A Ptk. fenti rendelkezését az Mt. 31. §-a kifejezetten alkalmazni rendeli. Mindez azt jelenti, hogy a megtámadás jogának lemondásáról rendelkező szerződéses kikötések a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésekben általában érvénytelenek. 5. Lemondás a munkaviszonyból származó követelésekről A megállapodás ugyancsak gyakran tartalmaznak olyan nyilatkozatot, mely szerint "a munkavállalónak a munkáltatóval szemben egyéb igénye nincs, a jövőben sem lép fel semmilyen igénnyel". Ez a kitétel is csak viszonylagosan lehet érvényes. Az eddigi bírói gyakorlat következetesen akalmazta azt a polgári jogi elvet, hogy a joglemondás kiterjesztően nem értelmezhető (LB. Mfv. 10. 686/2000/3). Ezt a jogelvet immár az Mt. is tartalmazza az értelmezési alapelvek között, kimondva, hogy a jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni [Mt. 5. § (2) bek. ]. Ide kapcsolódik az is, hogy a lemondás csak annak időpontjában ismert követelésekre vonatkozhat (EBH 2003/889), vagyis például, ha a munkavállaló kára még nem is jelentkezett a nyilatkozat megtételekor, akkor arról érvényesen nem is rendelkezhetett.
Amennyiben pedig a munkavállaló még ki is tudott alkudni a maga számára valamilyen plusz juttatást, kényszerítésről nem lehet szó. Önmagában – egyéb körülmények híján – azonban az előnytelen, kedvezőtlen szerződéses kikötések sem szolgálhatnak megtámadás alapjául. 3. Jogorvoslati tájékoztatás? A kialakult bírói gyakorlat szerint a munkáltatónak a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésben nem kell jogorvoslati tájékoztatást adnia, mert ilyen kötelezettség a munkáltatót csak az egyoldalú intézkedés kapcsán terheli (például felmondás, azonnali hatályú felmondás esetén), a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés azonban kétoldalú megállapodás. A Legfelsőbb Bíróság EBH2010. 2247. számú eseti döntésében teljes egyértelműséggel mondta ki, hogy a jogorvoslat módjára és határidejére vonatkozó munkáltatói kioktatási kötelezettség nem vonatkozik a közös megegyezésre. Amennyiben azonban adunk jogorvoslati tájékoztatást, az semmiképpen ne legyen hibás. Így nem felel meg a jogszabályi előírásoknak az a formula, hogy "a munkavállaló a megállapodással szemben harminc napon belül bírósághoz fordulhat".
Hírek Cégregiszter Képek Apró Napi menük Házhoz szállítás Blog Továbbiak 2014. December 20. 06:00, szombat | Belföld Forrás: Milyen bér jár a felmondási időre, milyen hosszú lehet a felmondási idő… egyebek közt erre keresi a választ az szakértőinél egy olvasó. Ne feledje, joga van kérdezni. Kérdés: Tisztelt Jogsebész! Elkezdtem dolgozni egy kft-nél. Váratlanul adódott egy állásajánlat Ausztriában. Szabadnapomon (csütörtök) délután jött a telefon, hogy másnap reggel indulni kell. Még a délután folyamán bementem a munkahelyemre szóban közöltem a vezetővel, hogy nem tudom tovább vállalni a munkát, mert kaptam a külföldi állásajánlatot. Közölte a vezető, hogy igényt tart a felmondási idő ledolgozására. Kimentem pénteken Ausztriába, de nem jött össze az állás. Másnap (szombat) bementem jelezni a munkáltatómhoz, hogy ledolgozom a felmondási időmet amennyiben igényt tart rá. A válasza az volt, hogy hétfőn reggel menjek be, addig kettőt alszik rá. Pénteken édesanyám ajánlottan feladta a felmondásomat postán, amiben kértem a közös megegyezéssel a munkaviszonyom megszüntetését.
Elképzelhető olyan is, hogy nem közvetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlója, hanem mondjuk másik vezető vagy a képviseletükben eljáró jogász alkalmazza a fenyegetést és/vagy megtévesztést. Ilyen esetben is megtámadható a közös megegyezés. A közös megegyezés is megtámadható 5. Most akkor jó a közös megegyezés vagy sem? A közös megegyezés akkor jó, ha mindkét fél tisztában van a felmondás és a közös megegyezés közti általános és eseti különbségeivel. Az általános különbözőségek ebből a cikkből nagyjából megismerhetők. Aki igényt tartana felmondási időre mentesüléssel (például munkakeresés céljából) vagy végkielégítésre, annak nem biztos, hogy jó aláírni a közös megegyezést. Három évi munkaviszony után 1 havi, 5 év esetén 2 havi, 10 év esetében 3 havi, 15 évnél 4 havi, 20 évnél 5 havi és 25 év munkaviszonynál pedig 6 havi végkielégítés járhat rendes felmondás esetében. Éppen ezért mindenképpen érdemes megnézetni egy szakértővel a közös megegyezés dokumentumát, átbeszélni a körülményeket és lehetőleg nem érdemes azt azonnal aláírni.
Bármelyik fél kezdeményezheti. Ez sosem tartozik a felmondás kategóriába, az indoknak itt nincs jelentősége. Álláskeresési járadékra jogosultságnak vannak feltételei. Ha azoknak valaki megfelel, akkor mindegy, hogy milyen módon szűnik meg a munkaviszonya, jár neki. Még akkor is, ha "kirúgták" (azonnali hatályú felmondás). Azonnali hatályú felmondás esetén annyi a hátrány, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 3 hónapig közmunkában nem vehet részt az az illető, akit azonnali hatállyal küldtek el a munkahelyéről. Engem egyik helyen sem kérdeztek meg, hogy miként szűnt meg a munkaviszonyom az előző helyen. A próbaidő intézménye azért van, hogy kiderüljön rólad, megfelelsz nekik vagy sem. Ami az egyik munkáltatónak nem jön be, az lehet, hogy teljesen jó a másiknak.
A munkavállalónak ugyanis először a munkáltatónál kell a megállapodást megtámadnia. A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy jogellenes fenyegetés, kényszerítés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. Hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. A megtámadás megfelelő formája a munkáltatónak címzett írásbeli okirat, melyben a munkavállalónak fel kell tüntetni a megtámadás okát is, azt, hogy álláspontja szerint miért érvénytelen a megállapodás: például mert a munkáltató megtévesztette, vagy jogellenes fenyegetéssel vette rá a megállapodás aláírására. Ezek ismeretében dönthet a munkáltató a megtámadásról. Annak helyt adhat, vagy azt nem fogadja el. Ez utóbbi esetben, illetve, ha a megtámadásra a munkáltató 15 napon belül nem válaszol, fordulhat a munkavállaló bírósághoz 30 napon belül [Mt. 28. § (4) bek., 287. § (3) bek. ]. Így ha adunk jogorvoslati kioktatást – bár arra a törvény minket nem kötelez – annak helyes módja a következő: a munkavállaló a megállapodást a tévedés felismerésétől vagy a kényszerhelyzet megszűnésétől számított harminc napon belül a munkáltatónál támadhatja meg írásban, majd annak eredménytelensége esetén harminc napon belül bíróságoz fordulhat.