Ha csak egy pár lapot olvasunk is belőle, mindjárt meglátszik az a mély penetráczió, melylyel a fordító az eredetibe beledolgozta magát, a mi elvégre nem is csoda, hiszen a fordítás munkáját olyan beható tanulmány előzte meg, melynek eredménye egy eddig ugyan töredékben maradt, de ebben a formájában is nagyon becses Nietzsche-monographia lett. Nagy erénye a fordításnak az önmérséklet is, a melylyel a fordító tartózkodott még az árnyától is annak, hogy az eredeti és a fordított szöveg közé odaállítsa önmagát; ha már nem adhatja az egész Nietzschét, legalább egészen Nietzschét akar adni. A bibliai hangot nem mindig találja el tökéletesen, de ha le kell mondania arról, hogy pontosan visszaadja Nietzsche formáit, legalább a Nietzsche gondolatát adja vissza pontosan.
Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson!
A második részben a mélyvonósok sötét színei a földi élet gondjait jelzik, amely gondokon a tudás adhat megoldást. Ez a tudás iránti vágy a túlvilág felé irányítja az embert, ( "Ó, hatalmas égitest, mi örömöd lenne, ha nem léteznének mindazok, akiket beragyogsz! " – kiált fel Zarathustra) a tudás iránti vágy a vonósok jellegzetes felfelé ívelő pengetett hangjain szólal meg. Csakhamar kiderül, hogy az emberi szellem nem itt találja a világrejtély megoldását. A nagy vágyakozás dallama hamarosan az örömök és a szenvedélyek szemléltetéséhez vezet. Friedrich Nietzsche: Im-igyen szóla Zarathustra - KönyvErdő / könyv. Ugyanakkor minden bizonytalan, sirató jellegű. A következő részhez (Sírdal) érünk, a boldogság elmúlt, amit az itt alkalmazott Nietzsche-idézet jellemez: "Úgy gondolok rátok, mint halottaimra. " A tudás keresése ezt követően a tudományhoz vezet, amit Strauss szigorúan szerkesztett fúgával jellemez. Ez a fúgatéma lassú oldódása vezet A lábadozó részhez, amelyben a fúgatéma ellenpontjaként az undor témája jelenik meg. Zarathustra révületbe esik és felkészül, hogy megküzdjön a Rosszal, az ember a célja felé halad.
Katonák jöttek-mentek mindenfelé: fehérek, indiánok, szedett-vedett ruházatban, hiányos fegyverzettel. Bármely német hivatásos katonatiszt ugyancsak csóválta volna a fejét, ha parancsnoksága alá rendelnék őket. Mindazonáltal még mindig jobban festettek, mint a Jordan főhadiszállásán nyüzsgő siserehad. Lépten-nyomon gyakorlatozó csapatok mellett haladtunk el. Imigyen szóla Zarathustra (Richard Strauss) - Wikiwand. A város nem közvetlenül a folyó partján épült, hanem attól széles, ingoványos sáv választja el. A láp település felőli részén sűrű, tömött nádmező húzódik, és eltakarja a mocsaras területet. t Az ezredes nem lassított, ahogy beértünk az első házak közé, hanem galoppban vágtattunk a főtérre a Casa de Ayuntamiento, vagyis a városháza felé, és ott végre megtorpantunk. Az épület, úgy első pillantásra, inkább valami útszéli, bagolyrúgta fogadónak rémlett, sem mint a városi elöljáróság székhelyének. Az ezredes mindenekelőtt jelentést tett a városparancsnoknak, akihez a baráttal együtt elkísértük. A beszámolót követően az elfogadott tiszteket fogdába zárták a városházán, a katonákat pedig karámokba csukták, amit nem döntenek sorsuk felől.
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Filozófia kategória termékei tartalom: "Abban a művelődéstörténeti küszöbhelyzetben, amely éppen Nietzsche alkotó éveiben alakul ki, a legvégső következtetéseket valóban az ő filozófiájának költészete, költészetének filozófiája vonja le. Éppen az európai elit-értelmiség legjavának a műveiben jelenik meg ekkoriban a dezillúziónak és a pesszimizmusnak az az áradata, amelyben Nietzschéé a legerősebb sodrás. Az ok jól ismert. 1789, 1848, 1870-71, a felvilágosodás, a forradalom, a liberalizmus, a demokrácia kátyúi, egy évszázad történelmi tapasztalatai sugallják a dezillúziót, a csődhelyzet tudatát. Új társadalmi és művészeti eszmék vonzó ereje később jut szerephez. Nemcsak Nietzsche műveinek, leginkább talán a Zarathustrának van két arca, a költészeté és a filozófiáé, - hanem ennek a dezillúziónak is. A csalódottság, a pesszimizmus vagy a nihil jelzései az egyiken, az egyénben s az alkotó ember szellemi szabadságában való hité a másikon. Nietzsche hatásának is ez a forrása. "
50cm, Magasság: 20. 00cm Súly: 0. 30kg Kategória:
A mesékben kézzelfogható empirikus-földi valósággá lesz a legmélyebb és legvalószínûtlenebb álom a boldogságról# az események egymásba kapcsolódása ugyanolyan kideríthetetlenül értelmetlen, mint a mindennapi életben, csakhogy a mese értelmetlenségrõl értelmetlenségre haladva mégis a legáltalánosabb, leghõbb földi-emberi vágynak, a boldog élet utáni vágynak feltûnõen képtelen, ám magától értetõdõ beteljesedésével ér véget. (Lukács György)Shakespeare Periclese is egy mesei alaphelyzetbõl indít: A királyfi elindul szerencsét próbálni. Feleségül akarja venni Antiochia királyának leányát, de csak akkor kaphatja meg, ha kiállja a próbát, vagyis megfejti a király rejtvényét. Ha nem, halál fia. A mese itt szokatlan fordulatot vesz: a rejtvényfejtés kelepce. A lány nem eladó, a rejtvény apa és leánya vérfertõzõ kapcsolatát rejti. Akár megfejti, akár nem: halálra van ítélve. Periclesnek sikerül elszöknie, de élete ettõl kezdve állandó menekülés. Minden apa-lány kapcsolatban ott sejti a vérfertõzés lehetõségét.