Magyarországon a hegy- és dombvidékek tölgyeseiben mindenütt, de kötött talajú fáslegelőkön, parkokban, arborétumokban is előfordul. A lárvák fejlődési ideje 4-5 év, a kifejlett hímek viszont csak 4–5 hétig élnek, a párosodás után elpusztulnak. A nőstények több nappal, néha néhány héttel is túlélik a hímeket. A szarvasbogárfélék családjának 1300 faja közül Európában 14 fordul elő, Közép-Európában 7. 2017 év fata morgana. Magyarországon 6 faj él: a nagy szarvasbogáron kívül a kis, a tülkös, a szőrös és a nagy és kis fémesszarvasbogár, amelyek megjelenésükben erősen különböznek a nagy szarvasbogártól. Többet megtudhatsz a Magyar Természettudományi Múzeum honlapján. Az év emlőse a mogyorós pele Ez a feltűnően nagy fekete szemű, aprócska rágcsáló Magyarországon viszonylag gyakori. Az alig 10 cm-nyi, 15-25 g súlyú, vöröses szürkéssárga bundájú mogyorós pele mancsa párnázott, hogy az ágakon futva jól meg tudjon kapaszkodni. Nagy szeme éjszakai életmódjára utal. A mogyorós pele október vége felé téli álomba merül egészen áprilisig.
A helyiek nem is felejtkeztek el a fa nyújtotta segítségről: a város lakói évről évre meglátogatják Orbán napján a molyhos tölgyet és gazdagon meglocsolják a törzsét borral, hogy a következő esztendőben is sok bor teremjen a vidéken. Nem csoda, hogy ez a történet a kontinens csúcsára repítette a bátaszéki tölgyet! Reméljük az idei győztes is Magyarországról kerül ki. Melyik faj legyen az Év Fája 2017-ben? - BÍBOR-LAK Öko-szálláshely. Hős fák: a városligeti platán története 2011 óta minden évben Hős Fát is választanak, ezt a címet a sok viszontagságot szívósan kiálló egyedek kaphatják. A tavalyi évben a Liget Projekt miatt veszélybe került városligeti platán nyerte el a hős fáknak járó címet. A körülbelül 200 éves fa egyike a park első és legidősebb platánjainak, 30 méteres magasságával és közel hat méteres törzskerületével kiemelkedik a közpark fái közül. Ez a hős platán pedig nem más, mint a Jövő Zöld Városa oldal borítóképén szereplő fa. Az elképesztő nagyságú fa láttán fotós csapatunk azonnal eldöntötte, ezt a fát meg kell mutatnunk a külvilágnak, hiszen szimbolizálja mindazt, amiért mi a Greenpeace-nél küzdünk!
Táplálékát növényi gyökerek alkotják, ezért a kertek kártevője lehetne, a lakott területekről viszont ma már szinte teljesen eltűnt. Magyarországon három faja fordul elő, de mindegyik nagyon ritka, kihalással veszélyeztetett. Fokozottan védett faj, eszmei értéke 1 000 000 Ft. KORNISTÁRNICS AZ ÉV VADVIRÁGA Fotó: (Mabel) A kornistárnics ( Gentiana pneumonanthe) Európa nagy részén elterjedt, bár élőhelyeinek kiszáradása, átalakulása miatt mindenütt visszaszorulóban van, emiatt védett Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Svájcban, hazánkban pedig 1982 óta, természetvédelmi értéke 10 000 száradó lápréteken, hegyi- és mocsárréteken fordul elő, ám az utóbbi 50 évben számos korábbi lelőhelyéről eltűnt hazánkban is. 2017 év fajr breeze. Előfordulása a hegy- és dombvidékeken, alföldeken is szórványos, hiányzik a Tiszántúl és a Dél-Dunántúl nagy részéről. Az Év madara, Év fája, Év vadvirága mintájára létrehozott Év rovara kampány célja, hogy a társadalom szélesebb rétegeinek figyelmét egy-egy rovarra hívja fel.
Az Országos Erdészeti Egyesület éves szavazásán a terméséről sokaknak ismerős fafajunk – az egykoron gyümölcséért és faanyagáért egyaránt közkedvelt – vadalma győzedelmeskedett és lett a 2017-es Év Fája. A vadalma a 2017-es év fája - Zöld bolygó - Világos + zöld. Az Év Fája kezdeményezés célja a figyelemfelkeltés és a megóvás, olyan fafajok előtérbe helyezése, amelyeknek komoly erdészeti jelentőségük van, ám a figyelem mégis elterelődött róluk. Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) 20 éve indította útjára az Év Fája mozgalmat, amelyet 2013 óta online szavazás keretében bonyolít le erdész tagtársak, erdész kollégák és szakmán kívüli érdeklődők részvételével. Mindez jó alkalom arra, hogy az OEE és az Év Fája Kuratórium által kiválasztott három "döntős" fafajról, majd később a győztesről, az adott esztendőben ismeretterjesztő és tudományos cikkek, népszerűsítő kiadványok jelenhessenek meg, ezáltal kicsit közelebb hozzák az emberekhez kevésbé ismert fafajainkat is. Emiatt elengedhetetlen szempont az erdészeti szakmán kívüli szervezetek bevonása is: így az Év Fája – az Év Madarához hasonlatosan – állandó elem lett általános és középiskolai tanulmányi versenyeken, erdei iskolák oktatásában, természetvédelmi témájú rendezvényeken és vetélkedőkön.