Ezzel kapcsolatos szentírási kijelentést vagy bibliai történetet nem ismerek. Azt tudjuk, hogy Izráel teokratikus berendezkedésű viszonyai közepette a bálványimádás tilos volt, amit ennek ellenére legendás királyuk, Salamon mégis megengedett (magának és feleségeinek). Arra azonban semmilyen jel sem utal az Újszövetségben, hogy a keresztényeknek követelniük kellett volna saját lakóhelyükön az idegen kultuszok betiltását, üldözését, mai kifejezéssel: diszkriminálását. Azt tudjuk, hogy a keresztény közösségekben, az Ekklésziában szigorú monoteizmus volt: más istenek tisztelete nem volt megengedett. (7) Arról sem tudunk, hogy az újszövetségi korban élő keresztények követelték volna maguknak a rokonvallás judaizmuséval azonos, religio licita (8) státuszt és a vele járó jogokat. A társadalomban való vallási egyenlőség, illetve diszkrimináció kérdésében tehát nincs az Újszövetségben a gyülekezetre érvényes konkrét iránymutatás, utalás. Az egyenlőség versenyhelyzetbe hozza a keresztényeket. Szabadság, Egyenlőség, Testvériség. Amennyiben az államhatalom egyértelmű, világos elkötelezettséget vállal a keresztény egyházak és értékrend mellett, akkor az "idegen" vallások nem kapnák meg a közjogi értelmű egyházi státuszt.
Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára. Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt, illetve a Tizenkét pontot. Ez utóbbi így szólt: Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen osztotta szét a röplapokat, a szabad sajtó első példányait. "Egyenlőség, szabadság, testvériség!" – 172 éve tört ki a 48-as forradalom és szabadságharc - Vajdasági Rádió és Televízió. A Tizenkét pont szövegén később kisebb változtatásokat hajtottak végre, az utolsó pontot így egészítették ki: "Unió Erdéllyel. " A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta annak tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez.
A történet folytatása aztán az, hogy elkobzott egyházi földbirtokokból állami gazdaságokat alkottak, melyek jövedelmét az élükön álló zöldbárók és a párt (a kettő nagyjából egybeesett a fejekben) költötték a saját céljaikra. Miután a módszerváltás során gyakorlatilag fel sem merült – na, vajon miért? – hogy az elvett, működő vagyont visszaadják, ám visszakerültek az iskolák, szociális intézmények és egyebek, szükségessé vált az állami támogatás. A kifosztott rablójának kegyelemkenyerén él a továbbiakban, csak azért, hogy igazságos legyen a dolog. A szerzőnő szerint éppen itt az ideje e kirekesztő gyakorlat megszüntetésének. Egyenlőség-Testvériség-Szabadság | Szombat Online. Első lépésként a meglévő támogatások elvételét és az egyházakra költött pénz szétosztását javasolja a szekták között. Xenu kacagása visszhangzik a világegyetemben. Hogy fenntartsa az " igazságosság " látszatát, második lépésben javasol egy roppant bonyolult, de legalább első ránézésre is működésképtelen rendszert. Még arra is van gondja, hogy ügyesen elhelyezze benne a közügyekben való részvétel korhatárának leszállításáról szőtt libsi vágyat.
A gazdaság területén a túlzott szabadság a liberalizmusban nyilvánul meg. A svájci hiteles ügyek, a környezetszennyezés, a termelők viselkedése, …, mind ennek a megnyilvánulásai. A szellemi területen megnyilvánuló egészségtelen szabadság pedig inkább szabadosság. Remélem, azt már nem kell kipróbálnunk semmilyen "izmus" formájában, hogy mindenhol a testvériség fog uralkodni. De akkor hogyan lehetne alkalmazni a "Szabadság, egyenlőség, testvériség! " eszméjét? (Ajánlom a Summer Hill című filmet!!!! Családi, szívet melengető, tanulságos, felemelő. ) A SZABADSÁG minőségére a szellemi életben van szükség. Mindenki, aki részt vesz benne, az szabadnak érezze magát, véleményt és ellenvéleményt mondhasson, gondolkodhasson. Az EGYENLŐSÉGET a jogokban, kötelességekben és információhoz jutásban kell érvényesíteni. Ez kiegyenlíti a hatalomból fakadó egyenlőtlenséget, diszkriminációt és előjogokat. A TESTVÉRISÉGRE a gazdasági életben van szükség. Ami azt jelenti, hogy az áruknak és a szolgáltatásoknak a másik ember valódi és reális igényeit kell kielégíteniük.
