Folytatódnak az irodalmi séták, az interaktív meseszínpad előadásai és a reneszánsz délelőttök is. A Margitszigeti Szabadtéri Színház vezetése és a Nemzeti Filharmonikusok újdonsággal is készülnek. Verdi: Otello a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon - Jegyárak és jegyvásárlás itt! - jegyekitt.hu. A kolostor kertjében Koraesti térzene címmel délutánonként minizenekarok adnak hat alkalommal ingyenes koncertet, kifejezetten ezen alkalmakra összeállított, a helyszínnek megfelelő klasszikus repertoárból válogatva. Fotó: Éder Vera Hasonló cikkünk a közelmúltból: Július 11-én megnyit a Budai Szabadtéri Színház is
A Víztorony tövében épült, 3000 néző befogadására alkalmas Margitszigeti Szabadtéri Színpad az ország egyetlen állandó szabadtéri színpada. A lakosság kedvelt kirándulóhelyén, kedvenc parkjában, a Margitszigeten már a XX. század elején szerettek volna létrehozni egy színházat. 1906-ban például Forgács Antal színigazgató egy nyári színkör építését tervezte a szigeten, ám ezek a tervek meghiúsultak. Világhíres művészekkel esőben is siker a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon! - Montázsmagazin. 1918. nyarán nyílt meg a Margitszigeti Színkör, amely 2 hónappal később már Margitszigeti Színház néven játszott. Ez a vállalkozás azonban a következő év őszére megbukott, a színház épületét is lebontották. Az 1920-as években több szabadtéri színházi előadást is tartottak a szigeten, ám ezek rendszertelen fellépések voltak. A Víztorony és a Margitszigeti Szabadtéri Színpad Fotó: funiQ 1938-ban épült fel – a Szegedi Szabadtéri Játékok példájára – a víztorony lábánál egy folyamatos működésre alkalmas szabadtéri játszóhely, ennek terveit Kaffka Péter készítette el. Ez az építmény 3500 néző befogadására alkalmas nézőtérrel rendelkezett, a színpadot ősfák és természetes növények vették körül.
Gumball csodálatos világa Diós baracklekváros süti Margitszigeti Szabadtéri Színpad, Budapest - funiQ Margitszigeti szabadtéri színpad nézőtere Sorozat barat club 1957. – Az operai repertoárt a Nemzeti Színház vendégjátékai színesítették. A hagyományosan a Margitsziget fái alá elképzelt Szentivánéji álom és Csongor és Tünde mellett műsorra tűzték Az ember tragédiájá t, melyet 1955-ben oly hamar leparancsolt a színpadról a pártvezetés. Ádámot Básti Lajos, Évát Lukács Margit, Lucifert Major Tamás alakította. 1962-es nyári évadban már csak nyolc előadást tartott az Operaház a Margitszigeten, a sokat játszott repertoárdarabokra mind kevesebb néző volt kíváncsi. "Vegyék el az Operától a Margitszigetet és adják át a főváros tanácsának, alakítsanak egy önálló szervet, amely mennyiségben és minőségben méltó műsorral látná el a szigeti színpadot" – javasolta Szirtes György, az Operaház üzemigazgatója a Hétfői Hírek 1962. június 18-i számában. A színpadon 1963-tól 1965 júniusáig nem tartanak előadásokat.
Ilyen előzmények után kezdtünk el egyeztetni annak érdekében, hogy valami szép és jól működő dolog szülessen a helyére. 7/22 Hogyan mérlegelték az adottságokat, amelyekhez igazodni kénytelenek? Ha megnézi az ember ezt a környezetet, látja, hogy itt minden nagy, erőteljes geometrikus formákból áll. Nagyon erős vertikális hangsúlyt ad a Víztorony, ezt elöl gyűrűszerűen veszi körül a büférész, ezek ráadásul mind műemléki védettségű építmények. Ugyancsak erőteljes építészeti motívum a nézőtér legyező formája. Tehát ezek ellenpontjaként a túloldalra, a színpad fölé nem tagolt, hanem egyívű - "egygesztusú" - építményt kell tenni, amely lezárja a kompozíciót. A másik fő elgondolás szerint a lefedéstől függetlennek kell lennie a színpadtechnikai tartószerkezetnek, nehogy elvegye a tetőrész könnyedségét. Az építészi szándék az volt, hogy a méreteihez képest vékony szerkezet alakuljon ki. A rendelkezésünkre álló nagyon szűkös határidő is hozzájárult, hogy végül a feszített sátorszerkezet mellett döntöttünk, mert ennek megvalósítása viszonylag kevés helyszíni munkát igényel.
Hozzátette, a nyitás mellett állnak, de nem lehet minden áron megmenteni jó néhány meghirdetett előadást vagy koncertet. "A feladat a költségek és a kimaradó jegybevétellel kialakuló veszteség minimálisra csökkentése, bár erre vonatkozóan kevés a lehetőség. Például a jegyár emelésével lehetne kompenzálni, de ez lehetetlen, hiszen nem terhelhető át a közönségre a színházak kimaradó bevétele, de az sem várható el, hogy a fellépők vagy az együttesek gázsija csökkenjen" – hangsúlyozza az igazgató. Igen fontos a bevételek kalkulációja. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fővárosi Önkormányzat közös fenntartású és működtetésű színházában az újraindulás feltételeinek ismeretében, matematikai számításokkal alátámasztva szeretnék tisztázni lehetőségeiket legkésőbb június 10-ig, hogy tájékoztatni tudják a közönséget. "Jelenleg ugyan nincs létszámkorlátozás, de a sorokon belül a közösségi távolság kritériumát alkalmazva - mely szerint a családtagok összeültethetők, tehát azok kivételével - minden 4. székre ültethető le néző, ami maximum 1200 nézőt jelent" – számol Bán Teodóra.
A pontos programról itt lehet tájékozódni. Új időpontban, augusztus 7-én és 9-én látható Rossini A sevillai borbély című vígoperája. Rosinát Annalisa Stroppa mezzoszoprán, Figarót Giorgio Caoduro bariton alakítja, a Magyar Állami Operaház zenekarát Kocsár Balázs vezényli. Augusztus 19-én mutatják be Vidnyánszky Attila rendezésében Erkel Ferenc Bánk bán című operáját. A Cooperával közös bemutató szereposztásában Molnár Levente, Mester Viktória, Fischl Mónika, Kálmándy Mihály, Kováts Kolos és Boncsér Gergely lép színpadra. Az előadás a Kolozsvári Magyar Opera zenekara, kórusa és balettkara közreműködésével látható, Kesselyák Gergely vezényletével. Az idei, rövidebbre tervezett szezonban is széles a műfaji választék. Opera, operett, musical, filmzenei és könnyűzenei koncertek is szerepelnek a kínálatban. Látható lesz Lévay Szilveszter Elisabeth című nagyívű musicalje, de több könnyűzenei koncertet is kínálnak. Többek között Geszti Péter és a barátai, a Budapest Bár és Maskabál címmel Fenyő Miklós koncertjét.