BOLDOG BATTHYÁNY-STRATTMANN LÁSZLÓ HERCEG 'HA BOLDOG AKARSZ LENNI, TÉGY MÁSOKAT BOLDOGGÁ. ' Batthyány-Strattmann László 1870. október 28-án született Dunakilitin. Gyermekkorát sorscsapások és nélkülözés határozzák meg. Hite mély, bensőséges, élő és gyermeki. Hétköznapjai szerves részévé vált hitéletét Szűz Mária dicsőítése és a Szent Eukarisztia szeretete járja át. Nála Isten nem absztrakt ötlet vagy elképzelés, hanem igenis valós és jelenlévő. Szívesen imádkozott rózsafüzérrel. Sok fényképen láttam, ahol – ha az ember tudja, mit keresse – látható, hogy éppen rózsafüzérrel imádkozik. Teszi mindezt úgy, hogy kezét elrejti, hogy ne lehessen látni. Az imában erőt lát, mely megtanítja az embereket szeretni, s Istennel köti őket össze. X. Pius pápa 1905-ös áldozás-dekrétuma óta minden nap áldozott. Naplójába ezt írta: 'Istennek hála! Ma, Szűz Mária ünnepének napján ismét el tudtam menni a szentmisére, és áldozni is tudtam. Ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor az úgy nem is igazi nap. És az áldozás a nap legszebb pillanata! Batthyány Strattmann László Imája. '
2003. augusztus 29., 02:00, 137. szám Imádlak, végtelen Fönség, aki nekem az orvosi hivatást jelölted ki, s megadod a lehetőséget ahhoz is, hogy kórházat tartsak fenn a testvéri szeretet gyakorlására. Mennyei Atyám, áldj meg minden hozzám forduló és kórházamban fekvő beteget. Végtelen jóságodban add meg lelküknek az örök életet és az irántad való igaz szeretetet, valamint testi bajaik gyógyulását, amelyhez gyönge erőm segítségét kérik. A te mindenhatóságod és szereteted pótolja mindazt, amit én emberi gyöngeségem miatt nem tudok megtenni. Jöjj, Szentlélek, világosíts meg mindabban, ami hivatásom teljesítéséhez szükséges! Szűzanyám és Szent Erzsébet, ajánljátok kérésemet Üdvözítő Istenünk oltalmába! Idén, 2003. március 23-án az egész világ megtudhatta, ki volt Batthyány-Strattmann László. II. János Pál pápa ekkor emelte őt a boldogok közé. 'CSEND GYÜMÖLCSE AZ IMA'. A körmendi szemorvos, a példás családapa élete és műve ekkor újra a figyelem középpontjába került. A szegények orvosa volt ő, aki ingyen gyógyította betegeit.
Hogy ért végül célba? – ez ítél életéről. Megmarad emlékezetünkben, és az Egyház boldoggá avatta. Csókay András idegsebész előadása személyes bizonyságtétel volt arról, mit jelent Boldog Batthyány-Strattmann László példája egy orvos számára. Nemcsak a közös foglalkozás, hanem több életesemény is arra indította, hogy párhuzamot vonjon saját és a szegények orvosa élete között, és arról vallott, mennyire fontos példakép számára Boldog László. Bemutatta az orvost, akit újításai miatt támadtak, aki nem roppant össze, ellenkezőleg, fel tudott állni, és meg tudott újulni minden helyzetben. Bemutatta a fiát egy későn felismert vakbélgyulladásban elveszítő, önváddal is küzdő édesapát, és felolvasta a megbékélés imáját, melyet szobája falán őriz. Az idegsebész, aki szintén elveszítette fiát, azt élte át, amit egykor László Ödön halálakor. Saját imaéletéről tett tanúságot, megmutatva, mivé formálja át az embert a szenvedés, ha azt Istennel hordozzuk. Ma mit teszünk az Úr Jézusért? – Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóra emlékeztek Kecskeméten | Magyar Kurír - katolikus hírportál. A csendben elmélyülni, és vállalni a bennünk élő Krisztushoz vezető utat – ez a feladatunk.
Tizenhárom gyermeknek adtak életet, otthonukban Krisztus szeretetparancsa volt a legfőbb törvény és a családtagok boldogságának forrása. Életük mindennapos része volt a szentmisehallgatás, a közös imádkozás, a jócselekedetek végzése. Batthyány László 1907-től haláláig naponta elimádkozta latinul Szűz Mária kis zsolozsmáját, este rózsafüzért imádkozott. 1916-ban feleségével, Ödön fiával és sógornőjével (Coreth Lilivel, aki később bencés apáca lett) belépett a ferences harmadrendbe. 1929-ben súlyos, rákos megbetegedést diagnosztizáltak nála és beutalták a bécsi Löw-szanatóriumba. 14 hónapig küzdött a betegséggel, mindvégig Isten jóságába vetett töretlen bizalommal. Borzalmas fájdalmai ellenére látogatóit szívesen és örömmel fogadta, hősies magatartása mindenkire nagy hatással volt, hitükben erősítette a körülötte levőket. 1931. január 22-én halt meg, előtte egy nappal ezt kérte családjától: "Vigyetek ki az erkélyre, hogy onnan kiálthassam a világba, milyen jó is az Isten! " Ezután a holttestét Körmendre szállították, ahol a kastély kápolnájában ravatalozták fel.
Batthyány-Strattmann László ezt a maga számára így fogalmazta meg: Add, hogy megvigasztalhassam a betegeket, és szívüket hozzád vezethessem! A szegények orvosa számára ez az út az orvoslás volt. Az államtitkár bemutatta a hivatás melletti elköteleződés lépéseit, mely 1896-ra életdöntéssé vált, melyben élete végéig kitartott. Az önmagát a szegények szolgálatára elkötelező orvos a vagyonából biztosította a gyógyítás anyagi fedezetét, ezzel kétszeres értéket teremtett. Svébis Mihály főigazgató-főorvos Batthyány-Strattmann László személyében az orvost láttatta, kereste gyerekkortól azokat az ösztönző erőket, melyek a gyógyítás hivatása felé vitték. Azáltal, hogy munkája hivatás volt számára, vált lehetővé, hogy feleségével, aki asszisztense is volt, évi 5000 beteget is ellássanak és 3000 műtétet végezzenek, mely összesen évi 160 000 ápolási napot jelent. Ennek anyagi fedezetére a herceg birtokai jövedelmének kétharmadát fordította. Mit adott Körmendnek a Batthyány nemzetség, és mit kaptak ők a várostól?