Szilágyi Balázs mellé tulajdonosként belépett a testvére és Kósáné is, a cég székhelyét pedig átvitték Mátészalkára. 2015 végén pedig közleményt adott ki a bíróság: októberben a Szalka-Pig meg tudott állapodni a hitelezőivel és tovább működhet. Megvette a Méker Kft. Készenlét Zrt.. azon az áron vette meg a sertéstelepet, amivel a Szalka-Pig Kft. tartozott, mondta a lapnak Szilágyi Gábor. Az, hogy miből, kérdés, mivel 2014-es beszámolója szerint a Mékernek hetvenezer forintos saját tőkéje, kétszáztízezres eszközállománya volt. Miután Kósáné belépett a vállalatba már 67 milliós volt a saját tőkéje, javarészt annak köszönhetően, hogy közben valahonnan belekerült 47 millió forint a kasszába, pedig a cég évközi tevékenysége mínuszos volt. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Egyre furcsábbak a pénzügyei annak a sertéstenyésztéssel foglalkozó társaságnak, amelynek felét Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselőjének 82 éves édesanyja vásárolta meg néhány éve. A nemrég 123 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást is elnyerő Méker Kft. törzstőkéje a nyár végén egyszer csak 3 millióról 93 millió forintra nőtt. A nyilvános cégadatbázisban fellelhető dokumentumok szerint ez úgy történt, hogy a tulajdonosok – köztük a volt miniszter édesanyja – elengedték a korábbi befizetéseik visszafizetését, ezek mértékével nőtt az üzletrészük értéke. A nyugdíjazása előtt védőnőként, majd bölcsődei vezetőként dolgozó Kósa Lajosné a dokumentumok alapján a 2015. augusztus 13-án befizetett 45 millió forintja visszafizetéséről mondott le. Az továbbra sem világos, hogy miből lett milliomos a politikus édesanyja. De ez még nem minden, a kérdések számát tovább szaporítja az, hogy a társaság három – a sertéstenyésztéssel nehezen összefüggésbe hozható – nagy értékű járművet is lízingel az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt.
A sertéstelephez tartozó egyik ingatlan tulajdoni lapjának tanúsága szerint a Méker tulajdonszerzését csak 2016 februárjában sikerült átvezetni, a pályázatot pedig alig pár hónapon belül már fel is függesztették, mert túl sokan jelentkeztek. Döntést csak ősszel hirdettek: végül 331 pályázatból mindössze 141 nyert. A Méker egyébként egy másik pályázaton is kapott egy kisebb, hárommilliós összeget védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának megőrzésére tavaly márciusban. A beruházás pontos tartalmát nem ismerjük, csak a címét: eszerint az adófizetők 123 millióját a sertéstelep fejlesztésére kell költeniük. Ha a fejlesztés során a telep befogadókapacitását is sikerül megnövelniük, azzal duplán jól járhatnak, ugyanis a disznók után is kaphatnak állami pénzt. Az anyakocákat megfelelően kellemes környezetben tartó vállalkozások által pályázható sertésjóléti támogatásból már eddig is jutott a Mékernek: tavaly 10, 2 millió, tavalyelőtt 12, 3 millió forint.