account_balance_wallet Fizetés módja igény szerint Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben. Egyszerűség Vásároljon egyszerűen bútort online. Széles választék Bútorok széles választékát kínáljuk nemcsak a házba, de a kertbe is.
shopping_cart Nagy választék Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat thumb_up Nem kell sehová mennie Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van account_balance_wallet Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben.
thumb_up Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
Jókai mór tête de lit Jókai Mór - Az aranyember (1825-1904) - Érettségi vizsga tételek gyűjteménye Jókai Mór (1825-1904) Jókai Mór irodalmunk legolvasottabb és legtermékenyebb regényírója. Az ő munkássága teremtette meg Magyarországon a modern értelemben vett olvasóközönséget. Betetőzője a magyar romantikának, noha korbelileg már túlélte azt. A romantikus cselekményregény továbbvivője, de művészetében beleszövődtek a népiesség, majd a realizmus szálai is. Komáromban született 1825. február 18-án, kisbirtokosi családban. Apja, Jókay József, ügyvéd volt. A szülői ház szellemét a hazaszeretetet és a puritán kálvinista erkölcs mellett liberális felvilágosultság jellemezte. A gyenge, félénk, féltett kisfiú csodagyereknek számított., első verse tízéves korában jelent meg. A pápai önképzőkörben olvasata fel első elbeszéléseit. Itt ismerkedett meg Petőfivel, akivel később Kecskeméten mélyült el barátsága. Bár ügyvédi oklevelet szerzett, első regénye, a Hétköznapok (1846) sikerén felbuzdulva írói pályára lépett.
Jókai Mór Komáromban született 1825. február 18-án. Édesapja Jókay József nemesi származású ügyvéd. Csodagyereknek tartották: igen korán már jelentek meg versei, s kitûnõen rajzolt. 1837-ben elvesztette édesapját. Nevelését ezután késõbbi sógora, Vály Ferenc komáromi tanár vette át, aki tehetséges írót kívánt faragni belõle. 1841-42-ben a pápai református kollégiumban tanult, itt ismerkedett meg Petõfivel. Elsõ regénye (Hétköznapok, 1846) sikere után döntött az írói pálya mellett. 1848. augusztus 29-én feleségül vette Laborfalvi Rózát, akit a Bánk bán bemutatásán ismert meg. Jókai 1849. elejéig következetesen szolgálta a forradalom ügyeit. Az 50-es évektõl bakpcsolódott a politikai életbe. Jelentõs 1867. után írta: A kõszívû ember fiai, És mégis mozog a Föld!, Rab Ráby, Fekete gyémántok, Az aranyember. Utolsó éveiben súlyos tüdõvérzések figyelmeztetik a halál közelségére, de második házasságából adódóan fiatal felesége oldalán nem sokat foglalkozott az elmúlás gondolatával. 1904. május 5-én sem akart meghalni: azt mondta a családjának: Én most aludni fogok, s e szavakkal szemét örökre lehunyta.
A 19. századi magyar irodalom rendkívüli népszerűséget elérő, nagy regényírója volt, gazdag és tartalmas életművet hagyott hátra. Regényeinek befogadását, értelmezését a keletkezésüktől az utóbbi évtizedekig a realista és a romantikus stílus kettőssége határozta meg, e két irodalmi stílus ötvözése tette Jókait "a magyar nemzet íróóriásává". Jelen dokumentum 1886. november 28-án kelt, nem sokkal Jókai feleségének, a kor ünnepelt színésznőjének, Laborfalvi Rózának a halála után. Jókai 1848. augusztus 29. vette feleségül Laborfalvi Rózát. Majdnem negyven évi házasság után 1886-ban Laborfalvi megbetegedett és november 20-án hajnalban meghalt. Jókait mélyen megrendítették a történtek, így a november 22-i temetés után egy hosszabb utazást tervezett nevelt leányával, Jókai Rózával (Laborfalvi unokája) együtt. A következőket írta az utazásról az egyik korabeli lap: "Jókai Mórt nejének halála annyira megrendítette, hogy szükségét érezvén a szórakozásnak, már a legközelebbi napokban hosszabb utazást kezd leányának, Jókai Rózának társaságában.
A francia romantika késõbb bontakozott ki, mint a német vagy az angol, és sokkal inkább közéleti-politikai jellegû, mint azok. A francia irodalom jobban kötõdött a felvilágosodás és a forradalom hagyományaihoz. A…
Könyvtári szolgáltatások SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta Repozitóriumok Katalógus
A tétel kifejtése Jókai munkásságát, jóllehet számtalan méltatója akad, mindmáig sokan kritizálják azért, mert túlzottan leegyszerűsített, fekete-fehér erkölcsi világrendet ábrázol, amelynek szereplői vagy nagyon jók, vagy nagyon rosszak, jellemük pedig, noha lassan körvonalazódik, egyáltalán nem változik. Nem is kérdéses, hogy Timár – hosszú szenvedés után – végül a szigetet és Noémit választja. Női archetípusok. Végül lássunk még egy példát arra, hogyan jelenítenek meg az egyes szereplők archetípusokat. A regény nőalakjai emlékeztetnek a görög istennőkre: a nőiségnek különböző alternatíváit képviselik, közöttük kell eligazodnia a férfinak, Timárnak. Timéa a tisztaság és az erényesség példaképe, akinek azonban nincsen érzelmi perspektívája. Athalie, Brazovics Athanáz komáromi kereskedő, a gátlástalan üzletember lánya szemrevaló, ám intrikus, rosszindulatú nőalak. Teréza a befogadó és megtartó anya, míg a lánya, Noémi, szintén a tisztaságot képviseli, de egyszersmind az anyagi dolgoktól való függetlenséget is, Noémi az, aki Timárnak mint férfinak társa lehet nemcsak gondoskodó szeretőként, hanem később anyaként is.