Ha beindul a gőzös: a magyar mozdonygyártás története a vasút hőskorától a villamosításig 2021. október 12. 11:43 Fejes Antal A viharos 20. század A 20. század gazdasági válsággal köszöntött be, a mozdonygyártás jelentősen visszaesett: évente átlagosan alig 100 darab gőzmozdony készült, 1904-ben csak 44, ráadásul ennek a felét is olasz exportra szánták. A MÁV Gépgyár ekkor szállított először nagyobb mennyiségben külföldre járműveket. A gazdasági válságot követően a mozdonygyártás ismét felfutott, 1910-ben évente 250 mozdony épült. Ez összefüggött a magyar vasúttörténet egyik legnagyobb járműkorszerűsítési programjával: a MÁV az államosított magánvasutaktól örökölt, illetve a saját korszerűtlen vontatójármű-állományának lecserélését határozta el. A fejlesztésekkel olyan korszerű mozdonysorozatok jelentek meg, amelyek egészen a gőzvontatás történelmének lezárultáig, 1984-ig jelen voltak a magyar vasúti hálózaton. 424 gőzmozdony története 1945 ig. A teljesség igénye nélkül ekkor születtek meg a 375-ös és 376-os sorozatú mellékvonali mozdonyok, a 324-es univerzális mozdony, az elővárosi szolgálatra tervezett 342-es és 442-es sorozatok, vagy például a gyorsvonatokra tervezett 301-es, 327-es és 328-as sorozatok.
Ezen kívül a közönség találkozhatott még 10 kerékpárral és 4 motorral, amelyeket egykor a dolgozók vittek be a járműjavítóba, és egy 1 versenyautóval is, ami a hajdani népligeti autóversenyek emlékét őrzi. A bemutatott járműveken és tárgyakon kívül összesen 38 tárlatvezetést szervezett az intézmény és számos múzeumpedagógia programon vehettek részt az érdeklődők. 424 Gőzmozdony Története. A legnépszerűbb augusztus utolsó hétvégéje volt, amikor pár napra a legendás Ikarus buszok is beköltöztek az Északiba. Az Ikarus mini fesztiválon mutatkozott be a Közlekedési Múzeum gyűjteményfejlesztési programja keretében frissen restaurált Ikarus 66-os, vagyis népszerű nevén a Faros. Ezen a rendhagyó programon több mint 3000 látogatót köszönthetett az intézmény. Forrás: Közlekedési Múzeum "Az új kiállítással az volt a célunk, hogy bemutassuk ennek a páratlan ipari emléknek és a környéknek a közlekedéstörénetét, hiszen az egész környék ezer szálon kötődik a vasúthoz. Szerettük volna, ha láthatják az érdeklődők az egykori Északi Járműjavítót még ezen romantikus valójában, mielőtt megkezdődnek az építkezések, illetve és abba is betekintést szerettünk volna nyújtani, hogy milyen lesz az új Közlekedési Múzeum.
Hatalmas érdeklődés övezte a Volt egyszer egy Északi… a történet folytatódik című időszaki kiállítást, amelyet a Közlekedési Múzeum új otthonában, az Északi Járműjavítóban rendezett meg. A látogatók megnézhették a múzeum új otthonát és a magyar vasúttörténet emblematikus járműveit. Három és fél hónap alatt összesen 31 522-en voltak kíváncsiak az új kiállításra, nem ritkán 1000 főnél is többen néztek meg naponta. A kiállítást várhatóan jövő tavasszal újra megnyitják. Forrás: Közlekedési Múzeum Július 16-án nyitotta meg kapuit a "Volt egyszer egy Északi… a történet folytatódik" című tárlat, ami október 31-ig várta az érdeklődőket. 424 gőzmozdony története vali s story. Öt év után először jelentkezett új önálló kiállítással a Közlekedési Múzeum. A Volt egyszer egy Északi… a történet folytatódik című kiállítás főszereplői a vonatok voltak: egy ikonikus 424-es gőzmozdony, a vasútvillamosítás kiemelkedő alakja, Kandó Kálmán által tervezett, már 1932-ben forgalomba állt V60-as villanymozdony, a Szellem becenévre hallgató 242-es mozdony, amely a hazai gőzmozdonyok sebességrekordját tartja, illetve két M44-es tolatómozdony, egy Cmn személykocsit és az 1935-ös Árpád gyorssínautóbusz, amely Budapest és Bécs között közlekedett.