Korunk népbetegsége; Kossuth, Bp., 2008 ( Egészséges életmód) Susanne Bennett: 7 napos program az allergia ellen; ford. Nagy Györgyi Eszter; HVG Könyvek, Bp., 2016 Tóth Gábor: Kiút az allergiából. A 10 leggyakoribb, allergiát kiváltó tényező. Étel- és légzőszervi allergiák, ételintoleranciák, táplálkozás, életmód; Pilis-Vet Életmód Bt., Pilisvörösvár, 2018 Az allergológiai betegségek kézikönyve; szerk. Krasznai Magda, Kraxner Helga; SpringMed, Bp., 2019 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] asztma A szem allergiás megbetegedései Ruhaallergia Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85003662 GND: 4001257-8 SUDOC: 027218864 NKCS: ph118341 BNF: cb119308689 BNE: XX524903 KKT: 00560318
Allergiás asztma: a légúti reakciók sokkal súlyosabb – esetenként életveszélyes – formája. Általános tünete, hogy az ebben szenvedő légszomjtól, nehézlégzéstől szenved, esetleg a levegővételkor a tüdeje sípol. Ennek oka, hogy a hörgők hosszabb vagy rövidebb ideig összeszűkülnek. Leggyakrabban ételallergia, vagy szénanátha megléte is jellemző. Csalánkiütés: tipikus és leggyakrabban megjelenő bőrelváltozás ételallergiásoknál, vagy gyógyszerérzékenység esetén. Az allergia fajtái | Van megoldás!. Jellemzője, hogy a bőr egyes területein, súlyosabb esetben pedig akár a teljes bőrfelületen apró, piros foltok jelennek meg, melyek általában viszketést okoznak. Ekcéma: a bőrelváltozások súlyosabb, krónikus formája, azonban szerencsére nem fertőző. A bőr kiszárad, viszket, felszínén hámlás, esetleg levedzés tapasztalható. Gyógyulása általában hosszabb lefolyású. E két utóbbi allergia kezelésénél mindenképpen fontos az azt kiváltó tényezők feltárása, és megszüntetése, mivel csak ebben az esetben van esély a hatásos kezelésre. Ételallergia: egyéntől függ kialakulása, azonban az sem nemhez, sem életkorhoz nem kötött, előfordul, hogy genetikailag öröklött a rá való hajlam, azonban sok esetben későbbi életszakaszokban is kialakulhat.