Jelentős stressz terhelésről számoltak be még az irodai, ügyviteli dolgozók és a nem diplomás vezetők is. Mennyire vagyunk stresszesek a többi európai országhoz képest? A COPSOQ II kérdőív lehetővé tesz nemzetközi szintű összehasonlítást is. Spanyol, német és dán országos összehasonlításban Magyarország elég rosszul szerepel, a magyar munkavállalók stressz szintje kétszerese a dánokénak. A munkahelyi stressz tényezők közül a munka értelmességében (67), a vezetés minőségében (49) és a munkahelyi elégedettségben (53) is Magyarország érte el a legalacsonyabb pontszámot. Az érzelmi megterhelés viszont alacsonyabb hazánkban (54), mint a németeknél (63), illetve a munkahely iránti elkötelezettség magasabb a magyar dolgozók körében (50), mint a spanyoloknál (38). A pszichoszociális kockázati mutatók vállalati szintű felmérése lehetőséget nyújt a problémás területek azonosítására és célzott stresszcsökkentő beavatkozásokat tervezésére. Nemzetközi összehasonlítás a COPSOQ II kérdőívvel a munkatempó, érzelmi megterhelés, munka értelmessége, szerepkonfliktus, vezetés minősége szerint (magyar minta: 13104 fő, nem reprezentatív) Nemzetközi összehasonlítás a COPSOQ II kérdőívvel a munkahelyi elégedettség és a munkahely iránti elkötelezettség szerint (magyar minta: 13104 fő, nem reprezentatív) (A munkahelyi stresszről, munkavállalói és munkáltatói stresszkezelési lehetőségekről és a pszichoszociális kockázatértékelésről bővebb információk olvashatók a Munkahelyi Stressz Információs Oldalon a címen. )
Megkezdtük az adatok feldolgozását, meghatároztuk a kitöltők egyelőre nem súlyozott országos és iparági átlagértékeit. " – hangsúlyozta Dr. Stauder Adrienne, pszichiáter, pszichoterapeuta, a Munkahelyi Stressz Kutatócsoport vezetője. A munkahelyi pszichoszociális kockázatértékelésre kifejlesztett COPSOQ II kérdőív (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről) százas skálán értékeli a különböző munkahelyi stressz tényezőket, melyek között a rizikótényezők magas értéke, illetve a védő faktorok alacsony értéke jelent magasabb stressz kockázatot. A kérdőív kitöltése online felületen, a oldalon keresztül történt. 19 282 fő kezdte meg a kitöltést, ebből 13104 fő adatai voltak alkalmasak elemzésre. Bár a minta nem reprezentatív, a jelentős adatmennyiségnek köszönhetően minden foglalkozási ágazatból, korcsoportból, munkakör-típusból és iskolai végzettségből voltak kitöltők. A nők nagyobb arányban (63%)mérték fel a kérdőív segítségével saját stressztényezőiket. Mitől stresszesek a magyar munkavállalók?
A nők gyakrabban számolnak be szekálásról, szexuális zaklatásról és fizikai erőszakról, az erőszakkal való fenyegetés pedig a férfiak körében volt gyakoribb. A szekálás leggyakrabban a felettes és a munkatársak részéről éri a dolgozókat. Szexuális zaklatás a munkatársak és az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről éri a munkavállalókat. Erőszakos fenyegetést és fizikai erőszakot is leginkább az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről szenvedik el. A szexuális zaklatás a Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatában fordult elő kimagaslóan nagy arányban, minden 5. kitöltő valamilyen rendszerességgel elszenvedi. Az erőszakkal való fenyegetés az Egészségügy, szociális ellátás (24%), a Személyszállítás (21%) és a Védelem (21%) területeken fordult elő legnagyobb arányban. Fizikai erőszaktól szintén az Egészségügy, szociális ellátásban dolgozók szenvedtek a leggyakrabban (7%). A szekálás minden ágazatban minimum 28%-ban előfordult, leggyakrabban a Szálloda, vendéglátás, idegenforgalom (48%) és az Egészségügy, szociális ellátás (48%) területén.
Azok a munkavállalók, akik rendszeresen ki vannak téve szekálásnak, jóval magasabb stressz szintről, gyakoribb munka-család konfliktusról és alacsonyabb elégedettségről számolnak be. A szekálás gyakoriságának előfordulása összefüggést mutat a munka jellegével, a segédmunkások, szakdolgozók és irodai, ügyviteli dolgozók körében figyelhető meg legtöbbször. A nők gyakrabban számolnak be szekálásról, szexuális zaklatásról és fizikai erőszakról, az erőszakkal való fenyegetés pedig a férfiak körében volt gyakoribb. A szekálás leggyakrabban a felettes és a munkatársak részéről éri a dolgozókat. Szexuális zaklatás a munkatársak és az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről éri a munkavállalókat. Erőszakos fenyegetést és fizikai erőszakot is leginkább az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről szenvedik el. A szexuális zaklatás a Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatában fordult elő kimagaslóan nagy arányban, minden 5. kitöltő valamilyen rendszerességgel elszenvedi. Az erőszakkal való fenyegetés az Egészségügy, szociális ellátás (24%), a Személyszállítás (21%) és a Védelem (21%) területeken fordult elő legnagyobb arányban.
Munkahelyi stressz kutatás Az egyéb ágazatokkal való összehasonlítás mellett, az egészségügyben dolgozók stresszforrásait kiemelt szempontok szerinti is vizsgáljuk, így számukra külön kérdőív felületet alakítottunk ki. Fontos célkitűzésünk továbbá, hogy beazonosítsuk a leginkább veszélyeztetett szakmai csoportokat. " – mondta Nistor Katalin pszichológus, PhD hallgató, kapcsolattartó kutató. A kérdőív a címen bárki számára elérhető, a kitöltés anonim. A válaszadók a kitöltést követően azonnali visszajelzést kapnak saját eredményeikről, nyomtatható formátumban. Megtudhatják, hogy saját munkahelyi stressz pontszámaik a 28 skála mentén hogyan viszonyulnak az országos és ágazati átlagokhoz, illetve észlelt stressz szintjük, stresszel összefüggésbe hozható testi tüneteik jelentős egyéni kockázatot jeleznek-e? Az online kérdőív csoportos és szervezeti szintű vizsgálatra is alkalmas. A munkahelyi stressz tényezők magyarországi feltérképezése közös érdekünk. Segítse Ön is az adatgyűjtést, és ajánlja a munkahelyi stressz kérdőívet munkatársainak, családtagjainak, ismerőseinek is!