Összefoglaló Vörösmarty Mihály 1830-ban játszódó, öt felvonásos színjátékának fő alakjai Csongor és Tünde. Számukra a szerelem a kincs, a hatalom, a tudás. El nem veszíthető kincs, örökre erőt adó hatalom, bölcsességgé párlódott tudás. Így lesznek halandók halhatatlanok...
A három vándor: Kalmár, Fejedelem, Tudós kinevetik, amikor Tündérhon iránt érdeklődik. Lábnyomok után menve beleütköznek az ördögfiákba, akik döntőbírónak kérik fel Csongort. Csongor jól átveri őket, versenyt futtat velük, és közben ő repül el a bűvös eszközökkel. A manók Balgát vonják, aki tiltakozik, és végül elindulnak Csongor után. III. FELVONÁS A hajnal birodalmában Mirigy várja az ördögfiákat és a Csongort meg Tündét. Hogy kihallgathassa őket, kővé változik. A teljesen komásan érkező manók észre sem veszik, hogy Balga helyett a helyére tett kővel húzzák tovább a kordélyt, Balga viszont ezzel felkerül Mirigy bosszúlistájára. Csongor és szolgája beszélnek egy jót egymással. Aztán találkoznak Tündével és Ilmával, de nem szólnak rájuk, mert az a Hajnal birodalmában be van tiltva. A férfiak ráismernek a nyomokra és erednek is utánuk. A kordélyon hurcolt kő vagyis Mirigy előbb elijeszti a manókat, de később megegyezik Kurtahal, aki szintén Csongort nyomozza. Kurrah Balga képében altatóporral elaltatja, majd az ifjút kiszolgáltatva oda rakja Mirigynek.
Gergei (Gyergyai) Albert XVI. századi széphistóriája – a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról – és a magyar népmesék világa ihlette Vörösmarty legköltőibb drámáját, a Csongor és Tündé t. A dráma keletkezéstörténeti szempontból a magyar irodalom egyik legrejtélyesebb műve. A visszaemlékezések szerint Vörösmarty 1821-ben jutott hozzá a Csongor egyik forrásául szolgáló XVI. századi széphistóriához. A művet 1827 tavaszán kezdte el írni, de csupán az első négy felvonás készült el, majd a munkát félbeszakította. A Csongor és Tündé nek egyetlen, még letisztázatlan kézirata maradt. Ennek első része egy vázlat a tervezett cselekményről, melyből nem derül ki, hogy verses epikai művet vagy drámát szándékozott készíteni a költő. A vázlat után egy szereplőlista áll, majd az I–IV. felvonás szövege. A Csongor t Vörösmarty feltehetően azért szakította félbe, mert Kisfaludy Károly felkérésére az Eger című elbeszélő költemény írásába fogott, amelyért felajánlott díj kisegíthette nehéz anyagi helyzetéből.
Csongorral is így tesznek Tündétől jutalmat várva. A tündér eloldatja Csongort. A szerelmesek újbóli egymásra találásával ér véget a történet. Vörösmarty a beteljesült szerelemben jelöli meg a lét értelmét. Tünde és Csongor személyében két világot egyesít: az eget és a földet. Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák II. osztálya számára, Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001, 99-206. o. Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 10., Korona Kiadó, Budapest, 2006, 309-311. o. és 313-323. o.
A fa körül Csongor kering álmodozva – már amikor épp nem alszik ténylegesen. Útjának koncentrikus körein 3 nő vezeti, kíséri, kísérti számos alakban: Tünde és Ilma, Mirigy és az Éj, ördögfiak és Árki, emberek és marionettbábok. Játsszák: Papp Melinda, Mag Eszter, Várnagy Kinga, Szabó Zsolt Írta: Vörösmarty Mihály Dramaturg: Vilmos Noémi e. h. Tervező: Matyi Ágota A bábokat és díszletet készítette: Bódiné Kövecses Anna, Fekete Hajnalka, Szijártó Éva, Nagy Kovács Géza Zene: 30Y Korrepetitor: Komlóczi Zoltán Konzulens: Tóth Zoltán Rendező: Sramó Gábor Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Az online felületeken való jelentkezés már lezárult, viszont a helyszínen még lesz lehetőség regisztrációra!