250 ezer fontért készítette Mária Antónia volt az utolsó francia királyné a forradalom előtt, 1793-ban 37 évesen fejezték le, néhány hónappal férje után. Az osztrák születésű királynét árulással vádolták és szemére vetették kicsapongó életmódját is. A nyakékké is összeilleszthető két karperec 112 darab, 140-150 karátos gyémántból áll Forrás: AFP/Fabrice Coffrini Az aukciósház információi szerint Mária Antónia 1776-ban Charles Auguste Boehmer francia ékszerésznél készíttette a karkötőket. 250 ezer fontba kerültek, ami akkoriban hatalmas összegnek számított - mondta Cisamolo.
Mária Antónia volt az utolsó francia királyné a forradalom előtt, 1793-ban 37 évesen fejezték le, néhány hónappal férje után. Az osztrák születésű királynét árulással vádolták és szemére vetették kicsapongó életmódját is. Az aukciósház információi szerint Mária Antónia 1776-ban Charles Auguste Boehmer francia ékszerésznél készíttette a karkötőket. 250 ezer fontba kerültek, ami akkoriban hatalmas összegnek számított – mondta Cisamolo.
2021. 11. 09 | Szerző: MTI A becsült ár többszöröséért, 7, 46 millió svájci frankért (2, 5 milliárd forintért) kelt el Mária Antónia (Marie Antoinette), az utolsó francia királyné két gyémánt karkötője a Christie's aukcióján kedden Genfben. A Mária Antónia karkötői felirattal ellátott kék bársony dobozban eladásra kínált két karkötő három-három sor gyémántból - összesen 112 darabból - és egy nagy csatból áll. Az ékszerek a Christie's közlése szerint egy európai királyi család tulajdonában voltak, és előzetesen 2-4 millió svájci frankra becsülték a leütési árat. A karkötők első alkalommal kerültek árverésre. Az aukciósház számított a gyűjtők és az ékszerrajongók, köztük főleg az ázsiaiak nagy érdeklődésére, mert ritkaságnak számítanak árverésen a 200 éves történelemmel rendelkező ékszerek. Fotó: Shutterstock Mária Antónia volt az utolsó francia királyné a forradalom előtt, 1793-ban 37 évesen fejezték le, néhány hónappal férje után. Az osztrák születésű királynét árulással vádolták és szemére vetették kicsapongó életmódját is.
Az eleinte imádott, majd gyűlölt francia királyné, a szerencsétlen sorsú XVI. Lajos felesége azonban a közvélekedéssel ellentétben soha nem mondta azt a nélkülöző népének, hogy "ha nincs kenyér, egyenek kalácsot".
A szürkéskék szemű, hamvasszőke hajú és porcelánfehér bőrű főhercegnő tizenkét évesen egy kis korrekciós beavatkozáson esett át, amely a fogait igazította ki. A kislány egyébként nem volt rest 'fiúként' is játszani a közemberek gyerekeivel, így nagyon közkedvelt volt az udvarban. Az udvari tanítója szerint is inkább lusta volt, mint buta és sokkal intelligensebb, mint amilyennek gondolták. A születése után tört ki a hétéves háború, s anyja, Mária Terézia magyar és cseh királynő valamint osztrák főhercegnő elhatározta, hogy megbékél a franciákkal. A poroszokkal nem nagyon tudott Hadik András berlini kalandja után, hiszen Nagy Frigyes túlságosan haragudott a rajta esett szégyen miatt. Bár nem is nagyon akart, mert az osztrák örökösödési háborúban elveszett területeket vissza akarta szerezni. Békejobbot nyújtott tehát a franciáknak, hogy az egyre erősődő Poroszország és a háttérben szintén komoly hatalommá váló Nagy-Britannia ellen szövetkezzenek. A briteknél nem sokkal korábban a Hannover-ház került a trónra, s így a német vetélkedésben is fontos szereplőnek számíthattak.
Lajos udvarában, a királyné közelében. A forradalom alatt segített megszervezni a királyi család szökését, amely végül kudarcba fulladt. A királyi párt 1793-ban Párizsban kivégezték, Fersen grófot pedig 1810-ben Stockholmban ölték meg. A tanulmány megállapította, hogy a birtokában lévő leveleket Fersen gróf nem semmisítette meg, hanem csak cenzúrázta az üzenetek bizonyos részleteit. Anne Michelin, Fabien Pottier és Christine Andraud kutatók szerint ezzel a királyné és a saját érdekeit akarta védeni. A levelezőpartnerek kölcsönös kötődése nyilvánvaló az írások alapján. Kapcsolatuk pontos jellegét viszont a levelek alapján továbbra is lehetetlen meghatározni. Sok történész meg van győződve arról, hogy szeretők voltak, mások szerint erre nincsen bizonyíték. A levelekben a szóhasználat, mint például a szeretett, a gyengéd barát és az imádó megszólítás viszont szintén a sajátos kapcsolatot emeli ki. A tanulmány szerzői szerint ez még akkor is feltűnő, ha hozzávesszük, hogy a forradalom forgószele felerősíthette az érzelmeiket.