Az idő haladásának során az itt élő emberek folyamatosan feltöltötték az itt lévő mocsarakat és szigetközi mély részeket, ezáltal a 19. századra Szeged teljesen egységes lett. 5. Győr Győr városa semmiképpen nem maradhat ki a felsorolásból, hiszen nem véletlenül nevezik a települést a "folyók városának" is. A Kisalföld keleti részén fekszik, három folyó, azaz a Rába, Rábca és a Mosoni – Duna torkolatánál. 6. Duna parti települések d. Tata Tata 2010-ben kitüntetést is kapott, hiszen abban az évben lett az Élővizek és a biodiverzitás fővárosa Magyarországon, hiszen ez a település nagyon szoros kapcsolatban áll a természettel, melyet ápolnak is. A város közepén terül el az Öreg – tó, partján a tatai várral, ezen kívül számos vízfolyás és malom is található itt. Két éve, 2014. óta pedig minden évben, Tatán kerül megrendezésre a Víz, Zene, Virág Fesztivál is, ám rengeteg más eseménnyel is várják az idelátogatókat és tényleg vétek lenne kihagyni!
Befejeződött az egyik elem! 2015. december 16., szerda A projekt négy nagy elemének egyikét sikerült most hivatalosan is lezárni, ez alkalomból ünnepélyes projektzáró rendezvényt tartottak a Ráckevei Savoyai Kastélyban - Kreisz Lászlóval, az RSD Part Sáv Önkormányzati Társulás elnökével beszélgettünk. A felvétel megtekintéséhez kérjük, kattintson a következő linkre: Decemberre elkészül a csatornázás 2015. november 12., csütörtök Elérte a 94 százalékos készültségi szintet a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág 58 kilométer hosszú part menti szakaszának csatornázási projektje. Duna-menti látnivalók a fővárostól Bajáig. A munkálatok a terveknek megfelelően ez év decemberére befejeződnek, aminek eredményeképp megvalósul a part menti üdülősáv csatornázása. A cikk folytatásához kérjük, kattintson a következő linkre: RSD projekt - lakossági fórum Dunaharasztin 2014. július 22., kedd A "Ráckevei (Soroksári) - Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása" című projekt célja a vízminőség javítása és ezzel összefüggésben a térség gazdasági fejlődésének vízhasználati szempontból történő megalapozása – a projektben Dunaharaszti is érintett, a napokban lakossági fórumot tartottak a József Attila Művelődési Házban.
» Melyik országban a legnagyobb a Duna vízgyűjtő területe? » Hány ezer km² a Duna vízgyűjtő területe? » Melyik nem a Duna mellékfolyója? » Hány bal oldali mellékfolyója van a Dunának Magyarországon? »
Megmutatjuk, hogyan élünk, mihez értünk. Elleshetik a hamisítatlan szentendreiség titkát. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Alkategóriák Ez a kategória az alábbi 3 alkategóriával rendelkezik (összesen 3 alkategóriája van). A(z) "Duna-menti települések" kategóriába tartozó lapok A következő 63 lap található a kategóriában, összesen 63 lapból. Aki nem riad meg egy kis emelkedőtől, annak ajánljuk a Kálvária-dombot, melynek tetejéről csodás kilátás nyílik a Dunakanyarra. A dombra vezető úton egy sziklafalba vájt szentélyt is felfedezhetünk, mely a sokkal régebb óta itt áll, mint gondolnád: egykoron egy román kori település temploma volt. Bécs Bécs nincs olyan szerencsés helyzetben, mint Budapest: az osztrák várost nem középen szeli ketté a Duna, így a bécsi Duna-part nem is annyira felkapott hely a turisták számára. Duna parti települések islam. Ettől függetlenül érdemes ellátogatni Bécsbe, és nem csak az adventi időszakban, amikor rengeteg buszos túrát szerveznek oda. Ha Bécsben sétálva deja vu érzésed támad, nem lehet véletlen, ugyanis a Bécs nagy hatással volt a magyar építészekre is.
Pócsmegyer-Surány, 2019. október 19. Köd a Szentendrei-szigeten, Surány határában 2019. október 19-én (Fotó: MTI / Mohai Balázs) Süttő (Komárom-Esztergom) A település a 10-es úton Lábatlan után 4 km-rel található. A község nevének a sütéshez kevés köze van: az etimológusok a "séd" – kis patak -–és a "tő" összevonásából eredeztetik. Duna Parti Települések. Süttő legismertebb nevezetessége, természeti értéke a csodálatos Rákóczi-hárs, amely a Dunával párhuzamosan futó Rákóczi Ferenc út mellett áll. A kis levelű, mintegy 420 éves hársfa földig ereszkedő lombkoronájával lenyűgöző jelenség, törzsátmérője 7 méter. A közhiedelem Rákóczi fájának tartja, feltételezve, hogy egykor a fejedelem pihent alatta; a fa körül bekerített park létesült. A hárs kerülete 6, 3 m, főtörzsmagassága 1, 60 m, koronamagassága 12-14 m, a lombkorona átmérője 20-25 m, és mintegy 1000-1400 m3 lombsátrat visel. Méltóságos külseje Devecseri Gábor költőt is megihlette: "Mérföldkövet állítottatok mellém Vajon miért? Úgy hiszitek mérhető az időben megtett utam? "
Ha szerencsénk van, akkor a tanösvényen sétálva megpillanthatjuk Magyarország legnagyobb és legerősebb jégtörő hajóját, aminek állandó állomáshelye Gönyű. A községben található egy országos műemléki védettséget élvező templom, Szent Péter és Pál Római Katolikus Templom, amely a gróf Eszterházy család megbízásából épült. A templom csak a misék ideje alatt látogatható. Érdekesség, hogy a gönyűi Kossuth Lajos utca Magyarország leghosszabb falubeli macskaköves útja, amely csaknem 3 kilométer hosszú. A Római Birodalom idején a község területén vezetett át a Győrt, az akkori Arrabonát Brigetióval, a mai Ószőnnyel összekötő országút. Ez az út képezi az alapját az immár műemlék értékű macskaköves útnak, és ez volt a régi főút Budapest és Győr között – olvasható Gönyű hivatalos oldalán. Gönyű, 2012. február 9. Duna parti települések e. Az ország legnagyobb jégtörő hajója, a Széchenyi halad a befagyott Dunán, Gönyű közelében. A 40 méter hosszú, 420 tonnás vízkiszorítású hajó – amely két méter mélyen is képes megbontani a jégtáblákat – csak nappal közlekedhet, ezért csak február 11-re érhet Bajára (Fotó: MTI / Krizsán Csaba) Pócsmegyer (Pest megye) Pestről 38 kilométerre északra, a Duna főága és a Szentendrei-Duna által közrefogott Szentendrei-szigeten fekszik Pócsmegyer, hozzá tartozik a ma már lakóövezetté vált egykori üdülőterület, Surány is.