A nyugdíjszámítás folyamatában évről-évre változik az úgynevezett valorizációs szorzószám, mely szintre hozza a nyugdíjazást megelőző évek kereseteit a nyugdíjazáskori jövedelemmel, és változhat (nem minden évben történik meg) az úgynevezett degressziós sávhatár, amely felett már csak meghatározott mértékben, sávosan vehető figyelembe a kereset a nyugdíjhoz. 2018-ban a két változó számítási elem közül csak egy modul, a valorizációs szorzószám változik. Mielőtt ennek az összetevőnek a helyét és jelentőségét megvizsgálnánk, tekintsük át a nyugdíjszámítás folyamatát. Beszámítandó keresetek Az öregségi nyugdíjhoz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. Nyugdíj és egészségbiztosítási járulék 2014 edition. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny. ) 22. §-a szerint az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) kereseteket kell figyelembe venni. Ez az időszak 2018. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már harmincegy évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba.
A terv az, hogy a kormány ennek a körnek kompenzálná azt a pénzt, amit a nem elég magas jövedelem miatt a maximális szja-kedvezményből úgymond elveszít. Például egy kétgyermekes, egyedülálló anyuka, ha bruttó 100 ezer forint a fizetése, 4000 forintnyi járulékkedvezményt kapna, míg egy három gyermeket nevelő, bruttó 300 ezer forintból gazdálkodó család járulékbefizetése havi 51 000 forinttal csökkenhetne - írja a lap. Megszűnik a járulék – ki fizeti a nyugdíjas dolgozók tb-ellátását? - Adózóna.hu. Az elképzelés megvalósítása azonban meglehetősen nehézkesnek tűnik. Minden egyes érintett más-más összegre lesz jogosult, emiatt pedig egyesével kellene végignézni minden olyan gyermekes családot, aki jelenleg nem tudja kihasználni a teljes adókedvezményt. Nekik egyesével kellene megállapítani a kedvezmény összegét, és minden egyes jövedelemváltozásnál újra kellene számolni az egészet. Emiatt tehát egy általános, mindenkire érvényes járulékkulcs-csökkentést még az érintett körben sem lehet alkalmazni, legalábbis ha a cél az, hogy mindenkit teljes mértékben kompenzáljon a kormány az elveszített szja-kedvezmény miatt.
Ily módon történik a nyugdíjigénylő által ténylegesen elért, ennek hiányában a minimálbérrel pótolt jövedelmek összegyűjtése az ellátás kiszámításához. Az egyben befolyó tételt pedig a tényleges kiadási igények szerint lehet majd elosztani a két nagy rendszer között (nyugdíjbiztosítási alap és egészségbiztosítási alap), bár lehet, hogy továbbra is az eddigi arányok szerint osztják el a teljes beérkező összeget. A lényeg, hogy a munkaadóknak ezzel a továbbiakban nem kell foglalkozniuk. Lehet még egyszerűsíteni? Nyugdíj és egészségbiztosítási járulék 2018. Ezek után felmerül a kérdés, hogy lehet-e tovább egyszerűsíteni a rendszert, csökkenhet-e a 4 tétel tovább is? A legegyszerűbb lehetőség adottnak tűnik: a munkaadói járulékoldalon a szociális adó és a szakképzési hozzájárulás összevonható lenne, ugyanúgy, ahogy a mostani tételek, így máris csak három tétel maradna. A személyi jövedelemadót nem célszerű bármi egyébbel összevonni, így ezt követően a további egyszerűsítésre már csak egy lehetőség lenne, igaz, az egy elég komoly változtatás.
Nem lehet azonosan "egy az egyben" beszámítani a nyugellátásba egy 1988-ban kifizetett munkabért egy később elért jövedelemmel. A szükséges kiegyenlítést, szintrehozást az ún. valorizációval lehet elérni. A Tny. § (9) bekezdése szerint a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani. A szintrehozás az ún. valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente kerülnek meghatározásra. A szorzószámok meghatározása március hónapban történik, a 2018. márciusában megjelent szorzók a 35/2018. (III. Nyugdíj És Egészségbiztosítási Járulék 2018. 7) számú kormányrendeletben kerültek kihirdetésre. A 2018. január 1-től benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg kerül folyósításra. A valorizációs szorzószámok megjelenésekor történik a nyugdíj végleges összegének meghatározása. [htmlbox Változásfigyeltetés] 3. Degresszió Nyugdíjrendszerünkben az ellátás összegének meghatározásához nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe.
Adózóna Max-csomag 2014-es HVG ADÓ és TB különszám 19 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 15 992 Ft + áfa (24 170 Ft + áfa helyett*) Az Adózóna Max előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk: » 2014-es HVG ADÓ különszám » 2014-es HVG TB különszám » HVG Klubkártyával csak 15 992 Ft + áfa * A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár. ** A szakképzésbe beszámítható kreditpontokról részletes információt itt talál.
Az adócsökkentési program végén Kétségkívül a jelenlegi 6 éves adócsökkentési program úgy szól, hogy a szociális hozzájárulási adó csökken évente 2 százalékponttal, ha megfelelő mértékben nő a reálbér (ez történik most július 1-jén is). Ezt nem feltétlenül érdemes megváltoztatni, így viszont logikusan adódna, hogy ezt az egyszerűsítést (nevezhetjük teljes bruttósításnak is) akkor lenne érdemes meglépni, amikor a program befejeződik, előreláthatóan 3 év múlva. Nyugdíj és egészségbiztosítási járulék 2018 editionexternal icon. Akkor már csak 13 százalék lesz a teljes munkaadói fizetnivaló, ennek a bruttó bérbe építése már nem jelentene nagy eltérést. ()