A szabálytalan négyszög alaprajzú külső, és a papucsra emlékeztető belső várat 1529-33 között építette a Podmaniczky – család egy őskori földvár 10-10 m széles sáncárkai közé. A belső vár alapterülete 7000 m² volt. A várfalakhoz épültek az őrség és a várnagy szállásai és a kastély. Urai rettegett rablólovagok voltak, akik a Gerence-Kilátás a Vár-hegyrőlvölgyön átvezető É-D-i irányú kereskedelmi utat fosztogatták. Rendszeresen kirabolták többek között a zirci ciszterci kolostort és templomot is. 1546-ban királyi törvény rendelte el az erődítmény lerombolását. A legenda szerint a vár ostromához a királyi csapatok a szemközti Táborhely-hegyen sorakoztak fel, a harcok után pedig az elesetteket a hegy lábánál három halomsírban temették el. A hagyomány szerint az egykori rablóvár kulcsa a pannonhalmi apátságban van. A 18. Vajda Péter-kilátó (Kőris-hegyi kilátó) - Képek, Leírás, Elérhetőségi információk kiránduláshoz. század elején még tekintélyes várromokról tesznek említést a források, azonban ma már csak a várfal kisebb szakaszai kivehetőek. Az egykori várat, ill. a Tönkölös-hegyet helyenként (a Nagy-Somhegy oldalában még jól kivehetően) kettős, késő bronzkori sánc köti össze a Nagy-Somheggyel.
A hotelnél egy nagyobb parkolót is találunk, ahol le tudjuk rakni az autónkat. Van itt egy kisebb turistapihenő is, amin keresztülhaladva találjuk a Gerecne-patakot, rajta egy híddal, és a kék-kereszt jelzésű úttal a túloldalt. Innen már a sűrű bükkösben vezet az utunk, ahol a természet ezer színeivel találkozni. Hamar el is érkezünk a Vörös-János-sédi pihenőhöz. Egész jól járható a turistaút és megfelelően kiépített, amit az útbaigazító táblák is megerősítenek. Bakonyi Gyilkos-tó túra. Út közben az erdő úgy elvarázsol a sokszínűségével, hogy fel sem tűnik, hogy már több kilométert is megtettünk. Elértük azt az elágazást, ami az egyik irányba a tó felé megy, másik irányba pedig a Hubertlaki Kastély felé. Először a tóhoz megyünk. Az útbaigazító táblák sem mindennapiak, biztosan meglehetett volna olcsóbban is csináltatni, de itt szerencsére nem a pénz volt a lényeg, hanem a minőség, és az, hogy jól illeszkedjen az erdő környezetébe. Ez csillagos ötös. Lassan elérkezünk a tóhoz is, amiről látjuk, hogy egy felduzzasztott kisebb medence, amit valamikor eltorlaszoltak, ahol az itt folyó Hamuházi-séd forrásai által táplált patak megáradt, foglyául ejtve a tóban lévő fákat.
Kiinduló pont az Odvaskő hotel parkolója. Innen egy könnyed 3, 3 km séta a tóig. Hubertlaki(Gyilkos)-tavas gyalogtúra - Mozgás a szabadban ➤➤ o2outdoor.hu. Az ajánlott parkolóból a Molnárkút-árok felé a (K-kereszt) turistajelzésen érdemes menni. Innen már csak kb. 300 méter a tó. Geocaching adatok Odvaskő-barlang (GCODVA) Szélesség N 47° 17, 336' Hosszúság E 17° 42, 971' Magasság: 373 m Megye/ország: Veszprém Geoláda típusa: Hagyományos geoláda Bakonyi Gyilkos-tó (GCBGYT) Szélesség N 47° 17, 116' Hosszúság E 17° 40, 648' Magasság: 316 m Nagyobb térképért klikk a képre!
Magyarország Veszprém megye Bakonybél Látnivalók Vajda Péter-kilátó (Kőris-hegyi kilátó) Vajda Péter-kilátó (Kőris-hegyi kilátó), Bakonybél Panoráma a kilátóból, Vajda Péter-kilátó (Kőris-hegyi kilátó) (tó) A radar fehér gömbkupolája, Vajda Péter-kilátó (Kőris-hegyi kilátó) (tó) Vajda Péter-kilátó elérhetősége: Bakonybél, kb. 5 km-re a település központjától Útvonal » (Kőris-hegy) titkarsag@... Mutat bak... Mutat Vajda Péter-kilátó bemutatása A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegye. A tetején álló Vajda Péter kilátó talapzata 709 m-el van a tenger szintje felett. A hegy az azt borító kőriserdőről kapta a nevét. A kilátót körbevevő hatalmas erdőség a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet védett területéhez tartozik. A háromszintes kilátót 1920-ban állították, majd 1962-ben újjáépítették. Legutóbbi megerősítésére 2002-ben került sor. A harmadik szintről csodás panoráma tárul elénk a Bakony, a Bakonyalja és a Sokoró apró falvaival, a Kab-hegy és a Somló jellegzetes alakjával, a Csetény környéki szélerőművekkel, a távolban pedig a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesével, valamint a Balaton csillogó víztükrével.
E jel hatására megtért, előbb remete, majd pap, végül pedig püspök lett, akit már a X. században a vadászok védőszentjévé választottak. Megközelítés: Zirc felől közelítve, Bakonybél északi végénél csatlakoztunk a kék kereszt jelzéshez, majd a Gerence-patak mentén jutunk el az Odvaskő Hotel parkolójánál lévő pihenőig. Aki nem szeretne gyalogolni, az a műúton a pihenőhelyig autóval is érkezhet. Bár kár lenne kihagyni ezt a 3, 4 km-es, árnyas lombsátor alatt vezető, kis zúgóktól színesített sétautat a településtől a parkolóig, mert remek ráhangolódást biztosít az erdei túrára. A parkolótól szintén a kék kereszten haladunk tovább a Molnár-kút-árok erdei ösvényén. Bármerre tekintünk, páfrányokat, medvehagyma-mezőket találunk mindenhol, s érezhetjük a fokhagyma- és virágillat keverékét. Majd egy meseszép bükkös erdő következik, néhol emelkedőkkel, kisebb kaptatókkal, aztán a gerincet elérve, jön a lejtmenet meg egy fára festett "Tó" felirat nyíllal, a leágazó utat jelölve. Még kb. 200 méter, és szinte a semmiből bukkan elő a Hubertlaki-tó.