XII. századi, illetve reneszánsz ruhába öltözött lovagok - a III. Béla Lovagrend tagjai - kalauzolják a turistákat Székesfehérváron a Középkori romkert - Nemzeti Emlékhelyen, valamint a bazilika altemplomában, a Székesfehérváron koronázott és eltemetett uralkodók nyughelyénél. Az 1999-ben alakult lovagrend tagjai augusztus 15-22-és 29-én délelőtt 10-12 óra, valamint délután 16-18 óra között magyar, angol és német nyelven tartanak idegenvezetést a Nemzeti Emlékhelyen, a múzeumok megyei igazgatóságával kötött megállapodás alapján - mondta el Hári Krisztina a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának művelődésszervezője az MTI-nek. Kategória:A székesfehérvári bazilikában megkoronázott királyok és királynék – Wikipédia. Augusztus 14-21-és 28-án pedig a székesegyház altemplomában, III. Béla és hitvese, Antiochiai Anna szarkofágjainál mondják el az érdeklődőknek, miként kerültek elő 1848-ban, a városi kút ásása közben a királyi pár vörösmárvány koporsói. Szent István halálának évfordulóján - augusztus 15-én - mécseseket gyújtanak, virágot helyeznek el az államalapító szarkofágjánál, augusztus 29-én pedig II.
A zenekedvelők nyáron világsztárok produkciói, utcazene-, keményrock-, jazz-, komolyzene- és popkoncertek közül válogathatnak. A komolyabb műfajok híveinek júliusban a Harmonia Albensis templomi koncertsorozata egyszerre kínál páratlan akusztikai és vizuális élményt. Július végén a FEZEN Fesztivál slágergyáros világsztárokkal (Judas Priest) és a teljes hazai élvonallal forrósítja az estéket, augusztus elején pedig az Alba Regia Feszt Jazzfesztivál produkcióinak ad otthont a város. Székesfehérváron koronázott királyok. Augusztus közepén a székesfehérvári Királyi Napok tíznapos rendezvényével a nyári programsorozat elérkezik a csúcsra: a Koronázási Ünnepi Játékok a látogatókat az egykori koronázóvárosba repítik vissza. Aki igazi csodát akar látni, annak érdemes ismét Székesfehérvárt választania! A Koronázási szertartásjáték a Fehérváron koronázott királyok életét, legendáit és koronázásukat jeleníti meg, grandiózus díszletek között, modern fény- és látványtechnikával. Idén a magyar királyok egykori koronázási helyszínén Könyves Kálmán koronázásának lehetünk részesei parádés szereposztásban, csaknem kétszáz résztvevővel.
A csatározások vezettek a város pusztulásához. A császári csapatok támadása azonban csak egy alkalommal, 1601 őszén járt eredménnyel, amikor egy esztendőre visszafoglalták a várost. Székesfehérvár véglegesen 1688-ban szabadult fel. A régi kiváltságokat (a szabad bíró- és tanácsválasztást, a vámmentességet, az országos vásárok tartását és a városcímert) 1703-ban nyerte vissza. A barokk város A XVIII. század elejétől a már szabad, de néptelen, elhanyagolt, romos városban új irányú fejlődés indult. A megyeszékhely Mária Terézia királynő rendelkezésére 1777-ben püspöki székhely lett, és a római katolikus egyház egyik központjává vált. Székesfehérvár Városportál - 1205. május 29-én koronázták meg II. András királyt Székesfehérváron. A jezsuiták iskolát, patikát alapítottak. Székesfehérvár iskolavárosi hagyományai egy évezredre nyúlnak vissza. Ez a század alakította ki a történelmi belváros ma is élő arculatát, meghagyva az utcák szelíden kanyargó, ősi vonalát, amelyeket szűk sikátorok és terek kapcsolnak egymáshoz. A középkori alapokon pompás barokk város született. A múlt legendás épületeit, köztük a koronázási bazilikát azonban már nem lehetett helyreállítani.
