Időnként a köröm hosszával párhuzamosan úgynevezett szálkavérzéseket is láthatunk. A pajzsmirigytúltengéses esetek 1-2 százalékában fordul elő vitiligo, azaz körülírt, szerzett bőrfestékhiány, melynek alapja a festékképző sejtek (melanociták) teljes hiánya az adott területen. Megelőzheti a pajzsmirigybetegség felléptét. Az úgynevezett autoimmun eredetű pajzsmirigytúltengésekhez társul egy hármas tünetegyüttes, ezek: a dobverőujjak (a kéz és a lábujjak lágyrészeinek gömbölyűvé válása), aztán a kéz és lábujjak csontos és lágyrészeinek megvastagodása és a csonthártya alatt csont-újdonképződés. Ritkán megelőzhetik az alapbetegség kifejlődését, de gyakrabban csak évekkel később jelennek meg. Toxikus diffúz golyvában (Basedow-kór) 1-4 százalékban fordul elő a lábszárakon a sípcsont feletti bőrduzzanat (mixödéma), mely súlyos esetben "elefántlábhoz" hasonló képet ad. Kezdetben halványrózsaszín vagy barnás livid foltok jelennek meg, viszkethetnek, a szőrtüszők kitágulnak és a vizenyő miatt behúzódnak ("narancshéjtünet").
A szőrzet megerősödik az ilyen bőrterületen. Kialakulásában hasonló folyamatok játszanak szerepet, mint a szem kidülledésében. A pajzsmirigy csökkent működésében általában jellegzetes a beteg külleme. Az arc puffadt, álmosnak látszik, mozgás- és mimikaszegény. A bőrerek összehúzódnak, kifejezett a sápadtság. A rossz vérkeringés miatt (lassul! ) testszerte száraz a bőr, de legkifejezettebb az lábszárakon, ahol pikkelyes hámlás jelentkezhet. Néha a tenyéren, talpon és/vagy könyökökön, térdeken a szaruréteg túlburjánzik és a bőr kifejezetten megvastagodik. Jellemző lehet a bőr sárgás színárnyalata, ennek hátterében karotin lerakódás áll. A sebgyógyulás elhúzódó, a szőrzet csökken, a haj ritkul és a szemöldök külső széle ilyenkor jellegzetes módon kihullik. A körmök töredeznek, elvékonyodnak. A testhőmérséklet csökkenésével a bőr is hűvös tapintatúvá válik. A kötőszövet nyákos átivódása és duzzanata főleg a szem körül és a végtagokon feltűnő. Ez az ödéma az ujjbenyomatot nem tartja (szemben a pangás okozta vizenyővel), mivel a hajszálerekből a folyadékon kívül nedvességkötő fehérje is kerül a kötőszövetbe, és a nyirokkeringés is akadályozottá válik.
Kezelés és kiújulás A pajzsmirigydaganat kezelése elsősorban műtéti úton valósul meg, az érintett szövet és a környező nyirokcsomók eltávolításával, illetve izotópos kezelésre is sor kerülhet. A betegség akár évtizedekkel később is kiújulhat, a betegek kezelése ezért rendszeres ellenőrzést igényel, illetve szükséges a hormonpótlás beállítása is. Felkészülés az orvosi vizsgálatra Mivel a pajzsmirigy betegségei igen szertágazó tüneteket okozhatnak, ezért lényeges, hogy minden, számunkra jelentéktelennek, vagy a betegséggel nem összefüggőnek tűnő tünetről is beszámoljunk, ami az egyéb panaszok mellett jelentkezett. Gondoljuk át, hogy a panaszok állandóan, vagy időszakosan jelentkeznek-e, mi az, amitől felerősödnek? A pajzsmirigybetegségek kialakulásában döntő szerepet játszik az öröklődés, ezért kérdezzük meg a családtagokat, hogy náluk jelentkezett-e korábban hasonló panasz. A hormonális rendszer felborulását az életünkben bekövetkező nagyobb változások, stresszhelyzetek is előidézhetik, ezért érdemes ezt is megemlíteni kezelőorvosunknak, az első vizsgálat alkalmával.
