A polgármester reményét fejezte ki, hogy a következő években is találkozhatnak a veszprémiek a programmal az Óváros téren. Vajda József pék, a fesztivál alapító-ötletgazdája elmondta, a rendezvény segít abban, hogy az emberek megértsék a kenyér jelentőségét. Úgy vélte, a jelenlegi világpolitikai helyzetben talán a korábbiaknál is fontosabb, hogy az emberek megtanulják, hogyan kell kenyeret készíteni, mert előfordulhat, hogy erre az őseinktől kapott tudásra a mindennapokban újra szükség lesz. Till Attila, a rendezvény műsorvezetője arról beszélt a köszöntőjében, hogy a kovászos kenyérhez sóra, vízre, lisztre és kovászra, valamint nagyfokú odafigyelésre van szükség. A nap folyamán három workshopot tartottak pékek, délután pedig kihirdették az otthon kenyeret készítőknek kiírt verseny eredményét. Vajda józsef pék. A kovászos kenyereket többféle szempont szerint pékekből álló zsűri értékelte. Forrás:
Rohamosan nő a kézműves pékségek száma Magyarországon, az elmúlt egy évben nagyjából harminc pékség nyílt országszerte és ilyen ütemű növekedés várható az elkövetkezendő években is. Az immár 7. Kenyérlelke fesztiválon gazdák, molnárok és pékek találkoznak, osztják meg egymással tapasztalataikat és adnak ízelítőt termékeikből. Az igaz kenyér ünnepe - Veszprém Televízió. A nagy sikerű debreceni előfesztivál után augusztus 19-20-án Budapesten a MOMkult kertjében rekordszámú kiállítóval és színvonalas programokkal várják az érdeklődőket, szeptember elején pedig Veszprém lesz a záróhelyszíne az idei Kenyérlelke rendezvényeknek. Az elmúlt egy évben több mint kétszeresére 20-ról nagyjából 50-re nőtt a kézműves pékségek száma országszerte, és egyre többen vannak azok is, akik otthon sütik saját kovászos kenyerüket. "Ez általában a klasszikus evolúció: sütök otthonra, aztán már a barátoknak is és végül egy pékség lesz belőle" – mondja Vajda József pék, a Kenyérlelke fesztivál egyik alapítója. "Ez a piac most berobbant, az elkövetkező években hasonló mértékű bővülés várható.
Rohamosan nő a kézműves pékségek száma Magyarországon, az elmúlt egy évben nagyjából harminc pékség nyílt országszerte és ilyen ütemű növekedés várható az elkövetkezendő években is. Az immár 7. alkalommal megrendezésre kerülő Kenyérlelke fesztiválon gazdák, molnárok és pékek találkoznak, osztják meg egymással tapasztalataikat és adnak ízelítőt termékeikből. A jó kenyér már nem csak a fővárosban vonz érdeklődőket Az elmúlt egy évben több mint kétszeresére 20-ról nagyjából 50-re nőtt a kézműves pékségek száma országszerte, és egyre többen vannak azok is, akik otthon sütik saját kovászos kenyerüket. "Ez általában a klasszikus evolúció: sütök otthonra, aztán már a barátoknak is és végül egy pékség lesz belőle" – mondja Vajda József pék, a Kenyérlelke fesztivál egyik alapítója. Kenyerek és péksütik borították be a veszprémi teret | LikeBalaton. "Ez a piac most berobbant, az elkövetkező években hasonló mértékű bővülés várható. Hisszük, hogy ha a természettel összhangban magasabb hozzáadott értéket és tudást táplálunk a gazdaságba, egyrészt meg tudjuk óvni gyermekeink örökségét, másrészt pedig mindez tartós gazdasági erősödést is eredményez" – teszi hozzá Vajda József.
"Szómágia" lesz továbbra is, mert nálunk nem elég csak annyit kiírni az ételelnevezéseknél szinte felsorolásszerűen – amit most "trendinek" gondolnak -, mint például csirke, gomba, borsó, ugyanis ezt hosszasan kellene a felszolgálóknak minden egyes étel esetében taglalniuk, mert úgy a kedves vendég nem lenne tisztában vele, hogy mi kerül a tányérjára! Emiatt sok időt elveszteget, és nem tud hatékonyan, gyorsan dolgozni sem a pincér, sem a szakács! Errefelé a mi vendégeink ezeket az ételeket úgy szeretik ahogy vannak, igaz néhanapján előfordul, hogy direkt túlkészültre kérik a húsokat, mert nem az ő ízlésüknek való a szaftosan rózsaszínre sütött steak, vagy kacsamell, de mi ezen nem akadunk ki, a vendég kívánsága szent és sérthetetlen, persze tudjuk, hogy úgy nem igazán jó, de a vendég fizet! Vajda józsef pékin. Nekem továbbra is fontos a magyar gasztronómiai örökségünk, hagyományaink ápolása, és szívügyem főleg a magyar alapanyagok szeretete, azok felhasználása. Továbbra is fontos számomra a nemzeti identitásom megőrzése, ennek jegyében az általam etalonnak tartott Paskó Csaba Atya receptje szerint a továbbiakban is sütni fogjuk a nemzeti színű kenyerünket a nemzeti összetartozás jegyében.
Emellett számomra a pacsni és a szilvásbukta a gyerekkori emlékeket is idézi. Az ilyen emlékek miatt nem is foglalkozunk újhullámos termékekkel, úgy látom, túl sok olyan magyar sütőipari termék van, amely jogtalanul kezd feledésbe merülni, mi ezeket igyekszünk visszahozni a köztudatba. Szeretnénk az olyan autentikus termékeket népszerűsíteni, mint a diós csiga, a búrkifli vagy a tepertős pogácsa. Ezt a vállalást nem könnyíti meg a mostani időszak. 2022-07-04 - Veszprém Televízió. Az elmúlt két évet a világjárvány határozta meg, idén februártól pedig az orosz-ukrán konfliktus nyomja rá a bélyegét a mindennapokra. Van olyan vásárlói magatartás, amelyet érdemes lenne elsajátítani? A pandémia ideje alatt be kellett zárnunk, azok voltak a legnyomasztóbb hetek. Ez a szektor sokáig megúszta komolyabb érvágás nélkül, azonban a háborús konfliktus hatásai már most érezhetők. Több liszt és gabonafajta érkezett eddig Ukrajnából, ezek idén nem lesznek elérhetők, gyakorlatilag napról napra emelkedik az élelmiszerek ára. Bízom benne, hogy a vásárlók a minőség mellett döntenek majd ebben a nehéz helyzetben is.