Hazánkban is ritka, hogy egy sok százéves hagyomány a mai napig szinte változatlan formában fennmaradjon és tovább éljen. Sárváron ez a Simon-Júdás Vásár. Zsigmond király idején is sült már a kolbász a bódékban és bort is mértek, meg édes csemege is jutott az arra érdemeseknek. Szórakoztatták minden időkben a népet. 1405-ből ismeretes az a városi rendelet, amely szabályozta a vásár rendezésének módját. Bogyoszlai Pál várkáplán szintén hivatkozik 1512-ben úrnőjéhez, Rozgonyi Klárához írt levelében az október 28-i vásárra. Sárvár mezőváros évszázadok óta vásártartási joggal rendelkezett. Évente két jelentős állat- és kirakodóvásár volt a városban, Szent György napján, április 24-én, és Simon-Júdás napján, október 28-án, amelyek közül az őszi volt a nagyobb. A vásár történelme A két világháború között a fő utca volt a vásár helyszíne, majd a többször is helyet változtató vásártéren rendezték a '60-as, '80-as években. A Néptánckör Kulturális Egyesület a '80-as évek közepén kapcsolódott be a vásári programokba.
Az utasok ezen a vonalon a Tűzoltó utca és Szent Imre tér kereszteződésében található autóbuszmegállónál szállhatnak majd fel a járatokra. Az "Kotvánál" (Öreg lakótelep) található megállót ideiglenesen a DP Markethez (egykori Univerzál üzlet) helyezik át" - nyilatkozta portálunknak Dudás Ágnes. Emellett megjegyezte, hogy a helyi járatok menetrendje is módosul, amelyről a hivatal honlapján tájékozódhatnak. A Párkányi Városi Hivatal sajtóreferense felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évektől eltérően idén a sétálóutcára helyezik át a kulturális programokat, valamint további meglepetésekkel is készülnek ezen a helyszínen. "Bízunk benne, hogy elnyeri majd a vásározók tetszését" - mondta, valamint hozzáfűzte, hogy idén a Borutca is itt kapott helyet. A 471. alkalommal megrendezett Simon – Júda napi vásárt Szabó Eugen, a város polgármestere nyitja meg csütörtök este 18:45 órakor a sétálóutcán. A rendezvény idején vendégül látják majd Párkány testvérvárosainak - Barót (Románia), Esztergom, Kőbánya (Magyarország) és Törökbecse (Szerbia) - képviselőit.
Itt kapott helyet a Borutca is, ahol helyi és környékbeli borászok kóstoltatták a nedűt. A sétálóutcán felállított színpadon egymást váltották az együttesek, köztük olyan "nagyágyúk" is, mint a Ghymes vagy a Budapest Bár, de óriási sikert arattak a helyi zenekarok is, a Ser On Stone és a Trapéz. Nehéz szavakba foglalni a hangulatot, talán a képek többet elárulnak róla. A képre kattintva tekintsék meg a vásári forgatagban készült fotóalbumunkat! (bumm/foter)
Hazánkban is ritka, hogy egy sok százéves hagyomány a mai napig szinte változatlan formában fennmaradjon és tovább éljen. Sárváron ez a Simon-Júdás Vásár. Zsigmond király idején is sült már a kolbász a bódékban és bort is mértek, meg édes csemege is jutott az arra érdemeseknek. Szórakoztatták minden időkben a népet. 1405-ből ismeretes az a városi rendelet, amely szabályozta a vásár rendezésének módját. Bogyoszlai Pál várkáplán szintén hivatkozik 1512-ben úrnőjéhez, Rozgonyi Klárához írt levelében az október 28-i vásárra. 1992-től a Tűzoltáshoz Felszerelést Alapítvány volt az országos kirakodóvásár rendezője. 2012-től a városi önkormányzat döntése nyomán új, vállalkozási formában kerül megtartásra Sárvár Simon-Júdás napi vására. A Sinom, Júdás, a sárvári vásár névadóiról Simon-Júda jeles időjárási és gazdasági határnap. Országszerte ismert szólás fűződik hozzá: "Megérkezett Simon-Júdás, jaj már néked pőre gatyás", vagyis mostantól fogva melegebben kell öltözködni. Ennek a tanácsnak középkori deákságban gyökerező, európai párhuzamai vannak.