Ezért elengedhetetlen az ultrahangos vizsgálat, egy egyszerű és olcsó vizsgálat, amely a pajzsmirigy csomóinak kezeléséhez szükséges összes információt megadja a szakembernek. Az ultrahang leletek alapján "gyanús" csomókat azonosítanak, és ultrahanggal vezérelt tűszívást írnak elő a pajzsmirigy-daganat jelenlétének megbízható kizárására. A golyva és a pajzsmirigy csomók kezelésében konzervatív megközelítést alkalmaznak, de kompressziós hatású multinoduláris golyva, kezelhetetlen vagy gyógyszerrezisztens pajzsmirigy-túlműködés vagy neoplasia esetén a teljes pajzsmirigyeltávolítás a választandó kezelés. Kiválasztott esetekben konzervatívabb kezelések is szóba jöhetnek, mint például cisztás formációk alkoholizálása vagy termoablációs eljárások (rádiófrekvenciás vagy lézeres) citológiailag jóindulatú szilárd csomók jelenlétében. A pajzsmirigy-eltávolítás 2-3 napos tartózkodást igényel, és a felépülési idő rövid, és körülbelül 10 nap múlva térhet vissza a mindennapi életbe. Olvassa el még: Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre Pajzsmirigy csomó: jelek, amelyeket nem szabad alábecsülni Pajzsmirigy: 6 dolog, amit tudnia kell, hogy jobban megismerje Pajzsmirigy csomók: mik ezek és mikor kell eltávolítani Pajzsmirigy, A pajzsmirigy rossz működésének tünetei Forrás: Humanitas
Azáltal, hogy a szájüregünkben megfelelő mennyiségű nyál termelődik, nem csak az emésztésünk válik optimálissá, de a fogaink egészsége mellett komfortérzetünk is megfelelő lesz. Vannak azonban esetek, amikor a nyálmirigyek valamilyen rendellenesség következtében megbetegszenek, ilyenkor nem csak a szájüreg kiszáradásával, de nyelési nehézségekkel, lázzal, fájdalommal, vagy kellemetlen ízérzettel is találkozhatunk. Mikroszkóp alatt: a nyálban rengeteg baktérium él, melyek között előfordulnak jótékonyak és kártékonyak egyaránt. Egy nap alatt szervezetünk kb. 1-1, 5 liter nyálat termel, melynek 99%-a víz, a maradék 1%-a szárazanyagokból (ásványi anyagok, organikus anyagok) áll, pH értéke pedig lúgos (jellemzően pH 6, 4-7, 0 között). Hogyan betegedhet meg a nyálmirigy? A szájban, nyakon és a torokban több száz nyálmirigy biztosítja szájüregünk megfelelő nedvesítését. Három fő nyálmirigyet különítünk el: a fültőmirigyeket az arc két oldalán, az állkapocs alatti nyálmirigyeket a szájfenéken és a nyelv alatti mirigyeket, melyek a nyelv alatt közvetlenül helyezkednek el.
Komplikációk tüdőgyulladás és más fertőző vírusos, bakteriális betegségek után, amelyek során a patogén mikroorganizmusok a vérből, nyirokból vagy a saját vezetékein keresztül jutnak a mirigyszövetekbe. Idegen test jelenléte a légcsatornákban - a fogakmosáskor néha kis részecskék az élelmiszerből, a szemcse vagy a kefe sörtéi kerülnek bele. Gyulladás műtét után. A kövek felhalmozódása a nyálvezetékekben. A mandulák és a nyirokcsomók gyulladása. Ritkábban a mirigyek meggyulladnak a rák, dermatológiai betegségek, allergiás reakciók kialakulása miatt. Egy ilyen gyulladásos folyamat kísérhet vérszegénységet. Nehézfémek mérgezésével sialadenitis fordulhat elő, mivel a mérgező anyagok felhalmozódnak a mirigyszövetekben. A nyelv a nyálmirigy gyulladásának tünetei, fénykép Az ember elkezdi kitalálni a hyoid mirigy gyulladását, miután a nyelv alatt duzzanatot és duzzanatot érez. A hagyományos orvoslás önválasztott módszerei árthatnak, vagy egyszerűen nem érik el a kívánt hatást, amelynek eredményeként a betegség tovább halad.