Fogyasztási szükségletének megfelelően az aktív korúnál valamivel kisebb egységet képvisel a gyermek és az idős személy. A létminimum számítás körébe került háztartás nagysága jellemezhető a fogyasztási egységek számával. Mindezek alapján a tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 294 055 Ft-nak felelt meg. E háztartásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 73 514 Ft volt. A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított értékek 2019-ben az 58, 5 ezer és 94, 8 ezer Ft közötti sávban szóródtak. (lásd tábla) Az 1-2 személyes háztartások egy főre jutó értékei az átlagosnál nagyobbak, míg a többszemélyesekre kisebb értékek jellemzőek. Ez abból következik, hogy az utóbbiak esetében a rugalmatlan kiadások több személyre oszlanak meg, továbbá, hogy a gyermekek fogyasztása - globális összegét tekintve - a felnőttekénél kisebb. Létminimum alatt élők Az előzetes adatok alapján nem tudjuk biztonsággal megbecsülni a létminimum környékén élők fogyasztási kiadásainak összetételét.
Az átlagos, 2, 8 százalékos fogyasztói áremelkedés mellett a fogyasztás reálértéken 7, 5 százalékkal bővült. Ennél 20 százalékkal kevesebb volt az egyedülálló nőké. A gyermekes háztartások egy főre jutó éves bruttó jövedelme 13 százalékos növekedés mellett 1 millió 534 ezer forint volt. A gyermekes háztartások jövedelmének országos átlagtól való elmaradása a 2017. évi 17, 3 százalékról 15, 5 százalékra csökkent, a gyermekteleneké ugyanennyivel (15 százalék) meghaladta azt. 2017-hez képest a gyermektelenek egy főre jutó éves bruttó jövedelme 8, 8 százalékkal emelkedett. A lap szerint a gyermekes háztartások közül csak a kétszülős, egy gyermeket nevelők jövedelme érte el az országos átlagot. 2018-ban a legalacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel a három vagy annál több gyermekes háztartások rendelkeztek, amihez a magasabb átlagos taglétszámuk (5, 6) is hozzájárult. Az átlagtól való elmaradásuk ezzel együtt évről évre csökken. Asztali számítógépek Taxi árak budapest
A tartós fogyasztási cikkek éves átlagos állománya a referenciaszemély korcsoportja, iskolai végzettsége és a háztartástagok korösszetétele szerint (2010–2019) – Frissítve: 2020. Az egy főre jutó éves kiadások részletezése COICOP-csoportosítás, a referenciaszemély korcsoportja, iskolai végzettsége és a háztartástagok korösszetétele szerint (2010–2019) – Frissítve: 2020. A különböző megélhetési szintekhez szükségesnek tartott jövedelemösszeg a referenciaszemély korcsoportja, iskolai végzettsége és a háztartástagok korösszetétele szerint (2010–2019) – Frissítve: 2020. Az egy főre jutó éves élelmiszer-fogyasztás mennyisége a referenciaszemély korcsoportja, iskolai végzettsége és a háztartástagok korösszetétele szerint (2010–2019) – Frissítve: 2020. A gyermekes, a gyermek nélküli és az egyszemélyes háztartások száma, a háztartásban élő személyek jellemzői jövedelemszerző tevékenységük szerint (2010–2019) – Frissítve: 2020. Lakással kapcsolatos adatok a gyermekes, a gyermek nélküli és az egyszemélyes háztartásokban (2010–2019) – Frissítve: 2020.
A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított létminimum értéket. 2015-ben a KSH bejelentette, hogy szakmai okok miatt nem folytatja a létminimum-számítás közlését. Annak érdekében, hogy ez az értékes szakmai munka ne szakadjon meg, és legyen továbbra is egy olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy milyen a társadalmi fejlődés dinamikája, ezt követően a Policy Agenda folytatta a létminimum érték számítását. A létminimum összege azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény - a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő - szükségletek kielégítését. Az általunk is kimutatott létminimum tehát nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi - kezdi közleményét a Policy Agenda. Létminimum élelmiszerkosár A létminimum, követve a Központi Statisztikai Hivatal által korábban alkalmazott módszert, sajátos normatív számítást alkalmaz, amely az élelmiszer-fogyasztás értékének meghatározására épül.