A munkáltatónak érdemes ilyen biztosítást kötni, amennyiben fontosnak tartja, hogy a munkavállalói a betegségekből mielőbb felgyógyuljanak és visszatérjenek a munka világába. A gyermekvédelmi Erzsébet utalvány adómentességét ez a rendelkezés nem érinti. A fogyasztásra kész étel vásárlására szolgáló utalványokat (az ún. "hideg" utalványokat) a munkáltató az Szja tv. § (1a) bekezdés a) és b) pontja alapján a minden munkavállalója számára azonos feltételekkel vagy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján is juttathatja egyes meghatározott juttatásként. január 1-től megszűnik a korlátozás, amely az említett juttatási körből kizárta a kész étel vásárlására szolgáló utalványokat. Az említett rendelkezés alapján 2017-től akár Erzsébet utalvány akár más utalványforgalmazó által kibocsátott "hideg" utalvány is adható a munkavállalók részére, de csak mint egyes meghatározott juttatás. 2017-től egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg.
Mennyi SZÉP-kártya támogatás adható béren kívüli juttatásként? Béren kívüli juttatásként 34, 22 százalék közteherrel utalható – több munkáltató által együttvéve – a SZÉP-kártya alszámláira elkülönítve, adóévenként · 225 ezer forint szálláshely-szolgáltatásra, · 150 ezer forint melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is étkezési szolgáltatásra, · 75 ezer forint a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra felhasználható támogatás [Szja tv. 71. § (1) bekezdés b) pont]. A SZÉP-kártyára utalt támogatások · alszámla-értékhatárokat meghaladó része és/vagy · a rekreációs keretet meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül [Szja tv. 70. § (4) bekezdés]. Az alszámla-értékhatárokat a jogviszony fennállásával nem kell arányosítani. Ugyanakkor, mivel az egyes alszámlákra vonatkozó egyedi korlátokat több juttató esetén együttvéve kell vizsgálni, fontos, hogy a munkáltató nyilatkozatot kérjen a magánszemélytől arra vonatkozóan, hogy más munkáltatótól az adóévben nem részesült SZÉP-kártya támogatásban, illetve ha igen, mely alszámlákra, mekkora összegű támogatást kapott vagy kap.
Jellemző félreértés, hogy sokan a cafeteria fogalmát leszűkítve értelmezik, a Szja tv. fogalmi rendszerében a kedvezményes béren kívüli juttatásokkal azonosítják, holott a cafeteria nem kötelező adójogi fogalom, a juttatási csomag helyileg kialakított választható elemei közé bármilyen juttatás bekerülhet. A cégvezetés eldöntheti, hogy milyen juttatásokat, milyen feltételekkel ad cafeteria rendszerben, vagy azon kívül, esetenként akár az egyedi munkaszerződésekben rögzített módon. Otp külföldi utalás gyakori kérdések La fontaine a tücsök és a hangya a meseje Iparűzési adó befizetési határidő 2010 qui me suit Opel astra g eladó jófogás
Béren kívüli és más juttatások 2017-ben - 1. rész - Adó Online Pl: A Szép kártya szabadidő alszámlájára utalt 100 ezer forintos összegben adott juttatásból 75 ezer forint béren kívüli juttatásnak, 25 ezer forint összegű juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az Szja tv-ben 2016-ban béren kívüli juttatásként nevesített juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-től egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek. Az egyes juttatásokra meghatározott értékhatárok kivételével a törvényben meghatározott feltételnek meg kell felelnie az adott juttatásoknak. Az Erzsébet juttatás kiemelt adójogi szerepe megszűnik, ezzel egyidejűleg 2017. január 1-től a fogalmat is kivezetik az Szja tv-ből.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv. ) 69-71. §-ai szabályozzák a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adókötelezettségét. Ezek a szabályok 2017-től több ponton módosulnak. A kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1, 18-szorosa. A béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást, az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az összes közteher mértéke így a béren kívüli juttatások esetében 34, 22 százalék, az egyes meghatározott juttatások esetében pedig 43, 66 százalék. [Szja tv. 70. §, 71. §, Egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. tv. 3. § (1)] Szűkül a munkáltató által adható béren kívüli juttatások köre. 2017. január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül: - az éves keretösszeget - 100 ezer forintot - meg nem haladóan adott pénzösszeg és - a Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlára legfeljebb 225 ezer forint, vendéglátás, alszámára legfeljebb 150 ezer forint, szabadidő alszámlára legfeljebb 75 ezer forint összegben adott juttatás.
tv. 3. § (1)] Szűkül a munkáltató által adható béren kívüli juttatások köre. 2017. január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül: - az éves keretösszeget - 100 ezer forintot - meg nem haladóan adott pénzösszeg és - a Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlára legfeljebb 225 ezer forint, vendéglátás, alszámára legfeljebb 150 ezer forint, szabadidő alszámlára legfeljebb 75 ezer forint összegben adott juttatás. 71. § (1) bekezdés, (6) bekezdés e) pont; 70. § (4a) bekezdés]. A pénzbeli béren kívüli juttatás adóévi keretösszege akkor 100 ezer forint, és a SZÉP-kártya támogatással együtt számított rekreációs keret akkor 450 ezer, (a költségvetési szervek munkavállalói esetében akkor 200 ezer) forint, ha a munkavállaló jogviszonya egész évben fennáll, egyébként pedig az említett összegeknek a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos része, ha a munkavállaló jogviszonya csak az év egy részében áll fenn. Ha a jogviszony a magánszemély halála miatt szűnt meg, az arányosítást nem kell alkalmazni.
A járandóság része lehet költségtérítés, amellyel szemben a magánszemély a felmerült, igazolt kiadásait elszámolhatja költségként, vagy a törvényben meghatározott igazolás nélkül elszámolható költséget vonhatja le, a fennmaradó rész pedig a munkadíjjal azonosan visel közterheket. törvény 1. sz. melléklet 6. 3. ), amely az élet- és baleset biztosítások mellett - január 1-től - a visszavásárlási értékkel nem rendelkező betegségbiztosítást is adómentessé tette. A munkáltató költségként leírhatja és az SZJA törvény alapján adómentes bevételnek számít. A jelenlegi gazdasági helyzetben a bérfejlesztést nem sok cég engedheti meg magának, így még inkább felértékelődnek azok a juttatások, amelyeket a munkaadók adhatnak a munkavállalóik számára. Ilyenek például a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a béren kívüli juttatások Pl: Erzsébet utalvány, Széchenyi Pihenő kártya. Ugyanakkor ezen juttatások 1, 16-szorosa után a munkáltatónak meg kell fizetnie a 16 százalékos SZJÁ-t és a 10, ill. 27 százalékos EHO-t. A januártól bevezetett betegségbiztosítás után azonban sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem kell sem adót sem járulékokat fizetnie.