§) foglalta. Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények I. Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények egyik, talán a laikusok részéről is leginkább figyelemre számot tartó tagja mindkét vizsgált törvénykönyvben a Magántitok megsértése. A leginkább szembetűnő változás és előrelépés a korábbiakhoz képest, hogy a 2012. törvény indokolása a deliktum jogi tárgyát a magántitok rejtve maradásához fűződő személyiségi jogként aposztrofálja, ezáltal magasabb jogi rangra emeli. A szankció terén is módosítás történt, a pénzbüntetést (vagyoni jellegű) az alapeset tekintetében az elzárás (szabadságelvonó jellegű) váltotta fel. Ez utóbbi érdekes kérdéseket vet fel. Első látásra úgy tűnhet, hogy szigorítás történt e téren, melyet pozitívan értékelhetnénk. 1961 évi v törvény b. Az elzárás azonban úgynevezett alternatív jogkövetkezmény, tehát a bíró – amennyiben szükségesnek látja – mással is helyettesítheti, akár még pénzbüntetéssel is. Ráadásul valamennyi esetben, ahol az 1978. törvény korábban pénzbüntetést határozott meg, az új Btk.
A Btk. megalkotásával kapcsolatban ki kell emelni Csemegi Károlyt, aki Deák Ferenc és pártja bizalmát élvezve kapott megbízást a Btk. szöveganyagának és indoklásának elkészítésére. ( Csemegi műve az 1879. évi; Kihágási Büntető Törvénykönyv is)Az első önálló magyar kodifikált büntetőtörvénykönyv (1878: Csemegi-kódex) a kiegyezés után alakult ki, korábban a Habsburgok nem engedhették meg, hogy a magyaroknak önálló btk-juk legyen. 1. Csemgei -kódex (1878. Tc. ) Általános része – 1950. évi II. -ig Különös része – 1961. évi –ig volt érvényben. Az 1878. Általános és különös részre tagozódott: I. HÍRHATÁR ONLINE - Hatvan éve nem büntetik a melegséget Magyarországon. rész – Általános határozatok (125§) II. rész – Büntettek és vétségek nemeiről és azok büntetéseiről (359§) Teljes anyag: 484§ A kódex a bűncselekményeket bűntettre és vétségre osztotta. A kihágás a bűncselekmény legenyhébb kategóriája, melyet a Kihágási Büntető Törvénykönyvben szabályozott. Azt a rendszert, amely a bűncselekmények hármas felosztását követi, trichotomikus rendszernek nevezzük.
Az első kodifikált törvénykönyv Mária Terézia uralkodásához fűződik, az ezt megelőző időszakban jogi tankönyvekben, jogtudósok műveiben említik az azonos neműek egymás közötti szexuális érintkezését – mint szodómiát. Mária Terézia törvénykönyve, a Constitutio Criminalis Theresiana bár a felvilágosodás jegyében született, mégsem tekinthető a leghaladóbb jogi műnek. Az 1768-ban született és 1770-ben hatályba lépett törvénykönyv – amely a szodómiát halálbüntetéssel sújtotta – csak az osztrák tartományokban lépett hatályba, Magyarországon nem, ám a magyar bíróságok egyes passzusait mégis alkalmazták. 1992. évi XI. törvény az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. A legendás császárnő fiának és uralkodásban is utódjának, II. Józsefnek az 1787-ben született büntetőkódexét, a Sanctio Criminalis Josephina-t már modern jogszabálynak tekintik a jogtudósok. Ez a Magyarországon is hatályos törvénykönyv eltörölte a polgári személyekre alkalmazható halálbüntetést. Ennek következtében a szodómiáért sem járt halál. Mindössze 3 évig élt e jogszabály, mert mint tudjuk: II.
Az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat, illetve ahogyan Kertbeny Károly előtt nevezték: szodómia - többnyire halálbüntetéssel való - megtorlása évszázadokra vezet vissza. Az 1566-ban keletkezett Kassai Jogkönyv halálbüntetést írt elő a szodomitákra, ahogyan Mária Terézia 1770-ben hatályba lépett törvénykönyve, a a Constitutio Criminalis Theresiana is, és bár utóbbi hivatalosan csak az osztrák tartományokban lépett életbe, a magyar bíróságok mégis alkalmazták egyes passzusait. Az 1878-as hírhedt Csemegi-kódex 241. paragrafusa a "férfiak között véghezvitt fajtalanság"-ként nevezi meg e cselekedetet és az állattal való fajtalansággal együtt "természet elleni fajtalanság"-ot vétségnek – és nem bűntettnek! – tartja. 1961 évi v törvény video. A vétséget elkövetőt a törvény egy évi fogházbüntetéssel sújthatta. A Kódex több módosításon is átesett 1945-ig, majd a háború utáni átdolgozásban az eredeti jogforrás egy szocialista általános résszel bővült. A hatályos büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása (BHÖ) című dokumentumban a természet elleni fajtalanság még mindig csak a férfiakra vonatkozott, és nem csupán vétségnek, hanem már bűntettnek minősült és börtönnel szankcionálták.