Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest Ha a kedvenc budapesti épületeimről készítenék egy top 10-es listát, biztos, hogy a vörös téglás, Zsolnay cserepekkel díszített, gótikus várakat idéző Szilágyi Dezső téri református templom ott lenne valahol a tetején. Nem egy sétám kezdete, közepe és végpontja volt már ez az épület, amit éveken át annyiszor csodáltam kívülről, hogy szinte minden apró részletét fel tudom idézni. Pecz Samu zsenialitása nemcsak kint, hanem bent is megmutatkozik: a magas, csúcsíves boltozat és a rózsaablakok között beragyog a fény, amitől a szabályos ötszögre tervezett tér átérezhetővé válik. Ez a – most felújított – 125 éves templom volt Buda első református temploma, ahol Ady Endre is kimondta a boldogító igent. Már akkor megjegyeztem magamnak ezt a templomot, amikor még csak a pesti rakparton sétálgatva figyeltem a Duna túlpartján sorakozó épületek láncát, mert ez a zömök pentagon alakzat meg a karcsú tornya valami egészen más hangulatot ont magából. Mondhatnám, hogy a monumentalitást, mert amikor 1890-ben kiírták a templom tervpályázatát, a kiírásban nemcsak azt határozták meg, hogy a Duna partján épüljön fel, hanem azt is, hogy a városkép meghatározó, monumentális eleme legyen.
Igyekszik közös "erkölcsi minimumot", "szellemi kiindulópontot" találni, ahonnan elindulhatnak. Balog Zoltán rámutatott: a Krisztusról való bizonyságtételnek vannak klasszikus útjai és kísértései, az egyik ilyen kísértés ma is a kivonulás. Hagyni "hadd pusztuljon a bűnös város, hadd pusztuljanak azok, akik nem értik meg az evangéliumot", csak néhányakat meghívva a közösségbe. A református püspök azt mondta: a keresztyének útja a magyar társadalomban ne a kivonulás, a "bűnös világról" lemondás legyen, hanem Pál apostol útja. Meg kell keresni a közös nyelvet, hiszen "közös a történelmünk, a kultúránk, sorsközösségben vagyunk bajban, örömben és bánatban". Balog Zoltán kitért arra is: a közös mellett ugyanakkor ott van a "különös", az "egyetlen, egyszeri és tökéletes áldozat, Jézus Krisztus áldozata". A találkozás Jézussal pedig csak személyes lehet. A neveltetés, a kultúra, a történelem, a család megajándékozhatja az embert a keresztyén örökséggel, de a személyes döntést, hogy "igen, ez az enyém is", "én ide tartozom", nem lehet megspórolni - mondta.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor 4 hozzászólás Több Forró drót