/Székesfehérvár/ Krakkói Emlékek. /Krakow Memories/ Krka Nemzeti Park – Horvátország. /Krka National Park - Croatia/ LA BÎRSANA-MARAMUREȘ-ROMÂNIA LÁTOGATÁS A KREMLBEN Lépj be az időtlen titkok kapuján! - Enter the Gate of Timeless Secrets! Linderhof kicsit másként MÚZEUMOK ŐSZI FESZTIVÁLJA 2015 TISZAFÜRED Magyar mezőgazdasági múzeum Magyarország tetején Galyatető, Kékestető kirándulás 2002. Majk második nap - Második nap: Bányászati kiállitás Oroszlányban-bánya hulladékokból, tatai kirándulás, csendes szalonnasütés -kis közjátékkal, amit elmesélhetnek a mentőangyalok... Marokkó-Marakesh csodálatos növényei- Marokkó Tafraoute 577. v. Mártély Matyó asszonyok táncolnak az Afrika Expo-n, az Utazás Kiállításon Mesés tájak, mesés városok 1 rész 662 v. Mesés tájak, mesés városok Franciország Mesés tájak 2 rész Freiburg és Triebergi vizesés 663 v. Mesés tájak mesés városok SVÁJC-Bern- Meteorák 2014 Milestii Mici - autóval egy világrekorder borospincében Moldáviában Mostar 2014. 08. 15-16. Bécsi szépművészeti muséum national d'histoire. Bosznia - Hercegovina München a St Peter templom tornyából 1 Munkács, Zrinyi Ilona városa Nagy László Emlékház – Iszkáz Nagybacon és a fenyők Napfényes Mallorca.
A Savoyai Jenő herceg által a 18. században építtetett barokk stílusú palotában kialakított múzeum a középkortól napjainkig vonultatja fel az osztrák művészet legjavát. Bécsi szépművészeti museum of natural history. A gyűjtemények központi darabjai Gustav Klimt, Schiele és Kokoschka alkotásai, valamint a francia impresszionizmus és a bécsi biedermeier korszak munkái. Láthatók itt Waldmüller, Amerling, Fendi, Makart, Hausner és Hundertwasser művei, a késő gótika remekei és a barokk kor pazar alkotásai. A palota istállója egykor a herceg 12 pompás lovának otthona volt, ma itt található a Belvedere teljes középkori művészeti gyűjteménye. Kunst Haus – Hundertwasser Múzeum Változatos színek, szokatlan formák, alkotások üvegből, fémből, kerámiából, fából, téglából – Hundertwasser teljesen átalakította az egykori bútorgyár épületét a rá jellemző stílusban. A feltűnő, eltéveszthetetlen épületben 1991-ben nyitották meg a múzeumot, ahol két emeletet szenteltek kizárólag Hundertwasser műveinek, két emelet pedig időszakos kiállításoknak ad otthont.
A számos kiállitás mellett a múzeumban van kávéház és étterem is. A múzeumba a belépő 10€, de 19 év alattiaknak ingyenes a belépés. Velvet - Élet - Íme, ez hazánk legnépszerűbb múzeuma. A Bécsi Természettudományi Múzeum csütörtöktől egészen hétfőig reggel 9-től egészen este fél 7-ig van nyitva, szerdánként reggel 9-től egészen este 9-ig vár minden látogatót a múzeum. A Naturhistorisches Museum minden kedden zárva van. Ha még többet megszeretnél tudni a múzeumról és a kiállitásokról kattints a következő linkre még több információért. Bécsi Természettudományi Múzeum Maria-Theresien-Platz, 1010 Vienna Bécsi Természettudományi Múzeum: Képek Naturhistorisches Museum Copyright © 2021 Vienna Guide
Széchenyi Zsigmondról és Kittenberger Kálmánról már készült film, Fekete István regényeit pedig ki ne olvasta volna – vetette fel Kovács Zoltán, hozzátéve: Magyarország egyik legolvasottabb írójáról van szó, akinek műveit több mint tizenötmillió példányban adták ki és tizenkét országban, tizennégy nyelven jelentek meg írásai. Ideje azonban megemlékezni arról, hogy Fekete István munkásságának nem a gyerekirodalom a legfontosabb eleme. Azt agyonhallgatta a kommunista rezsim, amely megpróbálta az írót megtörni és arra kényszerítette Fekete Istvánt, hogy az ifjúsági irodalomban teljesítse ki magát – idézte fel. Ezzel a filmmel nemcsak a természetről író embernek állítunk emléket, hanem elkezdhetjük törleszteni azt a restanciát, amellyel a magyar irodalom tartozik Fekete Istvánnak – mondta el Kovács Zoltán. A Nemzeti Filmintézet és a Takarékbank támogatásával 2021-ben készült film kordokumentumok, a családtagokkal készített interjúk, valamint irodalmi anyagok alapján kalauzol végig az író életének történelmi fordulópontokkal tűzdelt, sorsfordító pillanatain.
