Aki még mer álmodni. A "Diótörő és Egérkirály" című családi musical egy mesebeli zenés történet MINDENKINEK, aki szereti a szép történeteket, szereti a csodákat, és szeret szeretni!
Fritz gyorsan lefeküdt, és Marie kérte, hogy maradjon tovább. Óvatosan felhelyezte a Diótörőt a kiságyba, és felvette a Fritz polcra, a huszárokhoz. Hirtelen csendes zizegés és suttogás kezdődött a szobában. Az óra életre kelt, és tizenkét ütést döbbenetes és rekedt. Marie Strusila, amikor látta, hogy Drosselmeyer a bagoly melletti óra mellett ül. És mindenütt ott volt egy kacagás, nyüzsgés, és a padló alatti, fényes szemű egerek kúsztak ki minden repedésből. Ezek számtalan hordák voltak, akik szigorú sorrendbe soroltak. És Marie lábánál, miután átszakadt a padlón, egy hat egér, hét fejjel, amelyen arany koronák húzódtak ki. Ez folytatja Hoffmann történetét. "A diótörő és az egérkirály" (rövid tartalma számunkra) egyre intenzívebb a telek tekintetében. Marie nagyon ijedt volt, de hallotta a parancsot, hogy mögötte alkotjon egy szakaszt. Diótörő és egérkirály mise au point. Shchelkuchika parancsára, ami nagyon szép volt és minden szikrázott, minden baba harcolni kezdett a győzelemért. A csata Minden ezred előjött, lövészek lőttek.
A Diótörő ősbemutatójára 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Mariinszkij színházban, melyet megelőzött egy március 7-i szentpétervári koncert, ahol a balettből egy kivonatot, az úgynevezett Diótörő szvitetet mutattak be. A mű karácsony este játszódik, amikor a vendégek egyike, Drosselmeier nagybátyja egy diótörő babát hoz ajándékba a család kislányának, Marikának. A történet a lány álmában folytatódik tovább, ahol hercegként kel életre a bábu, aki egy varázslatos utazásra viszi magával a lányt. Diótörő és egérkirály mese per mese. Ennek kezdetén rögtön az Egérkirállyal és hadseregével kell megküzdeniük, hogy tovább mehessenek az álmok kalandos útján. Magyarországon 1927-ben debütált a darab Brada Ede koreográfiájával, noha végül az 1950-ben, Budapesten színpadra állított Vajnonen-féle koreográfiával terjedt el. Diótörő December eljövetele nemcsak a tartós hideg beköszöntét jelenti, hanem az ünnepi fényekbe öltöztetett utcákat, a karácsonyi vásárok forgatagát és a friss sült gesztenye illatát is. Elkezdődik a karácsonyi készülődés, melynek egyik elengedhetetlen eleme a Diótörő.
Állami Operaház Zenekara & Franz Allers Classical · 1965 Diótörő: Ouverture 1 3:33 Diótörő: Marche 2 1:45 Diótörő: Le Thé 3 1:17 Diótörő: Trépak 4 1:13 Diótörő: Les Mirlitons 5 1:32 Diótörő: La mere Gigogne 6 1:33 Diótörő: Danse de la fée-Dragée 7 2:34 Diótörő: Coda 8 1:27 Diótörő: Valse finale 9 1:16 November 6, 1965 9 Songs, 16 Minutes ℗ 1965 HUNGAROTON RECORDS LTD. More by Állami Operaház Zenekara & Franz Allers
Ha meghallom azt a szót, hogy diótörő, először a balett előadás, másodszor a Barbie és a Diótörő mese rémlik fel, amit kiskoromban temérdekszer megnéztem. Legvégül, de nem utolsósorban a piros, zöld és fekete színekben pompázó kis katona figura jut eszembe. Mostanság igen népszerű dekorációvá vált a diótörő figura vagy motívum és óriási a választék belőlük. De honnan is ered ez a kis díszes katona figura? Ki is szerezte a balettet? Van belőle filmváltozat vagy esetleg könyv? Ebben a cikkben minden felmerülő kérdésre válaszolok és kivesézzük a Diótörő-sztorit. Folklór A katonának vagy királyfinak öltözött diótörőfigurák eredete régre nyúlik vissza. A 17. századi Németországból ered ez a dekoráció, amit természetesen a csonthéjas termény feltörésére is használtak. Emellett úgy tartották, hogy ezeknek a díszes diótörőknek varázslatos erejük van. A diótörő és az egérkirály mese-táncjáték az Átriumban! Jegyek itt!. A bábukat azért vásárolták és ajándékozták mert a hiedelem szerint szerencsét hoznak a házra és a gonosz szellemeket is távoltartják az otthonoktól.
A walesi bárdok Elmondja: Mécs Károly Olvassa el vagy hallgassa meg a verset! LINK A walesi bárdok Arany János 1857 júniusában elkezdett és valószínűleg 1861 körül befejezett, majd 1863-ban publikált történelmi balladája. A költőt a Magyarországra látogató Ferenc József osztrák császár és magyar király köszöntésére kérték fel. A császári és királyi vizitre a hatalom lelkes ünnepléssel készült. Aranytól dicsőítő üdvözlő-verset kívántak, ő azonban betegségére hivatkozva elhárította a lehetőséget, de később megírta A walesi bárdokat. Arany az alkotás középpontjába a bűn és a bűnhődés gondolatát állította. A költemény burkolt, allegorikus jelentést tartalmaz: a költőknek sohasem szabad megalkudniuk a kegyetlen, gőgös zsarnoksággal, el kell azt ítélniük, és helytállásukkal mindenkor példát kell mutatniuk. Ez a vers a magyar emberekben a remény ébrentartását szolgálta, mely az 1848–49-es szabadságharc bukása és az azt követő időszakban történt megtorlások miatt elveszettnek látszott. Sokan a szabadságharc leverése után kétségbeestek, kilátástalannak látták a helyzetet.
Emléke sír a lanton még – Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd. " Meglátom én! – S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest! Szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. – S Edward király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Hogy: éljen Eduárd. – Ha, ha! mi zúg? … mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: "Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik. " Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma… De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát. [2] (1856)
Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes. Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim - Elő egy walesi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég Wales urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehelet megszegik. - Ajtó mögül fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. "Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz aki él: Király, te tetted ezt! " Máglyára! el! igen kemény - Parancsol Eduárd - Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifjú bárd. "Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt!... " S int a király. S elérte még A máglyára menőt. De vakmerőn s hívatlanul Előáll harmadik; Kobzán a dal magára vall, Ez íge hallatik: "Elhullt csatában a derék - No halld meg Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly walesi bárd.
Fairbrother polgármester úr végül arról is beszélt, hogy most, nyakunkon a Brexittel, nem árt jó viszonyt ápolni Walesnek sem az európai szomszédokkal.