Alba Regia Éremgyűjtő Találkozót rendeznek május 8-án, vasárnap a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. A közel 400 fő részvételével zajló numizmatikai találkozón lesz szabad éremcsere, kamarakiállítás, előadás és újabb taggal bővül a Fehérvári Nagyjaink éremsorozat. A belépés díjtalan. A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Fejér Megyei Alba Regia Szervezetének ez lesz a 35. Székesfehérváron Koronázott Királyok. hagyományos találkozója, melyen előreláthatólag 120-140 asztalon 300-400 fő részvételével zajlik a szabad éremcsere 8 órától kezdődően. Az eseményt 9 órakor Lehrner Zsolt, Székesfehérvár alpolgármestere köszönti, a találkozót Csóka Ferenc, a MÉE elnöke nyitja meg. Újabb taggal bővül a Fehérvári Nagyjaink éremsorozat, amely Székesfehérvár egykori szülötteit és azokat mutatja be, akik országos vagy nemzetközi hírnevet szerezve a legtöbbet tettek városért, annak kulturális fejlődéséért. A sorozat legújabb, tizedik tagjával a székesfehérvári ásatásokat hosszú éveken keresztül vezető Kralovánszky Alán régész előtt tisztelegnek abból az alkalomból, hogy 50 éve fejeződött be a romkerti ásatások harmadik – az ő nevéhez köthető – szakasza, ami összekapcsolódott a városalapítás millenniumával.
A királyok koronázása a királyválasztó gyűlés által jóváhagyott pontos szertartásrend szerint folyt le, amely meghatározta az útvonalat, melyen a koronázási menet haladt az ünnepség egyes állomásaihoz. A leendő uralkodó rendszerint ugyanazon a kapun lépett a városba és ugyanazon az úton haladt végig, mint elődei. Az uralkodó a koronázás előtt a Dunán átívelő, csónakokon vagy pontonokon alátámasztott hídon át érkezett a város területére, ahol fanfárokkal és ágyúkból leadott díszsortüzekkel üdvözölték. Ezután a várban vagy a városban, a mai Prímási téren található érseki palotában szállt meg. A darab cselekménye maga a koronázás aktusa volt, István élettörténetének a koronázáson kívüli közismert momentumai – megkeresztelése, küzdelmei a trónért, a kereszténység elterjesztése és az ország felajánlása Szűz Máriának – csak áttételesen jelentek meg a színpadon. Táncos jelenetekben – az Alba Regia Táncegyüttes működött közre a produkcióban – szimbolikusan jelent meg a pogányság és a keresztény hitre való áttérés, és hasonló táncjelenetek jelenítették meg István király belső és külső küzdelmeit.
Szent Istvánt követően még nyolc Árpád-házi és hét vegyes házi király választotta végső nyughelyéül a koronázó bazilikát, s 38 királyunkat koronázták meg falai között. A középkori Magyarországon csak az lehetett törvényes uralkodó, akit Szent István koronájával Székesfehérváron koronáztak meg. Ma a bazilikának csak a romjait találjuk a Nemzeti Emlékhelyen, de elképzelhetjük a monumentális épület méreteit: a belváros valamennyi ma álló temploma elférne benne. A Belváros máig megőrizte középkori utcaszerkezetét, díszei a barokk, rokokó és copf épületek lettek. Közülük is kiemelkedik a belváros barokk gyöngyszeme, a Hiemer-ház, a magyar copf építészet kiemelkedő alkotása, a Püspöki palota, vagy a Vörösmarty Színház, a magyar nyelvű színjátszás bölcsője, ahol ma is a legnagyobbak játékát élvezheti a közönség. A késő barokk képzőművészet változatos formavilágú, virtuóz alkotásaival a belvárosi templomokban, a Szemináriumi- és Ciszterci-templomban találkozhatunk. A XX. század első éveiben kezdődött ipartelepítés az 1950-es évek második felében indult gyors fejlődésnek, ennek betetőzéseként Székesfehérvár 1990-ben megyei jogú városi rangot kapott, mára pedig a Közép-Dunántúli Régió legjelentősebb városa lett.