Kurz kancellár az Európai Unió informális vezetőivel, Angela Merkel kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel közösen – az Európai Bizottság formális elnökének, Jean-Claude Junkernek a javaslatára – úgy döntött, hogy megerősíti a Frontexet, és a schengeni határok védelmének vonatkozásában felfüggeszti a nemzeti szuverenitást. A schengeni határokat a továbbiakban a nemzeti határőrizet mellett a Frontex határőrei fogják szabályozni. Magyarán: végső fokon (mint a fölérendelt szerv képviselői) az utóbbiak fognak dönteni arról, hogy ki léphet be az adott államba (implicite az Unióba) és ki nem. Ez jól hangzik, hiszen a szóban forgó európai totum faktumok végülis a határok védelmének megerősítéséről beszélnek. Tehát minden rendben lenne. Csakhogy van némi gond. Sem Ausztria, sem Németország, és főként Franciaország (mely a legszigorúbban őrzi schengeni és nem-schengeni határait, a dugig megtelt Olaszországból – írva és mondva – egyetlen menekültet sem volt hajlandó befogadni) fenntartja önmaga számára a jogot, hogy határait – Frontex ide vagy oda – továbbra is zárva tartsa.
Hosszú évek teltek el, mire a német parlament úgy döntött, hogy szociális alapon minden magyarországi üldözöttnek 500 márka egyszeri segélyt nyújt, akik pedig a haláltáborokban voltak, azok további 500 márkára számíthatnak. A Claims Conference által megkötött újabb egyezmény alapján a magyarországi volt deportáltak 1998. július 1-ig visszamenő hatállyal havi 250 márka nyugdíjra számíthatnak, de erre az összegre is csak méltányossági alapon. A Claims Conference ügyintézése nehézkes, bonyolult és az idős emberek között a halál kaszál. Az előbb idézett törvények nem változtak meg, a jogegyenlőség nem állt helyre, hiszen a nem Magyarországon élő üldözöttek nyugdíja ugyanazért a meghurcoltatásért többszöröse a Magyarországon élőkének. Az idők változnak, a megkülönböztetés gyakorlata azonban nem. A Magyarországon élők részére fizetendő nyugdíj-kiegészítés feltételei részben olyanok, amelyek nem teljesülhetnek, például a 18 hónap gettóban töltött idő, hiszen ennyi ideig Magyarországon nem álltak a gettók.
Most úgy látom, hogy pont az egyenlőbbeknek esik nehezére elfogadni, hogy ugyanúgy vonatkozik rájuk is minden szabály. Testvériség Ez lenne a demokrácia alapja. Mindenkinek a véleménye egyformán számít. Na most ezen az oldalon ez nincs, nem is volt, nem is lesz. Először is: ha ez lenne, az első dolog, amit a többség szeretne, hogy legyen ingyen VIP mindenkinek. Nyilván így nem lenne fent tartható az oldal. Másodszor: sok esetben a demokrácia működésképtelen rendszer. Szerintem nem kell sokat mutogatnom példákat erre. Harmadszor: a nem demokratikus és szabályozott rendszerek sokszor jól működnek. Lsd. repülés. Ehhez a demokráciának annyi köze van, mint csecsemőnek az atomfizikához. Ezért van a repülésben nagyon kevés probléma. (Az utóbbi időben bekövetkezett balesetek pont a szabályok enyhülése miatt voltak) Negyedszer: szerencsére semmilyen törvény nem írja elő, hogy egy privát vállalkozásban demokráciának kéne lennie. Tehát az oldalon szabályok vannak. A szabályokat demokrácia hiányában én hozom meg.