Tartalom Rush Hajsza gyozelemert - Online 1976 - a Forma 1 aranykora, a hihetetlenül izgalmas, és látványos száguldó cirkusz legendás szezonja, két felejthetetlen versenyző harcával: James Hunt, a vagány brit pilóta, a Forma 1 rocksztárja, és Niki Lauda, az osztrák fegyelmezett zseni, az 1975-ös világbajnok néz egymással farkasszemet a világ legveszélyesebb pályáin. Igazi ellenfelek, akik bármire képesek a győzelemért. Rush – Hajsza a győzelemért – extremlife.hu. Lauda a sporttörténelem egyik legemlékezetesebb teljesítményét viszi véghez: alig hat héttel balesete után újra volán mögé ül, hogy visszaszerezze bajnoki címét, és bebizonyítsa, hogy ebben a hajszában mindenkinél gyorsabb. Mert minél közelebb vagy a halálhoz, annál jobban dübörög benned az élet. Őszinte leszek: fogalmam nincs, milyen volt a valóságban Lauda és Hunt kapcsolata, de amennyire sikerült utánajárnom, nem lőhetett annyira mellé a Rush. A cikk elején felvetett kérdésre, miszerint szólhat-e valaki olyannak ez a film, aki még egy kört sem tudott végigszenvedni a sportágból, a válasz több mint egyértelmű.
Minden idők 10 legjobb autós filmje, amit látni kell 2020. 06. 28. A legjobb autós filmek Ha szereted a száguldást, akkor nagyon jó helyen jársz, ha nem igazán vagy oda érte, akkor cikkünk után remélhetőleg megváltozik a sebességhez való hozzáállásod. Ezúttal olyan produkciókat szeretnénk bemutatni, amiktől garantáltan megjön
Hollywoodi produkcióról lévén szó nem ússzuk meg a kissé szájbarágós stílust (a száguldás varázsa, a szembenézés a halállal, blablabla), de bőven tűréshatáron belül röpködnek a klisék. Az élmény persze amilyen gyorsan leterít, olyan gyorsan is illan, ám Ron Howard akár még arathat is az Oscaron ezzel a míves, midcult felé kacsingató közönségfilmmel. Bárhogy is lesz, érdemes lenne mondjuk Dan Brown és marhaságai helyett többet lógnia Peter Morgannel, mert lehet, hogy a Frost/Nixonhoz és e mostanihoz hasonló filmek születnének belőle.
Az 1970-es évek elejéről indul a történet, és erről az időszakról olyan valósághű képet festenek, hogy már-már ijesztő. Mintha egy az egyben abban a korban lennénk, ráadásul, amikor ugrunk az időben hat évet, az meglátszik a színeken, érezhető, hogy mi mennyit fejlődött azóta, és semmit sem hoztak magukkal a múltból, de ettől még fontosabb, hogy a jelenünkből, azaz 2013-ból. Viszonylag terjedelmes időszakot mesélnek el, azonban mégis sikerült csak a fontosabb eseményekre fókuszálni, azokkal eltölteni több időt, a többit pedig csak érintőlegesen említik, hogy teljes kép alakulhasson ki a nézőben. Rush hajsza a győzelemért videa. Jómagam nem voltam tisztában sok dologgal, abból az időszakból pedig senkiről nem tudtam túlzottan sokat, ezek ellenére mégis sikerült úgy ellátni információkkal, hogy ne fogalmazódjon meg bennem semmilyen kérdés. Mint azt vesézgettem, a képi világ lélegzetelállítóan baljós, kézzel fogható a feszültség, az, hogy két nagy legenda készül összecsapni, és nincs egyik a másik nélkül. Ugyanakkor ott van a folyamatosan kialakuló kölcsönös tisztelet, ami pedig sportszerű dolog.
írta Nikodémus Lehet itt jönni telemetriával, laboratóriumban készülő precíziós gépekkel, ezerszer átszámolt versenystratégiával, a Forma-1 végső soron mégiscsak arról szól, hogy ki a leggyorsabb. Még inkább így volt ez a hetvenes években, amelyet a sportág talán utolsó hőskorszakának tartanak, s egyébiránt épp filmünk egyik főszereplőjének új szemlélete indított el gyökeres változásokat benne. Ron Howard filmje, a Hajsza a győzelemért sem vacakol, és simán beszáguld az amúgy csalódást keltő nyári blockbuster-szezon első helyére. Pedig nem váltja meg a világot, csupán tökéletes tempóban adagol mindent, ami egy jó filmélményhez kell. Hajsza a győzelemért - Film adatlap. A titok nyitja talán, hogy Howard nem bonyolította túl az alapszitut, ám odafigyelt a részletekre – és volt egy kitűnő forgatókönyve, Peter Morgané. Van ez a két fickó, az egyik habzsolja, a másik vonalzóval méricskéli az életet, s mindketten piszok gyorsak az akkori, száguldó koporsónak becézett formaautókkal. James Huntot (Chris Hemsworth) adrenalin-függősége hajtja pályán belül és kívül egyaránt, csajozik, iszik, szív, és elragadóan pofátlan dumája van.
Neki jutott a kevésbé hálás szerep. Ő leginkább csak egy jellem maradt végig. Vannak érzései és nem sumákolták el az ő életéből sem a drámát Howardék, de Lauda sokkal több dimenziós karakter, mint Hunt. Ő inkább megmarad végig a lazaság szimbóluma. Dicséretes és itt ismét az alkotókat dicsérem meg, hogy nem állnak egyik versenyző oldalára sem. Még a filmet is ott vágják el, hogy mind a ketten egyszeres világbajnokok. Nincsenek giccses zárómondatok, nincsen kiírás a végén. Teljesen jó arányérzékkel megáldott film. Még Hans Zimmerről akartam egy két mondatot ejteni. Noha a zene végig hibátlan és "Zimmeres", azért nem lehet nem észrevenni mennyi újrahasznosított ötlete volt. Az egyik dal bizonyos részlete egy az egyben át lett emelve az Inception-ből. Összegzés: Nem gondolom, hogy ebből a témából akár egy képkockával is több kihozható lett volna. Jó arányérzékkel megáldott, kellően epikus, de nem giccses életrajzi, szórakoztató film. Látványos futamokkal, ügyesen felépített életutakkal és két nagyszerű színésszel.
Mert minél közelebb vagy a halálhoz, annál jobban dübörög benned az élet… 1976-ban is csak egy győztese lehetett a Forma 1-es idénynek… A rendező a Forma 1-es versenyzőkről A kétszeres Oscar-díjas® Ron Howard rendezőtől a Hajsza a győzelemért című filmje kapcsán megkérdezték hogy melyik versenyző állt hozzá közelebb: Lauda, vagy Hunt. Én nem vagyok olyan versenyző típus mint Niki, de őt érzem magamhoz közelebb, mert mindketten nyugodtak és módszeresek vagyunk. Niki Lauda emlékére elővettük a sportfilmek egyik legkiválóbb darabját. Mindannyian ismerjük az érzést, amikor mondhatni gyanútlanul beülünk a moziba, vagy akár otthon elindítjuk az esti kikapcsolódáshoz választott filmünket, majd nagyjából két óra múlva úgy állunk fel a székből, hogy történt valami. Érezzük, hogy megváltoztunk, többek lettünk az élmény hatására, ezzel párhuzamosan pedig egy elszakíthatatlan kapocs jön létre a mű és a befogadó között. Nem feltétlen egyszeri élmények ezek, de az biztos, hogy rendkívül ritka az ilyesfajta egymásra találás.