Reggelire vagy uzsonnára is remek finomság lehet a pozsonyi kifli, ami diós töltelékével tipikusan az ünnep egyik nagy kedvence. Egy pohár friss, hideg tejjel fogyasztva nemcsak jóllakat, hanem felidézi a régi, szép napokat is, amikor még a sámlin ülve vártad, hogy a nagymama elkészüljön vele. Most itt az idő, hogy felcserélődjenek a szerepek, ültesd a nagyit a székre! Andi konyhája - Sütemény és ételreceptek képekkel - G-Portál. Pozsonyi kifli Hozzávalók a tésztához: 30 dkg liszt 20 dkg vaj 6 dkg cukor 2 dkg élesztő 2 dl tej 1 tojás Hozzávalók a töltelékhez: 15 dkg darált dió 10 dkg cukor 5 dkg mazsola 1 dl tej 1 citrom reszelt héja csipetnyi fahéj Fél deci tejet langyosíts meg, tegyél bele egy csipetnyi cukrot, morzsold bele az élesztőt, és hagyd felfutni. A lisztet a cukorral, csipetnyi sóval keverd össze, majd a szobahőmérsékletű vajat morzsold bele. Adagold hozzá lassan az élesztőt, illetve a maradék tejet is, és gyúrd össze a tésztát. Akkor jó, ha félkemény, és már magától leválik az ujjaidról. Takard le tíz percre egy tiszta konyharuhával, majd ha letelt az idő, vágd a tésztát 20 egyenlő darabra, és nyújtsd őket ovális alakúra.
Előmelegített sütőben, 180 – 190 fokon, kb. 10 perc alatt arany barnára sütjük.
A mazsolát nyeles kislábasba teszem és éppenhogy annyi vizet teszek rá, amennyi ellepi, felforralom, leszűröm, papírtörlőre teszem, leitatom róla a nedvességet, majd a töltelékhez adom. A kiflik formázása. A hűtőből kivett gömböcöket nyújtófával a közepüktől apró mozdulatokkal kezdem ovális alakúra kinyújtani (nagyjából 12×8 cm), vigyázva, hogy ne "essünk le" a tészta végén, tehát ne vékonyodjon el a tésztánk, hanem egyenletesen vastag legyen. Pozsonyi kifli recept vizsgára. Az egymásmellé sorakoztatott tészták kapnak egy-egy szivartölteléket a hosszabbik oldalának a felső részére. Egyenként magam elé teszem és bejglihez hasonlóan, fentről kezdve (kinyomva a levegőt belőle) feltekerem, majd a tenyeremmel hengergetni kezdem és szépen haladok a kígyó végei felé, amit elvékonyítok, szép mutatósra. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatom őket úgy, hogy a kiflik illesztése szigorúan a fenekén legyen, ami közvetlenül a tepsivel érintkezzen, mert különben kitekeredik, vagy szétnyílik sütés közben és csúnya lesz, a vizsgán pedig – ezt csak magamnak jegyzem meg – ez bizony hiba.