km), ahol az elektromos motor a vezetési élményt és a gyorsulást segíti, nem a környezetvédelmet.
Az alábbi grafikonon látható, hogy az utolsó, idén március végi adatok alapján 11 ezernél is több zöld rendszámos autó van már Magyarországon. A számuk dinamikusan növekedett az elmúlt években, viszont egyre kisebb részük tisztán elektromos. Az autók fele budapesti, ahol nagy vonzerő, hogy ezekkel ingyen lehet parkolni, ami évi 100-200 ezer forintos kedvezmény is lehet, ha valaki gyakran jár a belvárosban. Ha csak napi két órát parkol valaki a közepesen drága, 440 forintos zónában minden nap, akkor évi 176 ezer forintot takarít meg a zöld rendszámmal...
Mint látható, az utolsó helyen a zöld rendszámos hibridek állnak, igaz csak akkor, ha nagyobb távolságot kell megtenni, mert azok az akkumulátoraik lemerülése után kénytelenek a belsőégésű motorjaikra hagyatkozni. Általánosan elmondható, hogy minél nagyobb vagy sportosabb egy autó, annál nagyobb károsanyag-kibocsátással jár az üzemeltetése. Ezért is visszás egy zöld rendszámos X5-ös BMW, ami nyilvánvalóan több szén-dioxidot ereget a levegőbe, mint egy normál rendszámos benzines Kia Ceed. Amennyiben a zöld rendszámos hibrideket 100 km-ként töltögetik tulajdonosaik a felállás változik, és úgy már a hagyományos dízel és benzines autók számítanak környezetszennyezőbbnek. A lista első helyére természetesen még úgy is a tisztán villannyal működő autók kerültek, hogy a konnektorból jövő áram egyelőre nem teljesen megújuló forrásokból származik. Összefoglalva tehát, ha egy konnektoros hibridet elsősorban kis távolságokra városban használnak és lehetőség van azokat legalább 100 kilométerenként hálózatról tölteni, akkor valóban környezetbarátabb technológiának számít egy belsőégésű motorral hajtott autónál.