[2] Sokoldalú művészi, közéleti és pedagógiai tevékenysége a magyar művelődéstörténet jelesévé avatja. 1992-től a pápai Esterházy-kastélyban, a nevét viselő galériában állandó kiállítása működött. Művei láthatók a Magyar Nemzeti Galériában. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Tóth Gábor Sándor: A. Tóth Sándor. Püski, Budapest, 2000 Pápai pedagógus lexikon Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. Magyar hírességek :: Képzőművészek :: Festőművészek. 1994. ISBN 963-05-6635-4 További információk [ szerkesztés] A. Tóth Sándor (Magyar Nemzeti Digitális Archívum művészeti portálja) 1954-es újévi üdvözlőlapja 1974-es újévi üdvözlőlapja Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 75760377 OSZK: 000000030284 NEKTÁR: 194307 LCCN: n2007009062 ISNI: 0000 0001 0989 4635 SUDOC: 110881729 BNF: cb15125412r
60x100 cm V Tóth Gábor Comói tónál 40x60 cm, olaj, farost Akciós ár: 125. 1966-ban született Nagykőrösön. Festészettel 1999-óta foglalkozik intenzíven. Kedvelt technikája az olaj, a természetelvű ábrázolás híve. Munkáiban eleinte a zsánerképek tükrözték a festészet iránti belső indíttatást, megjeleníteni a régmúlt korok gondolatvilágát. Ma már főleg tájképek, utcarészletek, csendéletek kerülnek a festő palettájára művészi könnyedséget, ösztönös tehetséget kiárasztva magukból, a művészetet szeretők örömére. Kedvencei az ódon mediterrán utcarészletek, árnyas sikátorok, a napfényes tengerpart, valamint hazánk szép tájai is megjelennek képein. Portréi kifejezők, gyűjtők által keresettek, melyek főként fénykép alapján készülnek. További műfajként jelentkezett a figurális falfestés, melynek első bemutatója a Kecskeméti Megyei Kórház gyermekosztályán volt. A Szárnyaló képzelet, a Délibáb és a Kláris művészeti folyóiratokban rendszeresen jelennek meg alkotásai. 2002-től a Cserhát Művészkör tagja, ahol még ez évben Nívódíjat kapott.
Tanárai: Barabás István, Bordi András és Nagy Pál festőművészek. 1989-től tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. A festészettel napi kapcsolatban van, több mint 30-éve alkot, változatos méretekben, anyagban és témákban. A művész magáról: Abasári Alajos vagyok. 1953-ban születtem Nagyrédén. Képzőművészeti ismereteimet magánúton szereztem derék magyar emberektől a 70-80-as években. Tanítóim voltak többek között Szabados Árpád festőművész, Markó Erzsébet festőművész. Hálát adok a sorsnak, hogy ezeket a rendkívül tehetséges ebereket ismerhetem. Szabadidőmben több galériában is megfordulok. Abodi Nagy Béla (Székelyszenterzsébet, 1918. július 13. ) magyar festő. Édesapja, Dr. Nagy Géza református lelkész, teológiai professzor, vallástörténész, filozófus volt. Édesanyja Csoma Juliska. Bátyjai Géza és István, húga Julianna. 1924 őszén a család a Kolozs megyei Magyarbikalra költözött.