Erdély Lazi Könyvkiadó 2006, Szeged Szerkesztő: Sánta Gábor A dunántúli Fekete Istvánt családi szálak kötötték Erdélyhez: édesapja egyik testvére a szilágysági Zsibón lett patikus. Szenvedélyesen vadászott, és e kedvtelésében ragaszkodó társra talált előbb ajkai gazdatiszt, majd fővárosi hivatalnok unokaöccsében. Fekete István 1925 és 1944 között legalább tíz alkalommal utazott Erdélybe. Mindenekelőtt vadászni járt Szamosudvarhely mellé, nagybátyja szarkaréti bérelt birtokára, szinte úgy, mintha a sajátja lenne. A budapesti középosztály ünnepelt alakjaként a negyvenes évek elején már-már főúri vadásznak érezhette magát Erdélyben, aki (ha szerencséje van) medvét, farkast és akár még hiúzt is lőhet, de kapitális agancsú szarvasokat és őzeket majdnem biztosan. Vagyis a rokonlátogatás, a pihenés és a nyugodt alkotás elsősorban ürügyek voltak, amelyekkel e néha hetekig tartó kirándulásokat otthon megindokolta. Utazásai során a vadregényes Erdély rajongójává vált. Szabadságát eltölteni, vagyis pihenni indult oda, ám nemcsak a vadásznaplóiban, de a szemléletmódjában is kitörölhetetlen nyomokat hagytak e látogatások.
Vadásztársa az akkor már világhírű Kittenberger Kálmán volt. A vadászat iránti rajongás fokozatosan Erdély rajongójává tette, a novellákban egyre nagyobb teret kap a kisebbségi lét iránti együttérzés és az ottani erőviszonyok, kompromisszumok ábrázolása. (Több novellában feltűnik egy, a hajtókra bízott, ám eltűnt nyúl, ami a kakastollas magyar csendőrökkel való fenyegetés hatására aztán mégis előkerül). "Rohant a vonat befelé. A kukoricák még lábon álltak, de a napraforgók már elvirágzottak. A távoli falu felett most szállt fel a köd, és a tarlókon nyulak baktattak. Az akácok mozdulatlanul álltak a hajnalban, a rétek szélén nagy jegenyék néztek nyugat felé, a vizekről vadkacsák rebbentek fel, és én megnyugodtam, mert az érmelléki hajnalra senki nem tudta volna ráírni, hogy Románia" - írja Fekete István. Az író volt már népies, ifjúsági szerző, lett a tündéri realizmus képviselője. És most ezzel a válogatással tovább szélesült a paletta. A magyar recepció felkapta a fejét Fekete Erdély-novelláira: "A második világháború előtti és alatti társadalmi tükörkép egy sugara vetül elénk Fekete István novellagyűjteményéből, amelyek témájukban a magyar költészet gyakran bebarangolt világát, Erdélyt, annak reményét és megcsonkított nyomorúságát fedezhetjük fel.
A korábban sohasem politizáló fiatalembert ugyanis mélyen megérintette mindaz, amit Erdélyben tapasztalt. Szabadságfelfogása fokozatosan átalakult, ahogyan egyre inkább a kisebbségi sorsban élők felé fordult a figyelme. Reményeik beteljesedését látta a határmódosításokban, különösen Észak-Erdély visszacsatolásában, ami a rokonsága révén egészen közelről érintette. Kisprózáinak újabb kötetét ezúttal is az első megjelenések alapján rendeztük sajtó alá. A tartalmat érintő néhány változtatás a szerzői javításokkal fennmaradt csekély számú lapki-vágat alapján történt. Az írásokban erdélyi vadászatok, ünnep- és hétköznapok emlékei elevenednek meg, köztük olyanok is, amelyek több mint hat évtized múltán most látnak újra napvilágot. Ajánló A második világháború előtti és alatti társadalmi tükörkép egy sugara vetül elénk Fekete István novellagyűjteményéből, amelyek témájukban a magyar költészet gyakran bebarangolt világát, Erdélyt, annak reményét és megcsonkított nyomorúságát fedezhetjük fel. De nem csak a fájdalom, az öröm is felfedezhető, ami a vadász szívéből érkezik.
Két és fél évvel ezelőtt ugyanis a világkiállítás szervezői nagy vállalást tettek: nemcsak a vadvilágról, a fenntartható gazdálkodásról, a vadgazdálkodásról szóló tudást, az ország természetei értékeit mutatják meg, hanem egyúttal a vadászati irodalom és a vadgazdálkodás legnagyobbjai esetében a kultuszépítés feladatát is magukra vállalják - idézte fel. Széchenyi Zsigmondról és Kittenberger Kálmánról már készült film, Fekete István regényeit pedig ki ne olvasta volna - vetette fel Kovács Zoltán, hozzátéve: Magyarország egyik legolvasottabb írójáról van szó, akinek műveit több mint tizenötmillió példányban adták ki és tizenkét országban, tizennégy nyelven jelentek meg írásai. Ideje azonban megemlékezni arról, hogy Fekete István munkásságának nem a gyerekirodalom a legfontosabb eleme. Azt agyonhallgatta a kommunista rezsim, amely megpróbálta az írót megtörni és arra kényszerítette Fekete Istvánt, hogy az ifjúsági irodalomban teljesítse ki magát - idézte fel. Ezzel a filmmel nemcsak a természetről író embernek állítunk emléket, hanem elkezdhetjük törleszteni azt a restanciát, amellyel a magyar irodalom tartozik Fekete Istvánnak - mondta el Kovács Zoltán.