Az évtizedekkel ezelőtt meglehetősen népszerű erzsébetvárosi Szabadidőközpont alapjául szolgáló telek két utcára nyílik, az Almássy tértől a Szövetség utcáig tart, az épület főbejárata az Almássy tér 6. szám alatt, a hátsó bejárata a Szövetség utca 24. szám alatt található. Almási tri szabadidőközpont . Így volt ez már 140 évvel ezelőtt is, csak akkor még megfordítva: a Szövetség utcára nézett a földszintes lakóház, amelyet folyamatosan lakásokkal és műhelyekkel bővítettek a telek Almássy téri oldala felé, ahol többek között fa- és vaskereskedés működött. Az Almássy tér az Almássy utca felől nézve 1894 körül Klösz György felvételén (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet:) Az épületben 1900-ban Rettinger Ferenc kocsmát nyitott, az udvar közepén egy tekepályával, s ez a borozó még az 1940-es években is üzemelt. Az egykor itt álló épületet a 1960-as években bontották le, a foghíjtelekre a köztisztasági hivatal telepe költözött. Az egykori foghíjtelekre épült fel az Almássy téri Szabadidőközpont (Forrás: Fortepan/Képszám: 205211) A VII.
Nemzetközi szállodalánc tagjaként újul meg a régóta üresen álló Almássy téri szabadidőközpont. A fejlesztő az Almássy Invest Zrt., amely 2020-ban vette birtokba a több mint tíz éve elhanyagoltan álló épületet azzal a céllal, hogy új funkciót találjanak számára. A napokban építési engedélyt kapott a tervezett beruházás - írja az építészfórum. - Poptörténeti emlékpont. A napokban építési engedélyt kapott Almássy térre épülő szálloda terveit a LAB5 építésziroda készítette, az előzetes vázlatterveket, a fejlesztési koncepciót pedig az SABDC. Ezek alapján az egykori szabadidőközpont belső nagy átriumát meghagyják, a homlokzat megújul, az Almássy tér felé egy nyitott üvegportált és egy új lépcsőt alakítanak ki. Hátul készül egy... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
A gépészetet a legfelső szinten helyezték el. A belvárosi hagyományokhoz híven a háznak volt belső udvara, jobban mondva üvegtetővel fedett átriuma is, ahol színházi előadások, hangversenyek megtartására nyílt lehetőség. Az épület befogadóképessége 1000 fő volt. A szabadidőközpont megnyitásakor az Almássy utcát sétálóutcává alakították (Fotó: Both Balázs/) Az első évek az útkereséssel teltek, a központnak meg kellett teremtenie a saját arculatát és vendégkörét, egyszerre próbálta megszólítani az úttörőket, a galerik fiataljait és a nyugdíjasokat. A 80-as évek alternatív zenei központja: Az Almássy téri Szabadidőközpont története. Szerencsés időszakban indult, a Budai Ifjúsági Park (Várkert Bazár) hamarosan bezárt, a Petőfi Csarnok pedig még nem nyílt meg, így a központ nem csak a környék, a kerület, hanem egész Budapest szórakozását szolgálta. Az intézmény üres nagyterméből közvetítették 1983-ban a népszerű Ki mit tud? című televíziós műsort. Egymást érték a kulturális programok, táncházak, filmvetítések, előadások és kiállítások. Az időseknek gerontológiai előadássorozatot szerveztek, a gyerekeknek 1986-ban elindították a különböző programlehetőségeket kínáló "Kölyökvárat".
"Lábon lőtték a rendszert" – újra felfuthat akár a feketézés is a kulturális szférában a kata-törvény miatt A kreatív iparban dolgozók borzasztóan károsnak tartják a kata módosítását, ami tízezrek egzisztenciáját sodorhatja veszélybe, és a hosszú évek alatt kifehérített iparágak sok szereplőjét visszaterelheti a szürke- és a feketegazdaságba.
1984-ben itt indult a Kortárs Művészeti Fórum keretében a Művészeti Főiskolák Klubja, és ugyanebben az évben tartották a Plánum fesztivált is, egy avantgárd happening-sorozatot, külföldi vendégekkel. 1985 a különböző klubok felfutásának az éve. A Poptojás-klubok, az Első Emelet és a KFT klubja is ekkor kapott helyet a központban, de Magyarország első komoly és független pop-rock-jazz szaklapja, a Polifon szerkesztősége is itt székelt, sőt a 180-as Csoportnak is itt volt a nagykoncertje. 1986-ban indultak be a Téka-táborok, amelyek a folklór-profilt erősítették, ami később világzenei, etno-vonulattal bővült tovább, nemcsak a táncházak, hanem a koncertek terén is. Ugyanebben az évben volt az első AORTA-fesztivál, ahol ötszáz amatőr zenekar mutatkozott be. 1987-ben költözött ide a híres-hírhedt Club 2000 a Rádayból. Az ötlet Menyhárt Jenőtől, az Európa Kiadó frontemberétől származott. Index - Kultúr - Szálloda lesz az egykor ikonikus művelődési házból. A koncepció az volt, hogy az látogató minél többféle szimultán ingert kapjon: performanszok, röpkiállítások, filmvetítések, táncházak zajlottak egy időben.
Már az első évben nagy durranással indított: az épület szolgált a Ki mit tud? televíziós selejtező és döntő helyszínéül, amiért megkapta a Magyar Televízió nívódíját. A földszinten egy információs pult, ruhatár, büfé, illetve egy uszoda volt található, a többi emeleten pedig helyet kapott egy 470 fős terem, egy 120 személyes kamaraterem, egy nagy táncterem, több kisebb előadóterem, teázók, olvasótermek, illetve a nagy durranás: a klub. Az épületben rengeteg kiállítást, előadást, táncos mulatságot, tanfolyamot, szakkört és közösségi programot szerveztek, amelyek összeállításában a legkisebbektől kezdve a nyugdíjasokig mindenkire gondoltak. Itt működött például az Erzsébetvárosi Galéria, itt tartottak az országban elsők között mentálhigiéniás foglalkozást, illetve innen indult a Téka Színház, és itt volt az ország legnagyobb játszóháza, a Kölyökvár is. Az épület fő profilja mégis a koncertekhez és a bulizáshoz köthető, a 80-as évek közepére a főváros legmenőbb alternatív zenei központjává nőtte ki magát a CLUB 2000 nevű szórakozóhely: itt tartotta például első lemezbemutató koncertjét az Első Emelet, és itt alakították meg a Bonanza Banzai első klubját is.