Sőt, valójában inkább a valóság megszépítése, hiszen a hatnapos munkahét legalább kiszámítható, míg a túlmunka - lényegéből fakadóan - össze-vissza jelenik meg a dolgozók életében. Önként vállalt tl munka megállapodás minta key Önként vállalt túlmunka - Adó Online Önként vállalt túlmunka megállapodás minta lyrics (2) Az Mt. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(4) A munkáltató nyilvántartja a) a 92. § (2) bekezdés, b) a 99. § (3) bekezdés, c) a 109. § (2) bekezdés, d) a 135. § (3)–(4) bekezdés szerinti megállapodásokat. " 11. 135. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezése j) a 113–121. §-ban, k) a 122. § (3) bekezdésében, l) a 123. § (6) bekezdésében, m) a 124. §-ban, n) a 125. §-ban, o) a 126. § (1)–(3) és (5) bekezdésében, p) a 127. § (5) bekezdésében, r) a 128–133. §-ban s) a 135. § (3) bekezdés második fordulatában foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el. (3) Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt. ) 2019. január 1-jei hatályú módosításával a rendkívüli munkaidő szabályrendszere az önként vállalt túlmunka jogintézményével került kibővítésre. Jelen cikkben az önként vállalt túlmunka legfontosabb szabályait tekintjük át. A rendkívüli munkaidő éves mértékének megemelése önként vállalt túlmunka végzésére vonatkozó megállapodással Az általános szabály szerint a rendkívüli munkaidő legmagasabb mértéke naptári évenként 250 óra. Kiegészítő szabályként – a munkáltató és a munkavállaló önként vállalt túlmunka végzésére vonatkozó megállapodása alapján – ezen felül naptári évenként legfeljebb további 150 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Kollektív szerződés rendelkezése alapján a rendkívüli munkaidő legmagasabb mértéke az általános szabály szerint a továbbiakban is naptári évenként 300 óra. Kiegészítő szabályként ezt meghaladóan – a munkáltató és a munkavállaló önként vállalt túlmunka végzésére vonatkozó megállapodása alapján – naptári évenként legfeljebb további 100 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
66. § (2) bekezdésében szabályozott egyetlen jogszerű felmondási indokkal sem. f) A Módosítás a rendkívüli munkaidő ellentételezésében semmilyen változást nem eszközölt, és az önként vállalt túlmunka keretében elrendelt rendkívüli munkaidő esetében is alkalmazandók a rendkívüli munkaidő ellentételezésére eddig is irányadó munkajogi szabályok. Elvileg a felek attól sincsenek elzárva, hogy a kollektív szerződések mintájára az önként vállalt túlmunka ellenértékét a törvényinél magasabb mértékben határozzák meg. Változások a munkaidőkeret szabályozásában A 2019. előtti szabályozás értelmében a munkaidőkeret maximális tartama négy hónap vagy tizenhat hét (szűk esetkörben – például idényjellegű tevékenység esetén – hat hónap vagy huszonhat hét) volt, amelyet kollektív szerződés felemelhetett tizenkét hónapra vagy ötvenkét hétre. A Módosítás ezen annyiban változtatott, hogy a kollektív szerződés 2019. napjától legfeljebb harminchat hónap tartamú munkaidőkeretet is meghatározhat. Érdekesség, hogy a Módosítás ezt a tartamot csak hónapokban rögzítette, hetekben viszont nem, azonban ennek feltehetőleg gyakorlati jelentősége nincs.
[1] A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. [Mt 21] Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el. Rendkívüli munkaidő csak az aznapra munkára beosztott számára rendelhető el.
Ezen megállapodással kapcsolatban is irányadó az, hogy megállapodást a munkáltató köteles nyilvántartani, mint ahogyan a megállapodás alapján teljesített rendkívüli munkaidőt is, továbbá kizárólag a megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául. A 2019. január elseje után hatályos Mt. értelmében a túlóra időtartama a kollektív szerződés rendelkezése szerint a módosítás előtti tizenkét hónap vagy ötvenkét hétről a kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap lehet. Lényeges, hogy a legfeljebb 36 havi munkaidőkeret nem kizárólagos munkáltatói döntés. Ilyet csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a munkáltatónál van hatályban kollektív szerződés és az a hosszabb munkaidőkeret alkalmazását lehetővé teszi. Kollektív szerződés is csak abban az esetben engedheti ezt meg, ha objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok állnak fenn. Egyoldalú munkáltatói utasítással – kollektív szerződés hiányában – továbbra is csak négy, illetve – meghatározott speciális tevékenységű munkáltatók esetén – hat havi munkaidőkeret rendelhető el.
A munkaidőkeret alkalmazásának praktikus indoka a gyakorlatban a termelés, szolgáltatás időszakos hullámzása következményeinek kivédése egy rugalmasabb munkaidő-szervezési módszer révén, hiszen a munkaidő egyenlőtlen beosztása útján lehetőség van arra, hogy a munkáltató optimálisan gazdálkodhasson a meglévő munkaerővel: nagyobb munkateher esetén több munkaórát tud beosztani, míg alacsonyabb terhelés esetén kompenzálhat: szabadnapokat (balansznapokat) iktathat be. Lényeges, hogy a heti munkaidő mértékének maximumát (48 óra) a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. Sok olyan híresztelés látott napvilágot a sajtóban, miszerint a beosztás szerinti heti munkaidő mértékét (amely legfeljebb 48 óra lehet, a rendkívüli munkát is ideértve) akár a 36 havi munkaidőkeret átlagában kell majd figyelembe venni. Ez nem fedi a valóságot. A módosítás értelmében egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén (ez a munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén lehetséges) a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát (48 óra) a munkaidőkeret átlagában (ez kollektív szerződés hiányában négy vagy hat hónap lehet, ld.