József Attila a IX. kerületi Gát utca 3. szám alatt, "az egyik szoba-konyhás lakásban (albérletben)" született. Itt éltek, amikor az apja, József Áron elhagyta a családot. A felújított József Attila Emlékhely a költő és családja egész életét bemutatja. Átadták a felújított József Attila Emlékhelyet a fővárosban a költő születésének 110. József attila családja. évfordulóján, a költészet napján. "József Attilát nem lehet korlátok közé szorítani, nem tűri sem a politikai, sem a társadalmi, sem egyéb kategóriákat, sehová sem tartozik, mert mindenhol otthon van. Senki sem sajátíthatja ki magának, mert mindenkié. Elődeinkhez és utódainkhoz egyaránt szól " – mondta megnyitóbeszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A IX. szám alatt, József Attila egykori szülőházában kialakított megnövelt látogatóterű emlékhely és kiállítás költeményein, művészetbölcseleti írásain, kéziratain, fotóin, könyvein, személyes tárgyain keresztül mutatja be a költőt. Bár József Attila csak három hónapos koráig élt itt, a helyszín szimbolikus jelentőségű.
A gyermek József Attila és édesanyja a IX. kerületben élt a Lenhossék utcában, a Márton, a Haller, a Bokréta, a Páva, a Thaly Kálmán vagy éppen a mai Balázs Béla utcában – és természetesen a Ferenc téren. Laktak saját lakásban, külön szobában, konyhában, tömegszálláson, kocsmában, bordélyházban és üzlethelyiségben. Az édesanya mint családfenntartó dolgozott mozikban, takarított lakásokban, foglalkozott mosással, varrással, és ha kellett, a közeli Vásártéren (ma Haller Park) mások otthon készített munkáit próbálta eladni. Attila pedig vele tartott, amikor nem valamelyik közeli iskolában tanult, nem a pajtásaival játszott, nem tűzifát lopott, vagy éppen nem a Ferencvárosi rendezőpályaudvar vagonjai között sétált. Attila és fiatalabb nővére, Etelka 1910 márciusában az Országos Gyermekvédő Liga közvetítésével Öcsödre került Gombai Ferenc gazdához. József Attila | Sulinet Hírmagazin. 1912 júniusában a testvérek hazatértek Öcsödről. 1914 augusztusában idősebb nővére, Jolán férjhez ment Pászti Elemérhez, ekkor a József család beköltözött a házaspár Üllői út 63. szám alatti lakásába.
(Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
A következő évben – húszéves voltam ekkor – Bécsbe mentem, beiratkoztam az egyetemre, s abból éltem, hogy a Rathaus-Keller bejáratánál újságot árultam, és a Bécsi Magyar Akadémikusok helyiségeit takarítottam. Lábán Antal igazgató, mikor tudomást szerzett rólam, ezt megszüntette, ebédet adott a Collegium Hungaricumban, s tanítványokhoz juttatott: Hajdú Zoltánnak, az Angol–Osztrák Bank vezérigazgatójának két fiát tanítottam. Bécsből – egy szörnyű nyomortanyáról, ahol négy hónapig lepedőm sem volt – egyenesen a Hatvany-kastélyba kerültem vendégnek, Hatvanba, majd a ház asszonya, Hirsch Albertné, ellátott útiköltséggel, és a nyár végeztével Párizsba utaztam. Itt beiratkoztam a Sorbonne-ra. Irodalom - 8. osztály | Sulinet Tudásbázis. A nyarat a dél-franciaországi tengerparton töltöttem egy halászfaluban. Ezután Pestre jöttem. Két szemesztert hallgattam a pesti egyetemen. Tanári vizsgát mégsem tettem, mert – Horger Antal fenyegetésére gondolva – azt hittem, úgysem kapnék állást. Majd a Külkereskedelmi Intézet magyar–francia levelezőnek alkalmazott megalakulásakor – referenciával, azt hiszem, szívesen szolgál Kóródi Sándor úr, volt vezérigazgatóm.
Atyjának második házassága gyermektelen volt. De él Piroska nagybátyja, Széll György, nagybánya-kerületi esperes s ennek vannak fiai is, egyik dr. Széll Kálmán kolozsvári tanár. Valószínű, hogy a debreceni Széll Kálmánnak vannak, de esetleg a többi Széll-utódoknak is lehetnek Arany Jánostól származó levelei, vagy más emléktárgyai és kívánatos volna, hogy ezeket a nagyszalontai csonkatoronyban elhelyezett Arany-emlékek közé juttassák el. József Attila - Profi Családfa Profi Családfa. Ami a különböző Arany-emlékeket illeti, a fővárosban a Múzeum előtti szobron kívül még egy dolog őrzi Arany emlékét: az az utca, melyben ugyan Arany nem lakott, de melybe lakása ablakából belelátott, s melyet halála után Arany János-utcának neveztek el. A régi német világban ennek «Hochstrasse» volt a neve. Azért nevezték így, mert csakugyan magas út volt, azaz töltés, mely a Váci-úttól a Dunáig terjedve nemcsak útnak, de egyúttal az árvíz elleni védelmül is szolgált. Magyarul, nem egészen hű fordítással «főútnak» nevezték el. Az az utca tehát, mely ma Arany János nevét viseli s mely ez idő szerint a Lipótvárosnak egyik fő közlekedési ere, egykoron e városrész lakottabb részének mintegy határát jelezte.