A liget legendás fáját, Lamartine francia költő 1832-es látogatása alkalmából Lamartine fájának elnevezett cédrust festette meg Csontváry Kosztka Tivadar. A testes, kiálló gyökerekkel rendelkező fa három erős ágat növesztett, alakjával kitűnt az erdő többi fája közül. Csontváry naplójában így emlékezett az idős óriásra: "a gondviselés nem pihent, megfestette velem a libanoni, öt-hatezer éves cédrusfát, melynek egyik ága kardot ránt s fenyegeti a világot. " A fa különlegessége, hogy egyik csonka ága óriási szög alakját formázza. Csontváry: Magányos cédrus - GUIDO.WEB Tárlatvezető Rendszer. Sajnos az 1960-as években kiszáradt, de áll mind a mai napig. A XX. század végén Rudy Rahmen a kiszáradt fát több mint 70 faragott emberi alakkal díszítette, azóta a halott Krisztus fájának nevezik. A művész a Csontváryt is megihlető szög alakú kinövést tekintette munkájának kiindulópontjának és alkotta meg a világ legnagyobb, organikus kültéri szobrát. Kapcsolódó ajánlatok:
A magányos cédrus – Csontváry géniusza címmel nyílik életmű-kiállítás július 5-én egyik legnagyobb magyar festő, Csontváry Kosztka Tivadar munkáiból a Várgondnokság Nonprofit Kft. szervezésében. A különleges tárlatot a budai várban, év végéig tekinthetjük meg. "Kell, hogy az embernek megadassék a képesség a szép felismerésére, a gyönyörűségre" – idézte a kiállítást beharangozó sajtótájékoztatón Csontváry Kosztka Tivadar gondolatait Gyutai Csaba, a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Csontváry magányos cedrus. Mint fogalmazott, élete egyik legszebb feladatának tekinti a Csontváry-életmű bemutatását és méltó reprezentálását. A tárlat helyszínéül egy szimbolikus épület, a budai várban található Honvéd Főparancsnokság szolgál, amelyet a XIX. században a magyar nemzeti nagyság kifejezésére terveztek. A II. világháború viszontagságait elszenvedő épület 2014 nyarán újult meg, hogy fogadhassa látogatóit – ismertette. Gulyás Gábor, a tárlat kurátora elmondta, hogy Csontváry képeit 17 teremben és 2 szinten tekinthetik meg az érdeklődők, amelyhez mintegy 1200 négyzetméternyi vendégfal is társul.
A művészt, aki kora egyetlen irányzatához sem tartozott, a közönség és a kritika sem értékelte. Sokan bolondnak tartották, elméje felett pedig idővel téveszmék hatalmasodtak el, kultúrával és művészettel foglalkozó írásokban küzdött a maga igazáért. Tájképei szemmel láthatóan nem puszta ábrázolások, hanem valódi víziók voltak. Önmagát az "isteni természet" hű szolgájának tartotta, és óriási vásznakat használt. Honnan indult, és hová jutott el? Tekintsünk be az impresszionizmus utáni útkeresés legnagyobb formátumú magyar képviselőjének nem mindennapi életútjába! A művész életútja Csontváry Kosztka Tivadar viszonylag későn, 41 évesen kezdett festeni, mégis a modern magyar festőművészet kimagasló alakjává nőtte ki magát. Az élete során meg nem értett művész alkotásait ma már a világ minden táján csodálják, és a hazai árverések csúcstartói között tartják számon. A festőóriás 1853. július 5-én született Kisszebenben (ma Sabinov, Szlovákia). Kereskedősegédként dolgozott, majd gyógyszerészetet tanult.