Újranyitás hetven év után – A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának története címmel számos fotóval illusztrált, 250 oldalas kötet jelent meg a múzeumi tér rekonstrukciójának és ideiglenes megnyitásának alkalmából. A 2. világháborús sérülések miatt a közönség elől évtizedig elzárt Román csarnok a múzeum átfogó rekonstrukciójának köszönhetően újult meg, a Liget Budapest projekt keretében. A felújított épületrész március 15. és április 2. között ingyenesen látogatható. Az erre az alkalomra megjelent album művészettörténészek és restaurátorok tanulmányainak segítségével mutatja be az elmúlt évtizedekben a látogatók elől elzárt, impozáns csarnok történetét, gazdag falfestését és régen várt restaurálását – közölte az MTI-vel a Szépművészeti Múzeum. A Szőcs Miriam művészettörténész által szerkesztett könyvben hat hosszabb tanulmány tárgyalja a frissen restaurált különleges múzeumi teret különböző aspektusokból. Katona Júlia írása betekintést nyújt abba a folyamatba, ahogyan a két építész, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp elképzelése formálódott a csarnok belső kialakításával kapcsolatban.
Csaknem 80 év után újra látogatható a Szépművészeti Múzeum három, a legfontosabb építészeti stílusjegyeket megidéző impozáns nagy csarnoka. A Reneszánsz-, valamint a 2018-ban, az átfogó rekonstrukciónak köszönhetően megnyílt Román mellett, péntektől a most felújított, csaknem 800 négyzetméteres Barokk Csarnokot is birtokba veheti a nagyközönség. A három nagy múzeumi tér utoljára 80 éve volt egyidejűleg nyitva. A most megnyílt Barokk Csarnok a múzeumi épület átfogó felújításnak és modernizációjának köszönhetően újult meg. Az intézmény városligeti szárnyának felújítása ezzel gyakorlatilag befejeződött, az épület rekonstrukciójának utolsó szakaszában a múlt év végén a Régi Képtár 17. századi, tavasszal pedig a 18. századi művészetet bemutató kiállítóterei nyíltak meg a látogatók elől. A most megnyílt múzeumi térben mintegy negyven, a csarnok építészeti stílusához kapcsolódó szobrot és domborművet is megcsodálhatnak a látogatók, köztük az itáliai öntőműhelyek kisbronzait, valamint velencei mesterek márványból és fából faragott remekműveit.
A Szépművészeti Múzeum lokációját, építészetét és művészeti gyűjteményét tekintve is egyedülálló helyet foglal el múzeumaink között. A fővárosi világörökségi helyszínének számító neoklasszicista és neoreneszánsz stílusjegyeket viselő Europa Nostra-díjas épület 1906-ban alapított gyűjteménye a magyar- és egyetemes művészet kiemelkedő alkotásainak első számú magyarországi intézményének ad otthont. A Szépművészeti Múzeum nemcsak önálló kiállításokat rendezett a világ különböző kulturális intézményeiben, hanem számos sikeres vendégkiállítást is befogadott, integrálódva ezzel a nemzetközi művészeti világba. Okkal foglalta el tehát a hazánk leglátogatottabb, és leghíresebb közgyűjteményének címét. Az Andrássy út és a Hősök tere találkozásán elhelyezkedő ikonikus épület lenyűgöző milieu-t biztosít minden rendezvénytípus számára. Gondoljunk akár szűkkörű, kisebb céges összejövetelekre vagy nagyobb állófogadásokra, gálavacsorákra és díjátadókra, a Múzeum tereinek sokfélesége tökéletesen illeszkedik minden elképzeléshez.
A koncepcionális előkészítő munkálatokban azonban hasznos szerepe lehet majd annak a tapasztalatnak, amit a lefújt bővítés tervezői, Karácsony Tamás és munkatársai szereztek az elmúlt években. Ha az épület belső felújítása folytatódik, az vélhetően a munkálatokat 1989 óta vezető Mányi István és stúdiója részvételével történik majd – erősítette meg kérdésünkre Baán László. Uniós források nélkül minden felújítási és bővítési terv "a messzi láthatatlanba csúszik el" – azokkal viszont reális esély lehet arra, hogy 2014-2020 között beinduljon és akár meg is valósuljon a munka. A beindításban még a jelenlegi főigazgató szeretné játszani a vezető szerepet, hisz jelenlegi mandátuma 2014 végéig szól – abban viszont kételkedik, hogy a legjobb esetben is a 2010-es évek végére várható ünnepélyes átadás még a múzeum élén találja majd.